A néhány éve elhunyt népszerű fóti művésznek, Valent-Hódy Mihálynak nyílt kiállítása a Vörösmarty Művelődési Házban. A sokoldalú művész különböző korszakait bemutató életmű-kiállítás megnyitójára sok barátja, tisztelője jött el.
Először Dr. Kővágó Kálmán mondott köszöntőt, és felidézte a művész életútját. Valent-Hódi Mihály Genfben tanult a Képzőművészeti Főiskolán, de élete jelentős részét Fóton töltötte.
Mint a művész személyes ismerőse, barátja, jól ismerte az életútját. Mint mondta, Valent-Hódi Mihálynak már születésekor, 1937-ben megkezdődött “történelmi kálváriája”. A kisgyermekkorát a háború borzalmaiban élte át, iskoláit a Rákosi korszakban kezdte, majd 18 évesen tulajdonképpen részese volt az 1956-os forradalomnak, és már az év novemberében emigrált Ausztriába. Ott lágerben élt, majd továbbment Svájcba, ahol letelepedési engedélyt kapott. Genfben kezdte meg új életét. Életéről és művészetéről már írtunk a kiállítás beharangozójában. Jelentős esemény volt számára, hogy megismerkedett Franciskával, későbbi feleségével, aki a Swissairnél dolgozott.
Rengeteget jártak a világban, és azon kívül, hogy Mihálynak ez új élményeket és új témákat adott, volt egy társa, aki a művészetének csodálója volt, és így lett az övé is egyben. 1970-ben jött először vissza Fótra öreg szüleit meglátogatni. Ettől kezdve hátralévő életét hol Magyarországon, hol Svájcban élte. Nagyon sok barátot szerzett a magyar művésztársadalomban, és Fót akkori fiataljai között. “Úgyhogy rengeteg barátja van rajtam kívül is, mert én csak 40 éve ismerem őt, és büszkén tartom magamat barátjának” – jelentette ki dr. Kővágó Kálmán. Arról is beszélt, hogy míg a nyugati művészvilág már 1962-től megismerhette Valent-Hódi Mihályt az egyéni és a csoportos kiállítások alkalmával, a hazai közönség csak 1982-ben a Műcsarnokban rendezett Tisztelet a szülőföldnek című nagyszabású tárlaton láthatta meg először alkotásait. Később több kiállítása volt Magyarországon is, így például Fóton. Kővágó Kálmán elmondta, hogy a művésznek nagyon fontos életszakasza volt az 1990 utáni évek. “Amikor itt is lehetőség nyílt arra, hogy egy polgári világot hozzunk létre. A Svájcban töltött évek tapasztalatai alapján úgy érezte, tud tanácsot adni a polgári társadalom felépítéséhez, és azt is tudta, hogyan kell a falut széppé tenni úgy, hogy tulajdonképpen megőrizze a régi hagyományait”- fogalmazott az orvos barát .
Dr. Kővágó Kálmán arról is beszélt, hogy a művész ebben az időszakban látta meg, hogy az artézi kútnál mennyien vannak mindig, és úgy érezte, hogy ez egy köztéri terület, ahol emberek találkoznak. 1996-ban készítette el az ottani szobrát, hogy a közösségi téren a szükség és az esztétika együtt jelenjenek meg. Alkotása egy mozaikszerű térplasztika, amelyen Fót akkori világából őrzött emlékek láthatók.
A kiállítást megnyitó Balogh Dávid Valent-Hódy Mihály művészetéről szólva kiemelte: “Nagy hatással volt rá a genfi múzeumi, a művészeti közeg, a nagy klasszikusok tanulmányozása, akik a 20. század második fele művészetének hivatkozási alapjai voltak. Cézanne-t a formák miatt kedvelhette, hiszen őt tekintik a kubizmus atyjának. Matisse volt az az alapítója az avantgárd irányzatok közül a fauvizmusnak (vadaknak), vagyis a modern francia festészet kolorista irányzatának” – mondta.
A művész puzzle-korszakát (1970-1980-as évek) Balogh Dávid így jellemezte: jelen kiállításon több olyan alkotást is láthatunk, amely a festészet és a szobrászat határán mozog. Plasztikáit kezdetben feketére festette, későbbi korszakában fordult az élénk színek felé, amelyek egy külön korszakot alkotnak életművén belül, nevezetesen az úgynevezett puzzle-korszakot. Itt idézte Valent-Hódy Mihályt. “A puzzle angolul rejtvényt jelent, azért nevezem így ezt a sorozatomat, mert térbeli konstrukcióim színes kirakós játékokként is felfoghatóak, értelmezhetőek. Hosszú-hosszú útkeresés után kötöttem ki az egyszerű konstruktív formáknál, és a tudatosan megválogatott és variált színeknél”.
Kővágó Kálmánnal váltottunk néhány szót a megnyitó utáni kötetlen találkozón. Tőle tudtuk meg, hogy Valent-Hódy Mihály nagyon szeretett főzni, a francia és a magyar konyha “összekeveredett” nála. Kuszkuszt például nála ettem először, és nagy kedvence volt a társaságnak az almatortája – tette hozzá Kővágó Kálmán.
A művész Fóton élő felesége, Franciska a megnyitó után kérdésünkre elmondta, nagyon örül, hogy megint lehetőséget kapott férje munkáinak bemutatására. Nagyon szereti a műveit, melyekből a lakásában vannak sokkal nagyobb méretű alkotások is.
