A Fóti Népművészeti Gimnázium és Szakgimnázium november 10-én tartotta 30. jubileumi gáláját és jótékonysági estjét a Vörösmarty Művelődési Házban, amelyre nagyon sok fóti lakos volt kíváncsi. Az eseményen részt vett Dr. Vass György polgármester, Forgács Gabriella, a Dunakeszi Tankerületi Központ igazgatója, Landrea Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és az iskola több egykori pedagógusa is.

Cseri-Matus Csilla, az iskola intézményvezetője köszöntötte a vendégeket. Az iskola 1993. szeptember 1-jén kezdte meg a működését, mint Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Szakképző Iskola. Az elmúlt 30 év alatt nagyon sok minden történt az iskola életében, hiszen a környezet, az oktatás rendszere is sokat változott, amihez mindig alkalmazkodnia kellett az iskola vezetésének. Az iskola neve is többször megváltozott, azonban a népművészeti jelző mindig megmaradt, mondta Cseri Matus Csilla.

„Mindent megteszünk azért, hogy a fótiak büszkék legyenek ránk. A művészet, azon belül a népművészet örök érték, eszköz a kezünkben arra, hogy közvetítsük a néprajzi hagyományokat, a nemzeti értékeket. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott cél, hogy minden tanulónak szükséges tudást adjon, mindezt biztonságos, szeretetteljes környezetben.

Ezért dolgoztak az alapító pedagógusok, és ez a cél vezeti ma is a tantestületet is. Az elmúlt évtized sikeres szakmai és érettségi vizsgái bizonyítják, hogy komoly munka folyik az iskolában, a versenyeken, a pályázatokon elért eredmények, az országos nyilvánosság előtt zajló előadások, a diákok sikeres életpályája is ezt tükrözik. Az elmúlt évtizedekben dinamikusan nőtt az iskola tanulóinak létszáma, a fenntartó támogatását, törődését mindvégig élvezte az iskolánk” – hangsúlyozta az igazgató, aki beszédét követően megköszönte az iskolát alapító igazgatónak, a tanárainak, az összes dolgozóinak a munkáját, és színpadra szólította őket.

Kaudersné Madarász Zsuzsanna 1989-ben került az igazgatói pozícióba, a Fóti Gyermekváros középfokú iskolájába, amely szakközépiskolai szinten a fiúknak autószerelő-, a lányoknak óvónőképzést biztosított. A szakmunkák terén a lányok női ruhakészítő, a fiúk festő-mázoló szakmák közül választhattak. A rendszerváltással egyidőben változott a gyermekvédelmi törvény, az oktatási törvény, az oktatási helyzet, aminek következtében az iskolának biztosítani kellett olyan képzéseket, amelyek a szakmunkás oktatásnál is alacsonyabb szintűek voltak, kizárólag az állami gondozott gyerekek számára. Mindemellett az iskolavezetésnek muszáj volt kitalálni olyan szakirányt, amely a kor igényeinek  és a társadalmi elvárásoknak is megfelelt. Meg akarták őrizni a hagyományokat, a lehetőségeket, amelyeket az iskola európai, országos hírű szakkörei biztosítottak az óvónőképzésben résztvevők számára. Korábban a Fóti Gyermekvárosnak volt néptánccsoportja, tűzzománcfestő szakköre, kerámia-, szövő- és rajzszakköre. Ezeknek a bázisán találta ki az iskola vezetése a népművészeti szakközépiskolai képzést, amelyet kísérleti jelleggel 1993-ban vezettek be, és kivezették az autószerelő és az óvónőképző szakokat. Az 1998-ban bevezetett országos képzési jegyzékhez hozzá kellett igazítani az iskolai képzéseket, és lehetősége volt az iskolának, hogy a népművészeti tartalmakat átemeljék. Az állandóan változó szakképzésbe mindig becsempészték az iskola népművészeti jellegét, hogy a művészeti szakmákon belül ez a vonal meg tudjon maradni, hiszen ez adja az iskola egyediségét.

Az évek alatt szélesítették a szakmákat, bevezették a grafikus- és festőképzést is. Az iskola nyitott a modernizáció felé, szem előtt tartva a néphagyományokat. A volt igazgató a történeti áttekintés után megnyitotta a művelődési ház két termében rendezett kiállítását. Az egyik teremben képző- és iparművészeti kiállítást rendeztek a tanulók alkotásaiból, illetve az iskola történetéből egy fotókiállítást is látogathatnak a művelődési ház látogatói.

Kissné Breczek Margit, az iskola pedagógusa bemutatta a jelenlevőknek az iskola jubileumi kiadványát és a fóti viseleteket.

A jubileumi gála második részében a gimnázium tanulói félórás, színvonalas néptáncelőadást mutattak be, amit a közönség többszöri tapssal jutalmazott.