Szűcs Mária nyugdíjas könyvtárvezető, a tavaly megjelent Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba című könyv társszerzője a fóti mákos rétes különlegességéről beszélt portálunknak.

Szűcs Máriától megtudtuk, hogy miért volt egyedi a fóti mákos rétes, aminek híre ment a környéken is.

A fóti mákos rétest örömrétesnek nevezték el, amit az esküvőkön ehettek a meghívott vendégek. Ez egy kör alakú rétes volt, amit a vőlegény édesanyja készített. Miután feltekerték, 60-70 cm-es átmérőjű kör alakú tepsibe rakták, de otthon nem tudták megsütni a nagy mérete miatt, ezért a pékhez vitték el megsüttetni. Azért nevezték örömrétesnek, mert a sok-sok apró mákszem a sok apró örömöt, a gazdagság apró jeleit szimbolizálta a jövendőbeli feleségnek és a családjának. Az esküvő előtti napot úgynevezett várt napnak hívták, amikor vitték az ajándékokat, és már reggel elkezdték főzni az esküvői ételeket. A vőlegény ekkor szállította a mennyasszony házához az örömrétest, amit megfeleztek, és a felét visszaadták a vőlegénynek. Erre azért volt szükség, mert régen két házban rendezték meg az esküvőt, mivel egy házban nem fértek el a vendégek.

Szokássá vált az is, hogy a fóti vőlegények készítették a réteses tálat, amire a nagyméretű rétesek kerültek. A tálakat a szegényebbek fából készítették, a tehetősebbek porcelánból, illetve festett agyagból. A fehér tányéralapokat főleg kék, piros virágokkal, zöld levelekkel díszítették, amelyekben az arany szín is dominált. A tányér közepébe a mennyasszony és a vőlegény monogramját is beleírták. Ezeket a tányérokat a fótiak Rákospalotán készítették. Aki megtehette, az a nagy tál mellé desszertes tányérokat is beszerzett. A nagy rétestálat csak esküvőkön használták, majd örök emlékként eltették. A lagzikban a mákos rétes volt a fő sütemény a kalács mellett. A későbbiekben sem veszett ki a rétes a lakodalmas finomságok közül, de annyiban változott, hogy nem kerek, hanem rúd formában készítették el.  Később a búcsú napján minden ház asztalára felkerült a rétes, eleinte mákos, majd több ízesítésben. A mák töltelékébe néha raktak mézes puszedlit is. Gyerekkoromban én is ettem ilyet, amibe a puszedlit lereszelték a mákba. Nagyon finom volt – osztotta meg velünk élményeit Szűcs Mária.