Április 25-én megmenthet egy életet, ha vért ad Fóton!
A művelődési házban szervezett véradáson délelőtt 11 órától este 18 óráig várják a véradókat.

A Fóti Hagyományokért Alapítvány és a Fóti Települési Értéktár Bizottság a Fót gyöngyszemei című kiadvány bemutatójára hívta a fótiakat április 22-én a Fóti Tájházba.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság 10 év munkájának eredménye a rendkívül értékes kötet, amelyben összegyűjtve találjuk Fót kultúrájának, természeti adottságainak értékeit. A rendezvényen gróf Károlyi László és felesége, gróf Károlyi Lászlóné, Erzsébet asszony is részt vett.

A Fóti Tájház udvarán megrendezett nagyszabású rendezvényt a Fóti Asszonykórus dalaival nyitották meg, majd Lévai Sándorné, a Fóti Hagyományokért Alapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket. Lévai Sándorné elmondta, hogy a Fóti Hagyományokért Alapítvány a Pest Vármegyei Önkormányzat által kiírt sikeres pályázati lehetőséget elnyerve adta ki a Fót gyöngyszemei című kiadványát, amely Fót értékei – történelmi, szellemi, kulturális és tárgyi emlékeiből összegyűjtött, mai, illetve archív fotókkal színesített gyűjtemény. A könyv a reformkor, a Károlyi család és Fót egyéb kiemelkedő szellemi, valamint épített örökségeire, műemlék épületeire, köztéri alkotásaira, emlékhelyeire hívja fel a figyelmet. A Fóti Települési Értéktár Bizottság célja, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak ezek a szellemi, kulturális hagyományok és értékek. „A mi gyűjtő és gondozó munkánk a könyv kiadásával, a tájház berendezésével nem állt meg, továbbra is folytatódik a tájház fejlesztése az önkormányzat támogatásával, amiben a lakosság segítségére is számítunk” – hangsúlyozta az alapítvány elnöke.

Dr. Vass György rövid beszédében kiemelte, hogy nemcsak egy könyvbemutatóról van szó, hanem sokkal többről. A könyv, amely Fót közösségének az értékeit gyűjti össze, túlmutat a település határain. Fót rendkívül gazdag az épített és szellemi örökségekben. A polgármester köszönetet mondott a Fóti Hagyományokért Alapítvány és a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjainak, akik részt vettek a hatalmas gyűjtőmunkában, és arra kérte őket, hogy folytassák az értékteremtő munkát: „Remélem, hogy minél több olyan érték kerül nyilvánosságra, amiről még nem tudunk, amely gazdagítja a gyűjteményt” – emelte ki Dr. Vass György.

Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője beszédében azt hangsúlyozta, hogy kevés olyan település van, amely ennyire gazdag történelemmel, kulturális háttérrel rendelkezik, mint Fót. A város a 700 éves múltja alatt a kultúra minden területén nyomot hagyott, mind népviseletben, zenében, építészetben, mind kultúrtörténetben, politikatörténetben. Az építészetnek és az épített környezetnek óriási jelentősége van, hiszen megmutatja egy korszak arcát. A tájház, a Szeplőtelen Fogantatás temploma, a fóti Károlyi-kastély, a református templom, a sikátorpusztai romtemplom mind Fót épített kultúrájának a része. „Ez a könyv képes a fóti kultúrát összefogni és bemutatni. A mai világban nem könnyű továbbadni a kulturális értékeket. A fóti hagyománynak a fótiak tudatában kell lennie. A húszezer lakosú város újonnan beköltözött lakóinak segít a könyv bemutatni a hely kincseit” – mondta Tuzson Bence.

A könyvről és a gyűjtőmunkáról a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjai számoltak be egy-egy gondolat erejéig. Lévai Sándorné, a Fóti Hagyományokért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy több könyv készült már, amely Fót kultúráját mutatja be, de eddig még egy könyv sem gyűjtötte össze, dolgozta fel a város értékeit. A Fót gyöngyszemei kiadvány a hungarikum törvény útmutatásai alapján 7 fejezetből áll: a kulturális örökség fejezetében helyet kaptak a reformkori értékek, a Károlyi család és a fóti Károlyiak kulturális öröksége, Németh Kálmán kulturális öröksége, illetve az egyházak öröksége. Az épített örökség fejezete a többi között az egyházak épített kultúráját, a fóti szobrokat, emlékhelyeket, a Suum Cuique-telepet mutatja be. Külön fejezet van a köztéri szobroknak, emlékhelyeknek, amelyben a Károlyi István Gyermekközpont művészeti alkotásai is fellelhetők. A népi örökség, a természeti értékek, a sportélet és a gasztronómia értékeit mutatja be a könyv színes fotók kíséretében. Természetesen olvashatunk a könyvben az idén 110 éves FSE-ről, amely Fót sportéletét tárja fel, de a fröccs és a somlói galuska történetével is megismerkedhetünk. A 7 fejezet 68 témakört dolgoz fel hiteles leírásokkal és fotókkal, amelyekbe a kutatók beleszőtték a szájhagyomány nyomán terjedő legendáriumokat is. A könyvben 215 darab fotó található. „Felbecsülhetetlen eszmei értékű kiadvány ez a könyv, amit átadunk a lakosoknak” – mondta Lévai Sándorné.

Balogh Dávid művészettörténész-muzeológus a könyv arculatáról beszélt. „Fontos volt, hogy az előző kiadványokhoz hasonló legyen a Fót gyöngyszemei kiadvány megjelenésben. A Lakodalmi szokások Fóton című könyv arculatát követi az új kiadvány, ami nem véletlen, hiszen mindkét könyvet Asztalos József készítette. A most megjelent könyvben a gyöngyök lettek az arculati elemek. Sok képet fóti családoktól szereztünk be. Több ezer darabból álló digitális fotógyűjteményünk van, amiket már 5 éve szkennelünk és dolgozunk fel azért, hogy kiállításokat tudjunk létrehozni különböző témakörökben, és ilyen szép kiadványokat. Nagyon fontos a digitális gyűjtés, és arra kérem a fóti családokat, ha otthon találnak régi képeket, értékes tárgyakat, akkor gondoljanak az értéktár bizottságra, mert mi a helytörténeti gyűjteményben szívesen fogadunk minden értéket” – mondta Balogh Dávid.

Purple shiny silk fabric texture
Szűcs Mária, az értéktár bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a gyűjtés és a könyv szerkesztése sok munkával járt, de nagy örömére szolgált. A gazdag kulturális hagyományok, épületek mellett olyan értékekre is nagyobb figyelem kerülhetett, amelyekről eddig kevesebbet tudtak, ilyen a sportegyesület történetének megírása, illetve a természeti értékek megmutatása. A Fóti Somlyóról, mint védett természeti értékről, sokat hallunk, illetve a Somlyó-tóról, a Mogyoródi-patakról vagy a kastélykertről is, de már kevésbé ismerjük a Tőzeg-tavat vagy a régi strandot, amit lóúsztatónak használtak, illetve a Márton-patakot.
Elekné Szemők Erzsébet, az értéktár bizottság tagja a somlói galuskáról anekdotázott, mivel ismerte Szőcs József Béla cukrászmestert, akinek érdeme ez a sokunk által kedvelt édesség. „1973-ban kezdtem Fót kisalagi részén a pedagógusi pályámat, akkor még 2 műszakban tanítottunk. Szabad foglalkozáson a gyerekekkel többször elmentünk Kisalagon a Madách utcába, Szőcs bácsi cukrászdájába, ahol megkóstoltuk a most már híres fóti somlói galuskát. Az elismert, híres cukrász felesége még él, akinél komoly kutatómunkát végeztünk, ennek az eredménye lett, hogy felkerült a megyei értékek közé a fóti somlói galuska. A pandémia előtt kaptam egy levelet a megyei értéktár bizottságtól, hogy továbbterjesztik országos szintre, és remélhetőleg legközelebb hungarikumként jelenthetjük be a fóti somlói galuskát.

Varga Jánosné, az értéktár bizottság tagja a bizottság nevében megköszönte mindenkinek a segítségét, gyűjtőmunkáját, támogatását, amellyel hozzájárult a könyv megjelenéséhez. „A gyűjtés során nagyon sok riportot készítünk, a fótiak szeretnek beszélgetni, de csak akkor, ha megszólítjuk őket. Így közel kerülhettünk hozzájuk. Köszönjük a felajánlásokat, értékeket, a féltve őrzött kincseket” – mondta a bizottság tagja.

„A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek”- ezzel a Vörösmarty-idézettel kezdte gondolatait Molnár Krisztina helytörténész. „Mi ebben a szellemiségében végezzük a munkánkat, azokat az értékeket mentjük, amelyek feledésbe merülnek. A 2013-as hungarikum törvény nagy segítségünkre volt ebben. Országos szinten az értéktár bizottságok gyűjtik a múlt értékeit, ez hatalmas segítség az ott élők identitástudatának az erősítésében. Fót ezeréves múltjára bizonyíték a feltárt romtemplom, illetve Szent László legendája. A történelmi viharok sem tudták elsöpörni a települést”- mondta a helytörténész.
Az ünnepi műsorban a Fóti Asszonykórus mellett fellépett a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium két diákja, néptáncosa is.


Az értéktár bizottság tagjainak a beszámolója után az érdeklődők ingyen vihettek haza egy példányt a Fót gyöngyszemei könyvből. A program továbbfolytatódott még a tájház kiállításának a megtekintésével, illetve kismesterségek és a kézművesek bemutatójával, pazar vendéglátással, amelynek köszönhetően megkóstolhattuk a finom somlói galuskát is.








A helyszínen csak korlátozott számban lesznek szabad rajtszámok, és az előnevezéssel még olcsóbb is, így érdemes élni a lehetőséggel.
A Fóti-Futit 2007-ben rendezték meg először, tisztán civil összefogásként, csak szponzorok, helyi vállalkozók, barátok segítségével. Így szerveződött a verseny az első 4 évben, majd becsatlakoztak a városi főzőversenyhez, annak reményében, hogy egyre több emberhez eljusson a verseny híre. Már az első évben több, mint 100 induló volt, és ez a létszám 2010-ben 400 fölé emelkedett, 2013-ban pedig meghaladták az 500 nevezőt. Tavaly is körülbelül 500-an neveztek.
A 2023-as versenyre elindult az előnevezés EZEN a linken. Az előnevezés május 8. este 20 óráig tart. Idén is több távra lehet nevezni, az alábbi díjakkal:

Április 16-án Fóton, a Fehérkő utcában álló kétszintes, autószerelő üzemként is működő csarnoknál az előtető alatt tárolt anyagok lángra kaptak mintegy kétszáz négyzetméteren. A tűz az épület szendvicspaneles szerkezetű tetőszerkezetére is átterjedt. Fót önkormányzata biztosította a Jász-Plasztik Autócentrum Kft. vezetőségét, hogy kiemelt figyelmet és sürgősséget kapnak a tűz miatti hivatalos ügyek intézésében.
Fót polgármestere, Dr. Vass György portálunknak elmondta, hogy telefonon beszélt a Jász-Plasztik Autócentrum Kft. vezetőjével, Kasza Lajos Jánossal, hogy felajánlja az önkormányzat soron kívüli segítségét.
”Nem úgy fogjuk kezelni a Kft. ügyét, mint általában a hatóságok, hanem kiemelten fogunk odafigyelni, és segíteni nekik a bajban. Azért fontos ez a kiemelt figyelem, mert ők is segítettek nekünk, amikor gyűjtöttük a TAO-támogatást. Az odafigyeléssel és az ügyintézés gyorsaságával próbálunk a bajba jutott Kft. segítségére lenni. A számukra szükséges építési hatósági engedélyeztetéseket gyorsított eljárással igyekszünk majd lebonyolítani” – mondta a polgármester.

Hangyálné Praszna Éva a Fót Kultúrájáért díjat vehette át március 15-én. 38 éve tanít Fóton, pályafutása alatt több ezer fóti diák útját egyengette, támogatta. Meglepően széles Hangyálné Praszna Éva tanárnő szakmai tudása, hiszen öt tantárgyból szerzett diplomát. Vele beszélgettünk a városi kitüntetés alkalmával.
Mennyire lepte meg a díj?
Az iskolából terjesztettek fel, nagyon megörültem az elismerésnek, mivel 2017-ben már megkaptam a Fót Gyermekeiért, Ifjúságáért díjat is.
Mióta van a pedagógusi pályán?
1985 óta tanítok, 38 éves pedagógusi pálya van mögöttem. Itt kezdtem Fóton a tanítást a 2-es számú iskolában, majd az 1-es iskolában, amely 2001-ben vette fel Fáy András nevét. 1989 óta tanítok a jelenlegi munkahelyemen, előtte két évet a Garay János Általános Iskolában töltöttem el, ott kezdtem a pályát képesítés nélküli pedagógusként, ahol gyakorlatot szereztem.
Milyen szakon végzett?
Magyar-történelem szakon végeztem Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A földrajz szakot is megszereztem az ELTE-n, majd pedagógiai szakvizsgát tettem közoktatás-vezetésből. Hat évig igazgatóhelyettesként dolgoztam a Fáy András Általános Iskolában, majd magyarból és történelemből is megszereztem a középiskolai tanári diplomát 2014-ben. Tavaly pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán végeztem drámapedagógusként. Mindemellett tanítok még hon- és népismeretet.
Mennyire változtak meg a tanítási módszerek a több évtizedes munkája alatt?
Szerencsére a tanítási módszerek folyamatosan bővülnek, mivel a mai gyerekeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel oktatni, hiszen annyira fejlett az infokommunikációs eszközhasználatuk, hogy a régi, hagyományos óratípusban nem lehet gondolkodni. Ezt a generációt főleg az interaktivitással, a projektmunkákkal, a kooperatív tanulással lehet inspirálni, illetve a digitális kommunikációs eszközök használatával. Én a vegyes módszerek alkalmazásának híve vagyok. A 38 év alatt több ezer gyereket tanítottam Fóton. A szabadidős programokat nagyon szeretik a diákok, amelyek segítenek abban, hogy még jobb kapcsolatot alakítsunk ki velük. Nagyon sokat járunk színházba, amit szintén élveznek a diákok. A Fóti Települési Értéktár Bizottság munkáját is segítem, mivel mindig érdekelt a helytörténet. Jó kapcsolatot ápolok a Németh Kálmán Emlékház és a Vörösmarty Művelődési Ház vezetőivel is. A Fáy család tiszteletbeli tagja vagyok, a szakdolgozatomat, a Szegeden megjelent publikációimat is Fáy Andrással kapcsolatban írtam. Drámapedagógusként pedig a Muharay Elemér Faluszínpad történetét, az itteni falusi színjátszást mutattam be. Igazi lokálpatrióta vagyok, aki szenvedélyesen érdeklődik a lakóhelye iránt, földrajztanárként készítettem dolgozatot a fóti Somlyó és a település természeti értékeiről is.
Érzékeli-e azt, hogy a gyerekek sérülékenyebbek, mint régebben?
Amikor elkezdtem tanítani, akkor a gyerekek máshogy viszonyultak a tanárokhoz, nagyobb tiszteletet kaptunk. Gyerekként is erre törekedtünk. Régen a pedagógusok megkövetelték a rendet, a fegyelmet. Ma ez egyre nehezebb. A szülők hozzáállása is sokat számít, hogy ők hogyan támogatják a gyerekeket, és hogyan segítik a pedagógusokat. Napjainkban a szülők nagyon kiállnak a gyerekeik mellett, persze ez a természetes! Viszont mi, pedagógusok úgy érezzük, hogy kevesebb támogatást kapunk a szülők részéről, mint régen. A megváltozott társadalmi, gazdasági helyzet miatt a családok hozzáállása is más lett, kevésbé igénylik a támogatásunkat. Ha mi, pedagógusok a gyerekekhez úgy szólunk, úgy fordulunk, akkor kialakul egy harmonikus viszony a gyerek és a tanár között. Sokszor a diákok olyan dolgokat is megosztanak velünk, amit a szülőkkel nem, könnyen a bizalmukba fogadnak. Mi is próbáljuk lelkileg őket segíteni, támogatni, gondozni. Erre törekedtem, valamennyi osztályomban nagyon jó viszonyt ápoltam a szülői közösséggel. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon szeretem a hivatásomat, úgy érzem, hogy igazán szép pályám volt, s az elkövetkező négy évben még sok-sok csoda fog várni rám.
Ön tősgyökeres fóti?
Igen, az vagyok. Sok mindenben rengeteget fejlődött a város, viszont az infrastruktúra terén még sok változásra van szükségünk. Mindig hangsúlyozom, hogy Fót egy gyöngyszem, rengeteg természeti és kulturális értéke van a városnak. A reformkori hagyományápolásnak itt óriási szerepe van, amiért sokat tesz a Németh Kálmán Emlékház, a Vörösmarty Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, az Értéktár Bizottság és minden olyan szervezet, egyesület, amely arra törekszik, hogy Fót sokkal szebb és élhetőbb legyen! Szerencsére a szabadidős és a kulturális tevékenységek terén sem szűkölködünk, és a sportrendezvények is bőségesek.

A tanítás mellett jut még ideje hobbira?
Mivel földrajz szakos is vagyok, a természet iránti vonzalmam is nagyon erős, az egyik hobbim a természetjárás, a kirándulások. A diákokkal és a családommal is sokat vagyok a természetben. Az Országos Kéktúra teljesítése is a célom, amitől már csak pár kilométer választ el. Az elkövetkező években szeretném az Országos Kékkört végigjárni. Rengeteg fényképem van ezekről a kirándulásokról, Fótról is több száz darab, amelyet rendszerezni szeretnék, és megosztani a közösséggel.
Köszönöm az elismerést a városnak, az iskolámnak, a családomnak, akik mindenben támogatnak, s azoknak az embereknek, akik itt élnek.

osztálykiránduláson
