Él-e még Petőfi? Nem tudjuk, mi lett vele. Valószínű, hogy elesett a meneküléskor. Persze lehet, hogy Petőfi Barguzinban újra megnősült. Az is lehet, hogy tovább élt. Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő, akivel kapcsolatban most egy izgalmas, egyedi megközelítésű könyv jelent meg. A Mediacom Kiadó Kft. gondozásában 2023. március 10-én megjelent Vörös István: Él-e még Petőfi? című legújabb verseskötete.
Kicsoda számunkra Petőfi Sándor? Általános és középiskolai tanulmányaink, valamint vidéki utcaneveink állandó hőse. A lánglelkű forradalmár-költő, aki megtestesíti a hősies XIX. század nemzeti érzelmektől fűtött embereszményét. Kicsit mindannyian olyanok szeretnénk lenni, mint ő – csak ne lenne olyan kényelmetlen. Éhesen-szomjasan, lúdtollal szavakat papírra karcolni, Debrecen városában, fogvacogtató hidegben hálóból nézni ki, avagy bőrré ázni a Nemzeti Múzeum lépcsőjén… brrr. Ugyanakkor szeretjük azt hinni, hogy mi is képesek lennénk lelkünk egész hevületével kiállni általunk igaznak vélt ügyek mellett, pláne, ha egy egész ország ünnepel minket tehetségünkért.
Gyönyörű szerelmes és lelkesítő hazafias versei ma is élénken hatnak, összetéveszthetetlen stílusa pedig magasra emeli őt a magyar költészet egén. Olyan magasra azonban nem emelkedhet, hogy Vörös István ne merjen szemtelenséggel elegy tisztelettel hozzányúlni eme életműhöz. De milyen jól is teszi! Alázattal és jó stílusérzékkel dolgozza fel egyik (ha nem a) legnagyobb nemzeti hősünk – egyúttal irodalmi alakunk – műveit és stílusát, mi több, képes továbbgondolni világlátását, nyelvezetét anélkül, hogy az bármilyen fogyatékosságot szenvedne ettől. Így csodálatos és nagyon izgalmas, a mai korba hézagmentesen illeszkedő Petőfi-átiratok születnek, azok a versek, melyeket álomszerűen tovább élve mások helyett Petőfi ír(na) meg.
A szerző merészsége adja a könyv érdekességét
Vörös István költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a mai magyar irodalom meghatározó alakja. Ebben a kötetben nem akarja cáfolni a legendákat, inkább megmutatja az olvasónak, hogy érdemes eljátszani azokkal és remek alkotások születhetnek, ha görcs nélkül merünk hozzányúlni a témához. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.

“Ezt a szabadságharcot érdekes módon ma is más formában meg kell vívnunk. Meg kell vívnunk azokkal, akik nem akarják megvédeni a gyermekeinket, akik szerint Magyarországon nem érvényesülnek az emberi jogok, akik szerint országunkat meg kell büntetni azért, mert nem fogad be migránsokat. Különböző eszmék, ideológiák ellen is fel kell venni sajnos a harcot, hogy megvédjük önálló gondolatainkat, elképzeléseinket.”













147 Kárpát-medencei középiskola mintegy 6500 diákja utazik a március 15-i nemzeti ünnepen legalább egy határ átlépésével egy másik iskolához közösen ünnepelni, és emlékezni a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási Programjával.
A nagy múltú program célja 1994 óta, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, illetve ehhez kapcsolódóan minél több élmény és emlék, valamint személyes kapcsolat szülessen a diákok és tanárok között.
A pályázat a hagyományoknak megfelelően lehetőséget teremt bármely Kárpát-medencei középiskolának arra, hogy az utazó iskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen, és egy másik iskolával közös programot szervezzen a nemzeti ünnephez kapcsolódóan.
A pályázaton 300 ezer forint értékű utazási kerettámogatást nyerhettek el az iskolák, az utazók számától és a megtett távolságtól függően.
A pályázat értelmében az utazásokat 2023. március 6-21. között kell megvalósítani.
Az utazó iskolák listája az alábbi címen érhető el:
https://rakocziszovetseg.org/2023/03/02/diakutaztatasi-program/






Egy 44 éves férfi vesztette életét az M1-es autópályán a Herceghalom térségében szombaton történt tömegbalesetben, holttestét egy kiégett személyautó roncsa alatt találták meg; a rendőrség büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a körülményeket – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap reggel a rendőrségi honlapon.
A közlemény szerint a balesetben 41 gépjármű volt érintett. Az elhunyt férfin kívül 39-en sérültek meg; a rendelkezésre álló adatok szerint ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben.
A mentők a sérülteket győri, budapesti, tatabányai és székesfehérvári kórházakba szállították – közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szombaton az MTI-vel. Tájékoztatása szerint a helyszínre négy helikopterrel és 16 mentőautóval érkeztek a mentők; a tömegbalesetben tíz gyermek és huszonkilenc felnőtt sérült meg. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. szombaton a közösségi oldalán azt közölte, hogy a balesetet lokális porátfúvás okozhatta, ami miatt hirtelen csökkenhettek a látási viszonyok.
A BRFK közleménye szerint a forgalom Budapest irányába vasárnap 0 óra 45 perckor, Győr irányába 5 óra 15 perckor indulhatott meg.
-MTI-