Fóton járva-kelve talált rá munkatársunk erre a nyiladozó, zöldülő fácskára, amit a szorgos kezek felszalagoztak.


Reméljük, lesznek követői ennek a szép hagyománynak.
A Ferenc pápát és kíséretét szállító gép néhány perccel 10 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren. Az egyházfő háromnapos apostoli látogatásra érkezett Magyarországra.

A pápát állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita fogadta.
A repülőtéren száz gyermek is várta Ferenc pápát. Közülük ketten magyar népviseletben kenyeret és sót adtak át a katolikus egyházfőnek.

A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője. A katolikus egyházfő a megérkezése után négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, majd elindult következő programjára.

Délelőtt a pápát ünnepélyesen fogadták a Sándor-palota előtti téren (Szent György tér). A magyar közjogi méltóságok egyenként köszöntötték a katolikus egyházfőt, aki Novák Katalin köztársasági elnökkel fogadta a katonai tiszteletadást, és üdvözölte a kormány tagjait, valamint az igazságszolgáltatás jelenlévő vezetőit.


Ferenc pápa azt követően udvariassági látogatást tett Novák Katalin köztársasági elnöknél a Sándor-palotában, majd találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Ferenc pápa az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselői előtt mondott beszédet a Karmelita kolostor épületében. Novák Katalin államfő köszöntötte a Szentatyát, s beszédében kiemelte: “a magyarok és milliók világszerte a béke emberét látják Ferenc pápában”, s kérte őt, hogy “járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében”.


Ferenc pápa az “emberiség közös emlékezetét” képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, jelezve, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket, és senkit se tartson meg örökre ellenségének. Beszédét magyarul fejezte be.
“Isten, áld meg a magyart” – kérte.
A katolikus egyházfő 2023. április 28-30-i apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat, pénteken, szombaton és vasárnap is két-két élő közvetítés lesz látható, hallható.



















Forrás: MTI

Péntek délelőtt érkezik Ferenc pápa Magyarországra, ahol meglehetősen sűrű program vár rá. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatásának legnagyobb eseménye a budapesti Kossuth téri szentmise lesz vasárnap délelőtt, ahol a fóti katolikus könnyűzene ikonikus alakja, Borka Zsolt is fellép több katolikus könnyűzenei előadóval együtt.
Borka Zsolt második alkalommal énekel a pápa magyarországi látogatása alkalmával. Először 1991. augusztus 19-én a Népstadionban lépett fel 70 ezer ember előtt II. János Pál pápa budapesti látogatásakor, pár nap múlva pedig április 30-án, a Kossuth téren adhatja elő több zenész kíséretében és előadásában a saját szerzeményét, a Mária szép virágszál kezdetű énekét. A vasárnapi előadásról készült interjúnkat Borka Zsolttal hamarosan olvashatják!
Ecuadorban francia kutatók helyi szakemberekkel 5300 éves, kakaókeményítőt tartalmazó magvakat találtak egy ősi edényben, ami igazolta a kakaó ecuadori eredetét – mondta Jose Luis Salazar Arrarte nagykövet annak kapcsán, hogy Budapest történelmet írhat, ugyanis a magyar főváros az ecuadori Palandából származó, a világ legrégebbi kakaóbabját tartalmazó agyagedény másolatának új otthona lesz.
Az Ecuador területén végzett régészeti kutatások szerint a Theobroma Cacao-t, a kakaó egy fajtáját, először az Amazonas felső részén háziasították. A Mayo- Chinchipe kultúrához tartozó Santa Ana-La Florida lelőhely bizonyítékot szolgáltatott erre a felfedezésre. Az ecuadori Palandában, 1040 méterrel a tengerszint felett található lelőhelyen fedezték fel a világ legrégebbi kakaóbabjait.

2018. októberében a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban jelent meg egy tudományos cikk “A Theobroma Cacao felhasználása és háziasítása a felső-amazóniai régióban, a közép-holocén időszak alatt” címmel (“The Use and Domestication of Theobroma Cacao during the mid-Holocene in the Upper Amazon”). A kutatást egy 19 főből álló kanadai, francia és ecuadori kutatócsoport végezte.
A cikk a kanadai Calgary Egyetemen folytatott elemzések alapján ismerteti a kakaó korai háziasítását és felhasználását Ecuadorban. Az elemzést a Santa Ana-La Florida lelőhelyen talált, két fogantyúval ellátott, Spondylus kagylót ábrázoló agyagedényen végezték, amelyből egy ember kettős képe emelkedik ki. A Mayo- Chinchipe kultúrához tartozó palack belsejében kakaóból származó keményítőszemcséket fedeztek fel, amelyek a szénizotópos kormeghatározás szerint i. e. 3500-tól i. e. 3330-ig terjedő időszakra tehetők, azaz 5300-5500 évvel ezelőttről származnak.

Az egyik budapesti csokoládémúzeumban látható mostantól a dél-amerikai állam kormánya által készíttetett hiteles másolat a történelmi relikviáról. Ecuadorban kakaómúzeum is nyílt, ahová Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas műsorvezetőt is meghívták.
“Ecuador és Magyarország között egyre erősebbek a kapcsolatok, a két ország nemrég védelmi és szénhidrogénipari megállapodást is kötött “– mondta a Blikknek a szakújságíró.

Mint fogalmazott, szinte mindenki találkozott már ecuadori termékkel, aki szokott banánt venni a boltban, mert a dél-amerikai ország exportálja a világon a legtöbb banánt és rákot, a kakaót illetően pedig a második. Most Ecuador attraktív nagykövete, José Luis Salazar és a tiszteletbeli konzul, Nyíri Iván azon dolgoznak, hogy a természeti kincsek forgalma mellett a turisztikai és a kulturális kapcsolatok is erősödjenek.
Az idegenforgalmi fellendülés miatt a Galápagos és az Amazonas itteni vidékére is meghívták a turisztikai újságírót, a kulturális kapcsolatok részeként pedig a Szamos múzeum megkaphatta az 1040 méterrel a tengerszint felett talált kakaóbabtartó edény hitelesített másolatát.

A rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a mexikói maják és aztékok az ecuadori kakaót a nahuatl nyelven „xocolatl” néven ismert ital készítéséhez használták, ami a csokoládé történetének kezdetét jelzi.
Szamos Gabriella, a múzeum igazgatója elmondta: “Mindez nagy megtiszteltetés, a csokoládé jó a szívnek, boldogabbak leszünk tőle, s ezt már ötezer éve is tudhatták.“
A Közép-európai alapítvány (CEF) szervezte az eseményt, hogy így emlékezzenek a 152 évvel ezelőtt Dunaszerdahelyen született, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának is megválasztott egyetemi tanár kimagasló életműve előtt.
„A közjog és a magánjog a változó időben” nevet viselő egész napos szakmai konferencián neves külföldi és hazai előadók tisztelegtek a 152 évvel ezelőtt Dunaszerdahelyen született, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának is megválasztott egyetemi tanár kimagasló életműve előtt. Szladits Károly szakmai munkásságának legjelentősebb eredménye a Magyar magánjog című gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és egyik társszerzője volt. Hatkötetes monográfiájában a második világháború előtti polgári jogot elemezte.
A szakmai konferencia résztvevőit Varga Judit Magyarország igazságügyi minisztere és Viliam Karas, a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere üdvözölték.
Dr. Mészáros Lajos emeritus alkotmánybíró és egyben a konferencia védnöke nyitóbeszédében arra emlékeztetett, hogy Szladits Károly munkásságán keresztül nagy hatást gyakorolt a jogtudományra és ezáltal a bírói gyakorlatra is. Szakmai leiratai kiállták az idő próbáját: „Ma, amikor a tudományos műhelyek magánjogi doktrínákról értekeznek, amikor az Alkotmánybíróság, a Kúria és a rendes bíróságok bírói igyekeznek meglelni az igazságot, az egyik igazi véleményformáló autoritás, akivel magánjogi kérdésekben, jogvitákban érvelnek, az Szladits Károly.”
A konferencia résztvevői a délelőtt folyamán elsőként Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnökének „Magánjogi gondolatok érvénysülése az Alkotmánybíróságon Szladits Károly nyomán” című előadását hallhatták. Ezt követően Szigeti Ľuboš, a szlovák Alkotmánybíróság elnökhelyettese, Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírója és Števček Marek, a Pozsonyi Comenius Egyetem rektora szólaltak meg.
A délutáni előadásokat Pfundtner Edit, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának államtitkára moderálta. Szladits Károly munkásságát előadásaikban Patyi András, a Kúria elnökhelyettese, Šikuta Ján, a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke és Ida Hanzelová, a szlovák Legfelsőbb Bíróság volt bírója is méltatták. A román közjog és magánjog helyzetéről Puskás Bálint és Varga Attila a román Alkotmánybíróság bírói értekeztek. Korhecz Tamás, a szerb Alkotmánybíróság bírója a szerb állam kártérítési felelősségéről beszélt.
A Közép-európai alapítvány (CEF) egyik fontos célja, hogy megteremtse a közös gondolkodás nyílt fórumait, ezért megtiszteltetésnek érezte, hogy főszervezője lehetett ennek a magas szakmai értékű rendezvénynek és ezzel tiszteleghetett a magyar jogtudomány, illetve a 20. századi modern magyar magánjog iskolateremtő egyéniségének, Szladits Károlynak.
Fotó: MTI
Március 15-én három pedagógus vehette át a Fót gyermekeiért díjat, köztük Jusztinné Rick Éva óvodapedagógus, a Fóti Boglárka Óvoda és Bölcsőde vezetője. Vele beszélgettünk a pályafutásáról és az óvodapedagógusi munkáról.
Hány éve dolgozik óvodapedagógusként?
35 éve vagyok óvodapedagógus. Kecskeméten végeztem a főiskolán, majd férjhez mentem, és Ceglédre költöztünk. Egy hónapot dolgoztam Cegléden, amikor Nyéki Lászlóné, Iluska felhívott, és állást ajánlott Fót 2-es számú óvodájában, ahol a gyakorlatomat végeztem korábban, amikor a Fóti Gyermekváros szakközépiskolájának a tanulója voltam. Így Fótra költöztünk a férjemmel, és azóta, 35 éve az óvoda dolgozója vagyok. Nagyon megszerettem ezt az óvodát, a szellemiségét, a kollégákat, a vezetőmet. Soha nem jutott eszembe, hogy másfelé menjek, vagy másik óvodát válasszak magamnak.
Mindig óvodapedagógus szeretett volna lenni?
Ez érdekes, mert 14 évesen az ember még nem feltétlenül tudja, hogy milyen pályát szeretne magának elképzelni. Kis koromban nem voltam óvodás, mivel a nagymamám varrónő volt, otthon dolgozott, ezért nem vettek fel az óvodába, csak iskola-előkészítős voltam. Gyerekként még kívülről sem láttam óvodát. A tanáraim, a szüleim indíttatására kezdtem el az óvónőképzőt, de nagyon megszerettem, és a mai napig nem bántam meg.

Nagyon sokat változott 35 év alatt a Fóti Boglárka Óvoda?
Igen, régen egy kötött pedagógiai program szerint végeztük a nevelőmunkánkat, később választhattunk magunknak pedagógiai programot. Így az intézményünk a tevékenységközpontú óvodai nevelésprogramot választotta. Ekkor a nevünk is megváltozott, a 2-es számú óvodából a most működő Fóti Boglárka Óvoda és Bölcsőde nevet kapta. Az intézmények életében megjelent a minőségbiztosítás, majd az életpályamodell bevezetése következett. 2016-tól én is szakértő tanfelügyelőként is tevékenykedem. 35 év alatt szinte az egész pedagógiai vonal megváltozott. Más lett a gyerekek és a szülők viszonya, elvárása is. Az óvodák sokkal nyitottabbak lettek az évek folyamán, sokkal befogadóbbak, gondolok főleg a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására, nevelésére, amely mellett nagyon elhivatott vagyok. A másoddiplomám fejlesztő pedagógus.
Mióta vezetője az óvodának?
4 éve vagyok vezető. Az elején furcsa volt, pedig készültem rá, hiszen elvégeztem a vezetőképzőt, közösen megbeszéltük a volt óvodavezetővel, hogy milyen feladatok várnak majd rám. Vártam ezt a pozíciót, és dolgoztam érte, de amikor elkezdtem a vezetői munkát, sokáig éreztem a gyerekek hiányát, hiszen korábban minden nap körülvettek a szeretetükkel. Vezetőként a gyermekek és a szülők mellett már a dolgozókért, a teljes intézményért is tehetek, ami sokkal szerteágazóbb feladat, de nagyon megszerettem.

Gondolom, sokan ismerik önt Fóton. Meg szokták szólítani az utcán?
Igen, hiszen a kezdetekkor a bölcsődénkbe, az óvodánkba járó gyermekek már felnőttkorúak, több generáció, sok száz gyermek nőtt fel a szárnyaink alatt, akik közül sokan már a gyermeküket hozzák a „régi” óvodájukba. Velük találkozva hangról sokszor könnyebben megismerem a régi ovisaimat, de előfordult már, hogy egy volt óvodásom gyermekében fedeztem fel a régi gyermekarcot. Az óvodapedagógusaink között is van, aki az én óvodásom volt, vagy a szakmai gyakorlatát nálam szerezte meg, és olyan is, aki szakmai gyakorlatból nálam államvizsgázott.
Tősgyökeres fóti?
Igen, az vagyok. Nagyon sokat jelent nekem a város, örömmel tapasztalom a mostani, jól látható, érezhető fejlődést városszerte. Ennek a fejlődésnek részese az intézményünk is. az önkormányzat segítségével folyamatosan megújulunk, szépülünk kívül-belül. Óriási öröm a számunkra és az egész városnak, hogy szemünk láttára gyors ütemben „nő ki a földből” az új bölcsődénk, melynek köszönhetően a jelenlegi 104 férőhelyet további 24 fővel tudjuk megnövelni jövő év szeptemberétől, valamint új munkahelyeket is teremtünk ezáltal, ami mind az intézményünk, mind Fót életében nagy előrelépést jelent.
Sok pedagógustól lehet hallani, hogy más körülmények között nőnek fel a gyerekek. Ez már óvodáskorban érezhető?
Igen, már a kisgyermekeken is érzékelhető, hogy mennyire megváltozott, felgyorsult a minket körülvevő világ. Amíg korábban a szülőknek volt ideje mesekönyvekből, élő szóban mesélni, játszani a gyermekkel, mostanra jórészt a televízió, a számítógép, a mobiltelefon vette át ezt a szerepet, feladatot. Éppen ezért az óvodapedagógiának, a bölcsőde, az óvoda intézményének még nagyobb feladata és felelőssége van abban, hogy a gyermekek minél több mesét halljanak élő szóban, mely a szövegértés megalapozását adja, valamint életkoruknak megfelelő csoportos és egyéni játékokat ismerjenek meg, használjanak. Az iskolába készülő gyermekeknél pedig az iskola-előkészítésben van kiemelt szerepünk, hiszen az iskolai elvárások, követelmények is egyre magasabbak.
Mindezeket nézve azonban az óvodai nevelés önmagában nem elegendő, csakis a családdal, a szülőkkel közösen, egymást segítve, kiegészítve tudunk sikereket elérni a gyermekek örömteli és eredményes nevelésében. Ilyen közös feladatot jelent az is, hogy a mai információs dömpingben a gyermekeknek segítsünk az információk rendszerezésében, megértésében, és abban, hogy mindig kapjanak – számukra értelmezhető – tudást, választ a kérdéseikre.
Váratlanul érte az elismerés?
Teljesen váratlanul ért, nem tudtam róla, mert a kollégáim fogtak össze, és adták be a jelölésemet a díjra. Így hatalmas meglepetés volt, óriási örömmel töltött el.

