

Az E-ON Áramszolgáltató Zrt. tájékoztatása alapján Fóton január 23-án, 8:00-16:00 óra között az alábbi helyeken várható áramhálózati karbantartás miatti áramszünet:
Árok dűlő 1-23. számok, 6462 hrsz.
Árnyas utca 2-6 számok és a 6309 hrsz,
Árvácska utca 1-134. számú ingatlanai
Barázda dűlő ingatlanai,
Barczag utca 6448 hrsz.
Bethlen Gábor utca 2-17. számok,
Bölcsőde utca 1-2. számok
Búzavirág utca 1-15 számok
Cseresznyés utca 1-14. számok
Erdei sétány 1-5. számok és 6302/4 és 6303 hrsz-ok,
Erdő sor ingatlanai
Fáy sétány ingatlanai,
Fenyő utca 1-32. számok és a 2272 hrsz,
Fűzfa utca 1-25. számok,
Hársfa utca 9-72. számok,
Illyés Gyula utca 4-18. számok
Indián utca 2., 6. számok
Írisz utca ingatlanai,
Jázmin köz 1. szám és 7105 hrsz
Jázmin utca 1-17. számok 7094 és 7124 hrsz-ok
Kereszt dűlő 4. szám és 7040 hrsz, 0282/65
Késmárk utca ingatlanai,
Kökény utca 1-36. számok
Lejtő utca 1-9 számok,
Lepke utca 1-30. számok,
Levendula utca 1-5. számok
Lovas utca 13. szám, és 7059 hrsz.
Lutár köz 2.
Meggyes utca 1-26. számok
Moha utca 1-11. számok és a 265 hrsz.
Móricz Zsigmond utca1-21. számok, 4020/100 hrsz,
Muharay Elemér utca 1-20. számok
Muskátli utca 1-13. számok
Nyárfa utca 1-32. számok
Öreghegyi utca 6310 hrsz.
Páfrány utca 1-23. számok
Pipacs utca ingatlanai,
Pitypang dűlő ingatlanai
Présház sor 71-81. számok és a 6499 hrsz.
Rózsa utca 1-9. számok
Rövid dűlő ingatlanai
Rövid köz 2-62. számok és 6455 hrsz,
Somlyó dűlő 3-37. számok és 6302/2, 6302/3, hrsz.
Szabó Dezső utca 1-24. számok
Szegfű utca 1-18. számok,
Szent Benedek utca 1-26. számok, Tessedik utca 54.
Szérűskert utca ingatlanai,
Szilvás utca 18. és 7127. hrsz.
Szilvia utca 2-22 számok,
Tátra utca 1-20. számok,
Tulipán sor 1-14. számok és 6494 hrsz,
Tulipán utca 3-8 számok,
Vadvirág utca 1-35. számok
Veres Péter utca 1-6. számok,
Viola utca 2-8. számok,
Vörösmarty sétány 6-20. számok és a 6433. hrsz.,
Zsák dűlő ingatlanai
A Közszolgáltató Kft. február 10-én szervezi meg idén a farsangi rendezvényét, melyre szeretettel várja a fótiakat. Bőséges programkínálatból választhatnak a farsangolók.
Fóton hosszú évek óta a magyar kultúra napja alkalmából egész hetes programsorozatot rendeznek. Az idei kultúra hetének első napján a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium művésztanárai munkáit bemutató kiállítás nyílt.

Palásti Béla, a művelődési ház igazgatója köszöntője után Pecznik Éva, az iskola idegen nyelvi munkaközösségének vezetője nyitotta meg a kiállítást. A megnyitón Sziránszki Zsófia népdalokat énekelt, majd Baracskai Ádámmal visai táncokat adtak elő. Mindketten a szakgimnázium néptáncszakos tanulói.


Palásti Bélát még a megnyitó előtt kérdeztük.

1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja. Emléket állítva annak, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. Az eseményt mióta ünneplik Fóton egész hetes rendezvénysorozattal?
Amióta igazgató lettem ebben az intézményben, azóta van ez az egész hetes programsorozat minden januárban. A mostani a hetedik vagy a nyolcadik ilyen hét. Az a fő feladata, hogy a helyi lokálpatriotizmust és a helyi népi kultúrát próbálja jobban kiemelni. Ez nagyon fontos számunkra, ezért van a népdaléneklési verseny, ezért mutatjuk be a fóti népdalokról írt könyvet 27-én, és természetesen a helyi emberek bemutatkozása mindig fontos a számunkra.
Pénteken az említett tematikáról eltérő koncert szerepel a programban, hogy került ez bele?
Becsempésztünk egy Cseh Tamás-estet. 81 éve született a legendás művész, aki szintén a magyar kultúra, egy korszak része. Igen, ez egy kicsit más, de úgy gondoltuk, hogy egy színházi előadással is tarkítjuk a rendezvénysorozatot.
A kiállítást megnyitó Pecznik Évával is beszélgettünk röviden.

Mit kell tudni a mostani kiállításról?
Minden évben megrendezzük a kiállítást a VMH-ban. A művésztanáraink, sőt, idén már minden nálunk dolgozó, művészeti hajlammal megáldott pedagógus-munkatársunk is bemutathatja a munkáit. Így tisztelgünk a magyar kultúra napja előtt. A 14 kiállítónk a legkülönfélébb műfajú alkotásokkal mutatkozik be, így a festményeken, grafikákon kívül fotók és iparművészeti tárgyak is szerepelnek a tárlaton.



Az egyik kiállítóval, a festészetet és rajzot tanító Móricz Katalinnal a megnyitó után beszélgettünk.

A mostani kiállításon a csendéletei láthatóak, ilyen jellegű képeket fest legszívesebben?
Több mint 30 éve festek, gyakran például tájképeket. Én plein air festő vagyok, kimegyek a tájba, nem fotóról alkotok. Szeretek ott lenni, és azt festeni, amit éppen akkor látok. Természetesen csináltam már portrékat is, gyakorlatilag minden műfajt megpróbálok, de legjobban a tájat szeretem meg a csendéletet.
Szokott máskor is részt venni kiállításokon?
A közös tárlatokon kívül általában minden évben vannak egyéni kiállításaim is.
Minden nap szokott festeni?
Nem, nem festek minden nap, de mindig szakítok időt alkotni. Leginkább a nyári szünet az, amikor kifejezetten a művészettel foglalkozom. Ilyenkor elvonulok és magamban festek, vagy festőtáborba megyek. A hétköznapokban nehéz, de az iskolában is van néha lehetőség arra, hogy a gyerekek mellett fessünk.

Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró ezúttal a Szép-kártya turizmusban betöltött szerepéről beszélt az M1 műsorában.
A Szép-kártya, mint fizetőeszköz továbbra is a belföldi turizmus motorja, amit a számok is bizonyítanak: a szálláshelyeken tavaly 516 ezer felhasználó vette igénybe számlája kiegyenlítéséhez Szép-kártyáját. Emellett továbbra is szívesen fizettek vele éttermekben és turisztikai attrakcióknál. Sokan használták fel tehát az így kapott összeget pihenésre a tavalyi évben, a turisztikai szolgáltatók Szép-kártyás forgalma még úgy is több mint 14 százalékkal bővült éves szinten, hogy 2023 utolsó öt hónapjában a cafeteria-eszközzel hideg élelmiszert is lehetett vásárolni.

“Még ebben az időszakban is több költés volt Szép-kártyáról idegenforgalmi célokra. Az adható összeg is jelentősen megnövekedett. Kedvelt jutalmazási eszköz volt a munkáltatók részéről a Szép-kártya, így mondhatjuk, hogy továbbra is a Szép-kártya az idegenforgalom motorja, ami jó pár régióban egy olyan eszköz, ami igencsak pörgeti a forgalmat” – mondta a turisztikai szakértő.

Dr. Kiss Róbert Richard azt is elmondta, hogy tavaly a munkavállalók Szép-kártyáira feltöltött összegek 25 százalékkal növekedtek 2022-höz képest, és elérték a 445 milliárd forintot. Kiemelték, hogy decemberben történelmi magasságot ért el a havi kártyafeltöltések értéke: 83 milliárd forint érkezett a plasztikokra, ami 58 százalékkal haladta meg a 2022. decemberi szintet.

“A rekreáció rendkívül fontos. Nem csak az a Szép-kártya értelme, hogy az idegenforgalmi szektor szolgáltatói bevételt kapnak, és hogy a munkáltatók kedvező adózási formákkal tudnak juttatásokat adni a dolgozóknak, hanem az is, hogy ha arra költjük, amire eredetileg kitalálták, akkor jobban érezzük magunkat, boldogabbak leszünk, élményekkel és tapasztalatokkal leszünk gazdagabbak” – mondta a turisztikai szakújságíró.

Az MTÜ tájékoztatása szerint a Szép-kártya-költések tavaly minden korábbit felülmúltak: 2023-ban 449,4 milliárd forintot költöttek a felhasználók, amely a megelőző évit 17 százalékkal szárnyalta túl, 2019-hez viszonyítva pedig több mint kétszeresére nőtt (+136 százalék), és reálértéken is 61 százalékkal emelkedett. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a szálláshelyek közül a szállodákban, közülük is a négycsillagos hotelekben költötték a legtöbbet a Szép-kártyákról.

Az adatokból kiderül, hogy a legnépszerűbb célpontok a Balaton és környéke, a fürdő települések, mint Hévíz, Hajdúszoboszló, Sárvár, Debrecen, a Bükk térsége, Eger és Tokaj is nagy sláger, sokat fejlődött Nyíregyháza és környéke, ami szintén köszönhető a Szép-kártyának is.
Tavaly 2022-höz képest a Szép-kártya-felhasználók száma jelentősen bővült, számuk meghaladja a 2,7 milliót. Emellett az elfogadóhelyeké is 10 százalékkal, 60 ezerre nőtt az elmúlt évben. A december végi adatok szerint több mint 83 milliárd forint áll rendelkezésre a Szép-kártyákon – olvasható a közleményben.
A Magyar Menyasszony című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású, új időszaki kiállítása, amelyben több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg féltve őrzött ruháikon, kellékeiken keresztül. A kiállítás anyagát képezi 18 fóti gyöngyös koszorú is. A népszerű tárlat fóti vonatkozásáról kérdeztük Balogh Dávid művészettörténész-muzeológust.
14 gyöngyös koszorú a Fóti Települési Értéktár Bizottság tulajdonában van. Hogyan vették fel a kapcsolatot a kiállítás szervezőivel?
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy gazdagíthatjuk a Nemzeti Múzeum nagy sikerű kiállítását az egyedi fóti gyöngyös koszorúkkal. Település szinten, városunkból érkezett a legtöbb koszorú a kiállításra. A Magyar Menyasszony ötletgazdája és kurátora dr. Simonovics Ildikó divattörténész, akivel a Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba című kiadványunk és kiállításunk kapcsán már kapcsolatba kerültünk. A kiállítás a múzeum saját gyűjteményére és a közösségi gyűjtés nyomán érkezett felajánlásokra építkezve jött létre. A közösségi felajánlásoknak köszönhetően válik igazán egyedivé és különlegessé a tárlat. Amikor megjelent az országos felhívás, akkor rögtön jelentkeztem a kiállítás szervezőinél. Megbeszéltük, hogy milyen tárgyakat, koszorúkat szeretnének kölcsönözni, végül Fótról 18 koszorú került ki a kiállításra, 14 az Értéktár Bizottság gyűjteményéből, 4 pedig magántulajdonosoktól. Ezeknek a kölcsönzési szerződését készítettem elő és felügyeltem a szállítást is.
Gyönyörűek a fóti koszorúk és méltó helyre kerültek, hiszen az időszaki kiállításon sokan megismerhetik, láthatják a gyűjteményünk részét. A kiállítás egyik leglátványosabb részére, a 77 gyöngyös koszorúból álló ikonosztáz hatást keltő falra kerültek fel a fóti koszorúk.

A fóti gyöngyös koszorúknak melyek a sajátosságaik?
Fót-Mogyoród-Dunakeszi-Rákospalota térségben volt jellemző a gyöngyös koszorú viselete a lakodalmakban. A településünkön gyűjtött koszorúk egyrésze Fóton, másik része pedig a Garay téri piacon készült egy koszorú- készítőnél. A fótira a díszítettség jellemző. Ezeken a koszorúkon nemcsak a virágok, a tükrök és a rezgők, hanem a gyöngyök is nagyon dominánsak.

Miben különleges a Nemzeti Múzeum tárlata?
Nagyon szép és gazdag gyűjtés, ami azért is különleges, mert nem csak a közgyűjtemények lettek megszólítva, hanem országszerte a lakosság is. Hatalmas közösség szerveződött a kiállítás köré, nagyon sok magánszemély is
érdekelt lett. Sok egyéni történet rajzolódik ki a kiállításon, főleg amennyasszonyok részéről.


A hétköznapi, egyszerű emberek mellett a főúri családoknak is megjelennek az esküvői történeteik, 500 évet ölel fel a tárlat egészen napjainkig. A főúri családok esküvőiből kettő fóti vonatkozású is megjelenik a tárlaton. Windischgrätz Mária Magdolna, gróf Károlyi László édesanyjának az esküvőjéről is láthatnak fotókat a kiállítás megtekintői. A
Nemzeti Múzeumban van egy gyöngyös párta, amit Windischgrätz Mária Magdolna viselt az esküvőjén, illetve Apponyi Geraldine albán királyné esküvői albuma is megcsodálható.



Mennyi ideig gyűjtötték a tárlaton látható kiállított anyagokat?
A felhívást a közgyűjteményekben 2020-ban jelentették meg, de alakult egy Magyar Mennyasszony Facebook-csoport is, amelyen keresztül a lakosokat is elérhették a szervezők. Ide folyamatosan töltenek fel esküvői felvételeket.
A fótiakat is várják az újabb gasztroprogramra, ahol pecsenye- és pörcsütés is lesz Lázár Séf értő figyelme mellett.
Nézzük, mit ígérnek Géberjénben a Pörc és Pecsenye – Ez egy disznótor! rendezvényen!
Ami biztosan lesz: zene-bona, pörc, pecsenye, pálinka.
Két nagyszerű, autentikus zenét játszó zenekar, a Csángálló és a Tamburabanda koncertje teszi teljessé a napot, a farsangi felvonulásra pedig mindenkit jelmezben várnak, de anélkül is lehet érkezni. Lesznek gólyalábasok, maskarások, bábszínház, kiszeégetés, amit kicsik és nagyok is élveznek majd, így a disznótor tökéletes télűző családi program. A helyi termékek, alkotások vásárán pedig egy kis hazait is be lehet szerezni.
A falusi disznótoron a Porta Portya mintájára most a téli Géberjént is bemutatják, ahol megismerhetik a látogatók Szatmár ezer arcát.
A programra versenycsapatok jelentkezését is várják.
Keresik a legfinomabb pörcöt, pecsenyét, kolbászt, így aki érzi magában, hogy isteni ízekkel fel tudja venni a versenyt a szatmáriakkal, az bátran jelentkezzen. A díjazottak értékes nyereményeket is kapnak.
Jelentkezés: jelentkezesgeberjen@gmail.com
Pörc és pecsenye – Ez egy disznótor!
Időpont: 2024.01.20., 07:00-17:00
Helyszín: Művelődési ház, 4754 Géberjén, Dózsa György utca 5.

A Vörösmarty Művelődési Ház programjairól, évkezdéséről kérdeztük a VMH igazgatóját, Palásti Bélát, aki egy-két januári programra, illetve az év izgalmasabb eseményeire hívja fel olvasóink figyelmét.
Hogy indult az évadkezdés a művelődési házban?
Szerencsére gond nélkül indult el az új év, a megszokott módon üzemel a ház. Gyerekprogramokkal kezdtük az év elejét, mivel még szünet volt az iskolákban, ezért Mezei Eszter koordinálásával szerveztünk egy gyerektábort abban a 4 napban, amikor még nem volt tanítás. Január 6-án nagy sikerrel zajlott az újévi koncertünk, vendégünk a Stúdió 11 Zenekar volt. Január 12-én Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté dumaszínházi előadását láthatták a nézőink.

Tavaly már két alkalommal szerveztünk filmklubot, ezt január 15-én folytattuk a Te rongyos
élet című kultikus filmmel. A filmklubunk a Petőfi Program keretein belül, a Nemzeti Filmintézet jóvoltából valósulhatott meg. A programot a Kulturális Innovációs Minisztérium támogatja, a Nemzeti Művelődési Intézet koordinálja. A Petőfi Program azzal a céllal jött létre, hogy Dunakeszi-Vác térségében is ajánljon kulturális programokat a művelődési házaknak, amelyekből mi válogathatunk. A filmklubot kifejezetten a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium diákjai számára szervezzük, de mivel nyitott esemény, ezért bárki bejöhet a vetítésre. Nyugdíjasok is látogatják ezeket a vetítéseket.

A következő filmklubunk január 29-én lesz, amelyen a Macskafogó című rajzfilmet vetítjük. Nagy izgalommal készülünk a magyar kultúra hetére, amelyet idén hetedszerre szervezünk meg. Január 22-én a hagyományaink-hoz híven a Fóti Népművészeti Szakgimnázium művésztanárainak kiállításával nyitjuk meg a programsorozatot, amelynek eseményei: Az aranytollú madár- a Magyar Népmese Színház előadása, a Csácsogó madárka – népdaléneklő verseny, Füst a szemében – Cseh Tamás-est, valamint az Érik a ropogós cseresznye… – Dr. Terék József fóti népdalokról írt könyvének bemutatója.

A könyvbemutatót 27-én szervezzük, amelynek keretén belül ünnepeljük a Fóti Asszonykórus fennállásának 45. évfordulóját is. Az asszonykórus köszöntésén részt vesznek Budakeszi, Biatorbágy, Hévízgyörk, Nagytarcsa vendégkórusai. Az esemény díszvendége gróf Károlyi László lesz. Februári programjainkkal mi is készülünk a farsangra. Márciusban, a nőnapi rendezvényünkön Csonka Pici műsorát láthatják a vendégeink. Márciusban kiemelt eseményünk a március 15-ei városi rendezvény, illetve Fót város kitüntetettjeinek a díjátadása. Május 3-4-5-én nagyszabású programsorozatunk lesz, mivel Fót várossá avatásának 20. évfordulóját ünnepeljük.
Nagy szeretettel várjuk programjainkra a lakosokat!
A csaknem fél kilométer hosszú, a Kárpáteurópa Utazási Iroda által indított Össznemzeti Zarándokvonat, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz utasai immár 16. alkalommal, minden évben felkeresik Erdélyt, a csíksomlyói búcsút és a történelmi Magyarország, az egykori Magyar Királyság 1000 éves határát. Az Össznemzeti Zarándokvonatot felmatricázott Tamási Áron-mozdony húzza a Székelyföldre.
A négynapos nemzeti program csúcspontja pünkösd szombatján a 500 ezer zarándokot vonzó csíksomlyói búcsú, a Mária-ünnep. Másnap a történelmi Magyarország ezeréves határára jutnak el több ezernyi székely társaságában a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokai.
A mára már kultikussá vált vonatok története 2007 őszén kezdődött. A Kárpáteurópa vezetői felismerték, hogy az évszázadok óta létező, ám a szocialista Romániában majdhogynem tiltott csíksomlyói búcsú a román diktátor, Ceaucescu bukása után az erdélyi magyarok, székelyek mellett az anyaországi magyarok és a világ magyarságának ökumenikus, szent találkozójává vált, ahová százezrek zarándokolnak el. Az elsődleges vallási töltet mellett az ünnep nemzeti jellege is évről évre markánsabbá vált.

A székelyföldi, csíksomlyói Mária-ünnepre gyalog, szekéren, lóháton, autóval, busszal érkeztek egykoron a hívők. A vonat viszont hiányzott a közlekedési eszközök közül, holott ennek kapacitása lett volna a legnagyobb. Nem utolsó sorban jóval kényelmesebb a többinél, továbbá többet nyújt egyszerű utazásnál. Tágassága miatt programokat lehet szervezni az étterem- és büfékocsikban.
A Kárpáteurópa Utazási Iroda ezért egyedülálló vállalkozásba kezdett. Felkeresték a MÁV-ot, akinek vezetői pozitívan fogadták a kezdeményezésüket. Több száz elkötelezett, lelkes ember, magyarok és székelyek, utazási irodások és vasúti vezetők, alkalmazottak munkája nyomán 2008 pünkösdjén a szent koronás címerrel díszített kultikus magyar NOHAB-mozdony vezetésével indult az első zarándokvonat, a Székely Gyors. A vonat 8 kocsijában 400 zarándokot vitt Erdő Péter bíboros, prímás, érsek áldásával a csíksomlyói búcsúba. 1944 óta ez volt az első magyar személyvonat, amely eljutott az ezeréves határra is. Ezért mondták akkor a székelyek: “…késtetek, késtetek 64 évet!”

Az egy zarándokvonatból azóta kettő lett, a 400 zarándokból csaknem másfél ezer. A Székely Gyors után a Csíksomlyó Expressz is elindult Erdélybe. A Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV természetesen most május pünkösdjén is indítja az Össznemzeti Zarándokvonatot.
Idén már 16. alkalommal érkeznek Erdélybe a különvonatok. A Csíksomlyó Expressz Dunántúlról, Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Itt a Csíksomlyó Expresszt összekapcsolják a Székely Gyorssal, majd Össznemzeti Zarándokvonatként halad Szolnok és Békéscsaba megállással Dél-Erdélyen át Székelyföld felé, ahol Felcsíkban és Alcsíkban teszi le az utasait. A zarándokok, a vonatok fogadása Erdélyben felejthetetlen emlék.
A 2024. évi program újdonsága: a két zarándokvonat először tesz meg egy teljes erdélyi kört. A Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz Dél-Erdélyen át jut el Székelyföldre, innen az egykori Magyar Királyság 1000 éves határára, a Gyimesekbe, majd 4 nap múlva Észak-Erdélyen át vissza Magyarországra. A vonatok vendégei Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész és Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas és érdemes művész.

Megállóhelyek Erdélyben: Arad, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Sepsibükszád, Tusnádfürdő, Újtusnád, Csatószeg, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszereda, Madéfalva, Gyimesbükk, Csíkrákos, Csíkmadarás, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Dés, Zsibó, Zilah, Nagykároly – azaz egy teljes erdélyi kör.
A zarándokok természetesen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Mária-ünnepen, majd másnap eljutnak az egykori Magyar Királyság 1000 esztendős határára. Itt is szentmise és ünnepi műsor várja őket.
A Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz többet nyújt egy vasúti utazásnál. A vonat a tervek szerint júniusban 16 kocsiból áll, amelyből 2 étterem- és büfékocsi, ahol 4 csillagos szálloda munkatársai szolgálják ki az utasokat – nem négy csillagos áron. A kulináris élvezetek mellett autentikus magyar népzenét játszó zenekar szórakoztatja itt az utasokat. A Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz kocsijai behangosítottak, az idegenvezetők folyamatosan tájékoztatják a zarándokokat a látnivalókról. A két vonaton évente csaknem másfél ezren utaznak, idén is ennyi vendéget vár a Kárpáteurópa Utazási Iroda. Csak azért nem többet, mert a vonatok hossza Székelyföldön a kisebb vasútállomások miatt limitált.

Összességében évente több száz embernek nyújt értelmes elfoglaltságot, munkát a vonatok útjának megszervezése.A Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokvonatok 2008 óta több mint 34.000 kilométert tettek meg Magyarországon és Erdélyben. Több mint 18.000 zarándokot vittek el a csíksomlyói búcsúra és Gyimesbükkre, az egykori Magyarország ezeréves határára. Az induló Össznemzeti Zarándokvonat szerelvénye csaknem fél kilométer hosszú, ezért még a budapesti Keleti pályaudvar csarnokából is messze kiér az eleje. A vonatokon utaztak püspökök, politikusok, képviselők sportolók.
Az Össznemzeti Zarándokvonat utasai nemcsak Magyarországról, hanem a világ minden tájáról – Amerikától Ausztráliáig, Németországtól Norvégiáig – érkeznek Erdélybe, és 20-30 százalékuk többször visszatért. Sok-sok olyan vendég is akad, aki csaknem minden évben felszállt a ma már kultikus vonatokra. Ez mindent elmond az elégedettségről.
A Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz részletes programja.
