Hangyálné Praszna Éva a Fót Kultúrájáért díjat vehette át március 15-én. 38 éve tanít Fóton, pályafutása alatt több ezer fóti diák útját egyengette, támogatta. Meglepően széles Hangyálné Praszna Éva tanárnő szakmai tudása, hiszen öt tantárgyból szerzett diplomát. Vele beszélgettünk a városi kitüntetés alkalmával.
Mennyire lepte meg a díj?
Az iskolából terjesztettek fel, nagyon megörültem az elismerésnek, mivel 2017-ben már megkaptam a Fót Gyermekeiért, Ifjúságáért díjat is.
Mióta van a pedagógusi pályán?
1985 óta tanítok, 38 éves pedagógusi pálya van mögöttem. Itt kezdtem Fóton a tanítást a 2-es számú iskolában, majd az 1-es iskolában, amely 2001-ben vette fel Fáy András nevét. 1989 óta tanítok a jelenlegi munkahelyemen, előtte két évet a Garay János Általános Iskolában töltöttem el, ott kezdtem a pályát képesítés nélküli pedagógusként, ahol gyakorlatot szereztem.
Milyen szakon végzett?
Magyar-történelem szakon végeztem Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A földrajz szakot is megszereztem az ELTE-n, majd pedagógiai szakvizsgát tettem közoktatás-vezetésből. Hat évig igazgatóhelyettesként dolgoztam a Fáy András Általános Iskolában, majd magyarból és történelemből is megszereztem a középiskolai tanári diplomát 2014-ben. Tavaly pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán végeztem drámapedagógusként. Mindemellett tanítok még hon- és népismeretet.
Mennyire változtak meg a tanítási módszerek a több évtizedes munkája alatt?
Szerencsére a tanítási módszerek folyamatosan bővülnek, mivel a mai gyerekeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel oktatni, hiszen annyira fejlett az infokommunikációs eszközhasználatuk, hogy a régi, hagyományos óratípusban nem lehet gondolkodni. Ezt a generációt főleg az interaktivitással, a projektmunkákkal, a kooperatív tanulással lehet inspirálni, illetve a digitális kommunikációs eszközök használatával. Én a vegyes módszerek alkalmazásának híve vagyok. A 38 év alatt több ezer gyereket tanítottam Fóton. A szabadidős programokat nagyon szeretik a diákok, amelyek segítenek abban, hogy még jobb kapcsolatot alakítsunk ki velük. Nagyon sokat járunk színházba, amit szintén élveznek a diákok. A Fóti Települési Értéktár Bizottság munkáját is segítem, mivel mindig érdekelt a helytörténet. Jó kapcsolatot ápolok a Németh Kálmán Emlékház és a Vörösmarty Művelődési Ház vezetőivel is. A Fáy család tiszteletbeli tagja vagyok, a szakdolgozatomat, a Szegeden megjelent publikációimat is Fáy Andrással kapcsolatban írtam. Drámapedagógusként pedig a Muharay Elemér Faluszínpad történetét, az itteni falusi színjátszást mutattam be. Igazi lokálpatrióta vagyok, aki szenvedélyesen érdeklődik a lakóhelye iránt, földrajztanárként készítettem dolgozatot a fóti Somlyó és a település természeti értékeiről is.
Érzékeli-e azt, hogy a gyerekek sérülékenyebbek, mint régebben?
Amikor elkezdtem tanítani, akkor a gyerekek máshogy viszonyultak a tanárokhoz, nagyobb tiszteletet kaptunk. Gyerekként is erre törekedtünk. Régen a pedagógusok megkövetelték a rendet, a fegyelmet. Ma ez egyre nehezebb. A szülők hozzáállása is sokat számít, hogy ők hogyan támogatják a gyerekeket, és hogyan segítik a pedagógusokat. Napjainkban a szülők nagyon kiállnak a gyerekeik mellett, persze ez a természetes! Viszont mi, pedagógusok úgy érezzük, hogy kevesebb támogatást kapunk a szülők részéről, mint régen. A megváltozott társadalmi, gazdasági helyzet miatt a családok hozzáállása is más lett, kevésbé igénylik a támogatásunkat. Ha mi, pedagógusok a gyerekekhez úgy szólunk, úgy fordulunk, akkor kialakul egy harmonikus viszony a gyerek és a tanár között. Sokszor a diákok olyan dolgokat is megosztanak velünk, amit a szülőkkel nem, könnyen a bizalmukba fogadnak. Mi is próbáljuk lelkileg őket segíteni, támogatni, gondozni. Erre törekedtem, valamennyi osztályomban nagyon jó viszonyt ápoltam a szülői közösséggel. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon szeretem a hivatásomat, úgy érzem, hogy igazán szép pályám volt, s az elkövetkező négy évben még sok-sok csoda fog várni rám.
Ön tősgyökeres fóti?
Igen, az vagyok. Sok mindenben rengeteget fejlődött a város, viszont az infrastruktúra terén még sok változásra van szükségünk. Mindig hangsúlyozom, hogy Fót egy gyöngyszem, rengeteg természeti és kulturális értéke van a városnak. A reformkori hagyományápolásnak itt óriási szerepe van, amiért sokat tesz a Németh Kálmán Emlékház, a Vörösmarty Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, az Értéktár Bizottság és minden olyan szervezet, egyesület, amely arra törekszik, hogy Fót sokkal szebb és élhetőbb legyen! Szerencsére a szabadidős és a kulturális tevékenységek terén sem szűkölködünk, és a sportrendezvények is bőségesek.
A tanítás mellett jut még ideje hobbira?
Mivel földrajz szakos is vagyok, a természet iránti vonzalmam is nagyon erős, az egyik hobbim a természetjárás, a kirándulások. A diákokkal és a családommal is sokat vagyok a természetben. Az Országos Kéktúra teljesítése is a célom, amitől már csak pár kilométer választ el. Az elkövetkező években szeretném az Országos Kékkört végigjárni. Rengeteg fényképem van ezekről a kirándulásokról, Fótról is több száz darab, amelyet rendszerezni szeretnék, és megosztani a közösséggel.
Köszönöm az elismerést a városnak, az iskolámnak, a családomnak, akik mindenben támogatnak, s azoknak az embereknek, akik itt élnek.
osztálykiránduláson
Azt írták, Fóton a Fehérkő utcában álló kétszintes, autószerelő üzemként is működő csarnoknál az előtető alatt tárolt anyagok kaptak lángra mintegy kétszáz négyzetméteren, a tűz az épület szendvicspaneles szerkezetű tetőszerkezetére is átterjedt.
A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett a fővárosi hivatásos, a szentendrei hivatásos és önkéntes, valamint a fóti önkéntes tűzoltók küzdöttek a lángokkal. Hét vízsugárral megfékezték a tüzet, közben kimentették az épületben álló gépkocsikat, amelyekben a tűz nem tett kárt.
Korábban a füst miatt az M3-as autópályát a Budapest felé haladó irányban a 19-es kilométernél, a mogyoródi lehajtónál lezárták az oltás idejére, a forgalmat elterelték, a sztráda másik irányában pedig forgalomlassítást rendeltek el.
A füst már eloszlott, ezért a forgalom újra megindulhatott az útszakaszon, jelenleg az utómunkálatokat végzik.
Képek forrása: Keszi Channel Facebook oldala
A más számokban később indulók egyénileg melegítettek, de hasonlóan lelkesen.
A produkciót a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon az Erzsébet és a Szabadság híd között a rakpartról és a két hídról lehetett megtekinteni. Ezt nem lehetett kihagyni, így magam is odautaztam. Parkolóhelyet persze nem lehetett a környéken találni, de ami a lényeg, sok százan láthattuk az artistaművész lenyűgöző teljesítményét.
A performansz kicsit késve kezdődött. A szédületes mutatványt végignézők elmondták, hogy körülbelül fél órát csúszott a kezdés, de a Belgrád rakparton és szemközt, a Gellért-hegy tövében a Duna-parti lépcsőkön is rengeteg ember gyűlt össze, hogy láthassák a szédületes produkciót. Ifj. Simet László nem hagyta cserben a nézőket. Magabiztosan kelt át a Duna fölött 40 méterrel, s amikor átért a pesti oldalra, hatalmas üdvrivalgás és taps várta.
Kit tisztelhetünk a világhírű artista személyében?
Ifj. Simet László édesapjától, id. Simet Lászlótól tanulta a magasdrót-egyensúlyozást, akit Balogh Mihály „Baldio” artistaművész, a magyar cirkuszvilág meghatározó alakja fedezett fel, majd 1955-ben felkérte, hogy csatlakozzon a korszakalkotó Baldio Csoporthoz. Ifj. Simet László húszévesen csatlakozott szülei magasdrót-egyensúlyozó számához, 1978-tól velük lépett fel a világ legnevesebb cirkuszaiban 3 Simet művésznéven.
1989-től drótkötélen motorozott, majd 1995-től a halálkerék is színesítette a művészi repertoárját. Produkciója az Astronauts címet viselte, ami a halálkerék és a magasdrót kombinációja. Tizenhárom éven át visszatérő szereplő volt a Cirque du Soleil műsoraiban (Chemins Invisibles, Le hangar des Oubliés). A Le hangar des Oubliés előadásban főszerepet is játszott, a québeci vámház vámtisztjét alakította halálkerék produkcióval. Dél-Amerika kivételével az összes kontinensen fellépett a legnevesebb cirkuszokban, szabadtéri szórakoztató parkokban, színházakban és stadionokban. Az úgynevezett Skywalk cirkuszi számmal 1997 szeptemberében Budapesten a Szent István körút és a Visegrádi utca sarkánál kifeszített drótkötélen sétált át az ünneplő tömeg alatt, a 2012-es londoni olimpia és paralimpia záróünnepségén pedig 50 méteres magasságban tette ugyanezt.
A mai napig aktív 64 éves artistaművész 2019-ben megdöntötte saját magassági rekordját: Kínában, az első Wencheng Dawazi International Competition Fesztiválon 87 méter magasban, egy 157 méter hosszú drótkötélen többször is átszaladt. Tehetségét számos szakmai díjjal jutalmazták: Érdemes Művész kitüntetéssel, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, valamint számos nemzetközi cirkuszfesztiválon aratott kimagasló sikereket.
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia szervezőinek közleménye szerint a Nemzeti Színháznál 22 óráig zajlanak a programok: koncertek és utcaszínházi produkciók várják a közönséget. A részleteket a Nemzeti Színház programismertetőjében olvashattuk.
Ha valaki lekéste volna a produkciókat, az látogasson el a Nemzetközi Színházi Olimpia következő napokban zajló eseményeire!
Forrás: MTI, Facebook, Nemzeti Színház weboldala
Szentgyörgyi Rómeó tartotta a bemelegítést, majd elindultak az 5 és a 21 kilométeres futás versenyzői. Összesen 78-an kezdték el a versenyt tíz órakor.
A II. Fóti Futófesztiválról nézze meg korábbi tájékoztatónkat: Mutatjuk, hol lesznek útlezárások a II. Fóti Futófesztivál alatt! – FÓTINFO (fotinfo.hu)
Rengeteget jártak a világban, és azon kívül, hogy Mihálynak ez új élményeket és új témákat adott, volt egy társa, aki a művészetének csodálója volt, és így lett az övé is egyben. 1970-ben jött először vissza Fótra öreg szüleit meglátogatni. Ettől kezdve hátralévő életét hol Magyarországon, hol Svájcban élte. Nagyon sok barátot szerzett a magyar művésztársadalomban, és Fót akkori fiataljai között. “Úgyhogy rengeteg barátja van rajtam kívül is, mert én csak 40 éve ismerem őt, és büszkén tartom magamat barátjának” – jelentette ki dr. Kővágó Kálmán. Arról is beszélt, hogy míg a nyugati művészvilág már 1962-től megismerhette Valent-Hódi Mihályt az egyéni és a csoportos kiállítások alkalmával, a hazai közönség csak 1982-ben a Műcsarnokban rendezett Tisztelet a szülőföldnek című nagyszabású tárlaton láthatta meg először alkotásait. Később több kiállítása volt Magyarországon is, így például Fóton. Kővágó Kálmán elmondta, hogy a művésznek nagyon fontos életszakasza volt az 1990 utáni évek. “Amikor itt is lehetőség nyílt arra, hogy egy polgári világot hozzunk létre. A Svájcban töltött évek tapasztalatai alapján úgy érezte, tud tanácsot adni a polgári társadalom felépítéséhez, és azt is tudta, hogyan kell a falut széppé tenni úgy, hogy tulajdonképpen megőrizze a régi hagyományait”- fogalmazott az orvos barát .
Michael Jenkist a brit HR Magazine két alkalommal is az év egyik legbefolyásosabb gondolkodójának választotta, most megjelent könyvében pedig új területeken keresi a válaszokat.
Michael Jenkist, a humánerőforrás területén több mint három évtizednyi nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő legújabb kötete, a Humánszakértők – Altruizmus, együttérzés és empátia a munkahelyen a vállalatok működéséhez kapcsolódó legfontosabb pszichológiai kérdéseket helyezi a középpontba, és gyakorlati módszereket is kínál ahhoz, hogyan fordítsuk a munka világát a fenntarthatóság és a humánum irányába – mindezt pedig a legfontosabb szemponttal, a vezetés minőségének javításával kezdi.
Tény, hogy az emberiségnek mindig is változások közepette kellett boldogulnia, de a jelenkor úgynevezett formabontó változásainak gyorsasága mégsem hasonlítható semmilyen múltbeli átalakuláshoz. Michael Jenkinst is foglalkoztatja a kérdés, hogy korunk mitől más, mint a történelem korábbi időszakai, ezért kötetében elsőként azokat a diszruptív tényezőket vizsgálja meg, amelyek e változások mögött állnak, majd pedig azt, hogy melyik az emberiség (mai és jövőbeli) érdekeit leginkább szolgáló fejlődési irány. A kötet fő kérdése az, vajon melyek azok a létfontosságú vezetői készségek, amelyeknek segítségével mindez meghatározható. Jenkins tehát szokatlan perspektívából, korunk legnagyobb kihívásainak szemszögéből világít rá arra, hogy a megoldást jelentő változások eléréséhez pontosan milyen elmozdulások szükségesek a munka világában és a vezetési kultúrában.
A szerző állítása szerint több kulcsfontosságú szociális és emocionális készség – a mélyebb altruizmus, az együttérzés és az empátia – ösztönzésével, valamint a munka jövőjének gyökeres újragondolásával leszünk képesek eljutni a szükséges változásokhoz. Jenkins a társadalomtudományok adataira, saját megfigyeléseire, a munkavállalók történeteire, valamint a világ minden tájáról származó esettanulmányokra támaszkodva hangsúlyozza: az altruizmusnak, az együttérzésnek és az empátiának a gyakorlati életben való vagy magasabb szintű alkalmazása ma már távolról sem csupán „puha tulajdonság”. Ellenkezőleg: gyakorlásuk döntően befolyásolja azt, hogy az elkövetkező öt-tíz évben mennyire leszünk képesek megfelelni az előttünk álló kihívásoknak. Mivel a technológiai fejlődés fokozza az ember helyettesíthetőségét, így még inkább szükség van mind a személyes, mind pedig a szervezeti szintű fejlődésre.
A kötet arra is keresi a választ, hogy milyen üzleti okok szólnak az altruizmus, az együttérzés és az empátia bevezetése mellett. Jenkins e tulajdonságok szervezeti szinten történő működtetésének gazdasági hatásait külön alfejezetben mutatja be. A befektetésarányos megtérülés mutatója mellett olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint a foglalkoztatottak egészségi állapota, a tehetséggondozás és az innováció előnyei, sőt a márkaelőnyök és az ügyfélelőnyök. Úgy véli, a vállalati működésben az ezeken a tulajdonságokon alapuló megközelítés jótékony dominóhatást vált ki: pszichológiai biztonságot és bizalmat eredményez, ami végül olyan vállalati kultúra és munkahelyi légkör kialakulásához vezet, amelyben virágzik az innováció. Így egyfajta pozitív körforgás jön létre – állítja a szerző.
Jenkins ugyanakkor továbbmegy az ennek megfelelő vezetési stílusok, menedzsmenteszközök és -képességek ismertetésénél. A szerző nézőpontjai a történeti, társadalmi és pszichológiai tényezőkre egyaránt kiterjednek, így írása a témában született eddigi kötetekhez képest holisztikusabb látásmódot képvisel.
A Humánszakértők című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
Valent-Hódy Mihály nagy hírű, Fóton élt képzőművész életmű-kiállítása nyílik meg a Vörösmarty Művelődési Házban április 14-én, pénteken 18 órakor.
A Príma alapterülete 1300 nm és 500 nm raktár, a Rossmann 400, míg az OTP-bankfiók kb. 130 négyzetméteres lesz. A kültéren kész a parkoló, elkészült az aszfaltozás. A térkövezés kész van, a végleges vízbetáp elkészült, és múlt hétfőn az EON is bekötötte az elektromos rendszert.
