Érik a ropogós cseresznye címmel dr. Terék József fóti népdalokról írt könyvének bemutatóját rendezik meg a Vörösmarty Művelődési Házban január 27-én délután. Csodálatos könyv született a fóti népdalokról, amelynek titkaiba kapunk betekintést a bemutató során. Interjúnkban a kutatómunkáról és a könyv létrejöttének előzményeiről kérdeztük a szerzőt.
Mikor kezdett el foglalkozni a fóti népdalokkal? Hogy került ez a téma az ön látókörébe?
Korábban népzenész voltam, így rengeteg néptáncegyüttessel léptem fel az elmúlt évtizedekben kísérőzenészként, mindezek mellett pedig számos néprajzi értékkel megismerkedtem. Zenei fesztiválokon, akadémiákon, nagykövetségi rendezvényeken, illetve egyéb Masterclass programokon tárogatóművészként 40 országban és valamennyi kontinensen képviselhettem hazánkat. 2008-ban döntöttem el, hogy kifejezetten a számomra értékes dolgokkal szeretnék foglalkozni. Mivel a Pest vármegyei Tápiószelén születtem, ezért otthoni terepen kezdtem el a kutatómunkát, Tápiómente 21 településének a kutatását, a népdalos örökség teljes feltárását. Amikor belevágtam, akkor még nem tudtam, hogy mekkora népdalkinccsel is rendelkezik a szülőföldem. 15 évi kutatómunka során kiderült, hogy közel másfélezer népdal, szokásdal található itt. 2002-2017 között Tápiószentmártonban tanítottam zenetanárként, a tanítás mellett végeztem a kutatásokat, ezalatt pedig megismerhettem az utolsó helyi adatközlőket. 2017 szeptemberétől Pest Vármegye Önkormányzatának kulturális szakreferenseként dolgozom, tudásomat a vármegye javára fordítom. Azzal kezdtem a munkámat, hogy áttekintettem a 187 település korábban már dokumentált népdalos értékeit. Így jutottam el településről településre az elmúlt közel hét évben, a vármegye felét pedig már újrakutattam Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokaiban haladva, fantasztikus eredménnyel. Több mint 60 kulturális örökségvédelmi kiadványt valósíthattam meg 2008 óta, amely egyedülálló kulturális innovációs eredmény az országban. A január 27-i fóti könyvbemutató alkalmával pályafutásom 25. könyvkiadványa készül el, amelyek közül valamennyi a Pest vármegyei értékőrző munkámhoz kapcsolódik. Ez számomra is egy igazi ünnep. A fóti népdaloskönyv újabb bizonyítéka annak, hogy Pest vármegye minden települése rendelkezett és rendelkezik egyedülálló, saját népdalos értékekkel, amelyek eredete a 19. századra is visszavezethető, hiszen az adatközlő énekesek még a szüleiktől, a nagyszüleiktől tanulták meg ezeket a dalokat.
A fóti könyv gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennünk Palásti Bélával, a művelődési ház igazgatójával, akit gyerekkorom óta ismerek. Bélában merült fel az ötlet – látván, hogy készítem a települési kiadványokat -, hogy Fótnak a népdalos, népzenei értékeiről adjunk ki egy könyvet. Én a kutatási előzményeket megtekintve rögtön láttam, hogy nagy eséllyel létre tudunk hozni egy igen értékes kiadványt, amely újabb bizonyítéka annak, hogy a budapesti agglomeráció településein, így Fóton is egyedülálló helyi vokális értékek kerültek dokumentálásra a 20. század első éveitől kezdődően. Természetesen felkerestem az asszonykórust, akik ezeket a régi dalokat ugyan már nem dalolták, de biztos vagyok abban, hogy a könyvben található énekeket a ’70-es években még sokan ismerték Fóton. A helyi népzenekutatás legmeghatározóbb részét Pálfy Gyula (1950-2012) végezte el korábban. Az általa gyűjtött dalokat a 80 éven felüliek még biztosan ismerik. Elkészítettük ezt a könyvet, hogy visszaadjuk a fóti embereknek a saját népdalaikat, hogy vissza tudják tanulni, tanítani. A könyvvel főleg az alap- és középfokú művészetoktatást, illetve az általános iskolai oktatást szeretnénk segíteni. Célunk, hogy az általános iskola első nyolc évfolyamában tegyük lehetővé, hogy a gyerekek intézményi kereteken belül megtanulhassák ezeket a dalokat, de fontos az is, hogy oktatási segédanyagként ezt az új ismeretanyagot bárki felhasználhassa Magyarországon, vagy megismerhesse a határainkon túl. Ez a kulturális innováció már több mint 20 településen jól működik Pest vármegyében. Visszatanítják a helyi népdalokat a gyerekeknek, akik a helyi rendezvények kulturális programjait gazdagítják ezáltal, illetve a közösségek is újratanulják a szinte már teljesen elfeledett helyi népdalaikat. A vokális településmonográfia tartalmát a helyi közösségek, az idősebbek és a fiatalok is megismerhetik innentől kezdve Fóton, amely egyedülálló módon erősíti az emberek összetartozását, a helyi identitástudatot, a népdalok újbóli elsajátításával pedig lehetőség nyílik arra, hogy a jövő generációja akár a következő 100 évben is dalolhassa Fót népdalait.
Hány dal van a kötetben?
Összesen 109 dallam van a kötetben változatokkal együtt, amely népi játékokat, szokásdalokat, régi és új stílusú népdalokat, folklorizálódott műdalokat és műdalos hatást mutató népdalokat tartalmaz. Hangszeres gyűjtés is található a kötetben. A közismert Galga-menti Bagi verbunknak például egy nagyon egyedi változatát gyűjtötte itt Pálfy Gyula, amely mindenképp a kiadvány egyik érdekessége. Van még egy hangszeres meglepetés a könyvben, amit a könyvbemutatón láthat, hallhat is a közönség, de ezt most még nem árulhatom el. A kiadványban pontos adatokat találunk a népzenekutatókról, hogy ki, mikor gyűjtött, az énekesek, a zenészek nevének pontos feltüntetésével, a gyűjtés helyszínéről és idejéről, valamint a Zenetudományi Intézetben megtalálható azonosítójuk is szerepel a népdaloknál. Archív fotók is szép számmal vannak a könyvben illusztrációs jelleggel, ezek főleg a huszadik század első feléből származó eredeti fóti fényképek. Balogh Dávid muzeológus-művészettörténésztől kaptam felhasználásra ezeket a csodálatos képeket.
Bartók Béla 1907-ben gyűjtött itt Fóton 12 népdalt, illetve Bohus Imre evangélikus lelkész is a helyi terepmunkát végzők névsorát gyarapítja, azonban a kötetben található dallamok legnagyobb részét Pálfy Gyula gyűjtötte 1975-79 között. A kutatók sorát én zárom. Egyetlen dallamot rögzítettem én is a Fóti Asszonykórus ma még élő népdalos repertoárjából. A könyv több helyi, nagy nótafák által előadott énekeket is tartalmazza szép számmal. Cselőtei Sándor és felesége, Cselőtei Sándorné Molnár Júlia, Molnár József, illetve felesége, Molnár Józsefné Tóth Lídia, és még sok más énekes járult hozzá e népdaloskönyv megszületéséhez azáltal, hogy megosztották a korabeli Fót egykoron jellemző, általuk ismert dalait. Dani Bertalan és Nagy Ferenc prímásokat is meg kell említenem, hiszen nagyon értékes népdalokat muzsikáltak, olyanokat, amelyeket helyben jól ismertek az emberek és mulatságok alkalmával húzták nekik.
Igen egyedülállóvá teszi e kötetet Bartók Béla fóti gyűjtése, mert dallam- és szövegváltozatában máshol nem dokumentált népdalt, vagy egyedi helyi dallam-, esetleg szövegváltozatot rögzített. A most megjelenő könyvnek a címe: Érik a ropogós cseresznye. Ezt a dalt szinte minden településen énekelték annak idején a falvakban. Mivel ez a legismertebb a helyi népdalok közül, úgy gondoltuk, hogy ez a legalkalmasabb a kiadvány főcímének is. A Zenetudományi Intézet Hungaricana adatbázisának Hangarchívumában a könyvben található népdalok eredeti archív felvétele megtalálható, meghallgatható.
Mikor kristályosodott ki, hogy a könyvbemutatót az asszonykórus ünneplésével együtt szervezik?
Palásti Bélának volt az a nagyszerű gondolata, hogy a 45 éves asszonykórus köszöntésével kössük egybe a kiadvány bemutatását. Nagyon jó ötletnek tartottam, és már tavaly év közepén tudtam, hogy ez megvalósulhat. Biztos vagyok benne, hogy ha az asszonykórus idősebb tagjai, amikor lapozzák a könyvet, minden második dalra azt fogják mondani, hogy ezt is énekelték, azt is énekelték. Az, hogy a magyar kultúra hetének a záróprogramjaként mutathatjuk be a könyvet, számomra is nagy megtiszteltetés. Aki pedig jelen lesz a szombati rendezvényen, még egy tiszteletpéldányt is kap a könyvből. Több előadó és neves díszvendégek jelenlétében rendezzük meg a könyvbemutatót. Fontos kiemelni, hogy Fót Város Önkormányzata mindenféle pályázati forrás nélkül finanszírozta e kötet kiadását, ami országos szinten is egy egyedülálló elhatározás, hiszen szinte mindenhol pályázati forrásból valósultak meg a fótihoz hasonló kulturális örökségvédelmi kiadványok. Hatalmas ajándék, hogy itt ez így valósulhat meg, hiszen a lehető legjobb kezekben, a város tulajdonában marad a könyv, ők rendelkeznek a kötet felett, amelynek ráadásul – kissé elfogultan, de objektíven – kijelenthetem, hogy hihetetlen egyedülálló kulturális értéke van.
Mi a tapasztalata, a fótiak mennyire értékelik, becsülik meg a saját lokális kultúrájukat?
A fóti emberek büszkék a saját értékeikre, amelyeket népszerűsítenek kiadványok formájában, programok keretén belül, országhatáron innen és túl. Fóton kifejezetten nagy nyitottsággal álltak a nemes ügy mellé is, amikor a fóti népdaloskönyvről kezdtünk el beszélni. A kiadvány egy hatalmas összmunka eredménye, hiszen a Zenetudományi Intézet is hozzájárult ahhoz, hogy közreadhassam a kutatási eredményeket, illetve Pálfy Gyulának a családjával is sikerült beszélnem, így tudják ma már ők is, hogy nélküle ma nem beszélhetnénk ennek a könyvnek a megszületéséről. A lektori munkát dr. habil. Fehér Anikó, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, karnagy, népzenekutató végezte el, aki számos kiadványom lektora is egyben, illetve a 2023-ban sikeresen megvédett doktori értekezésem kapcsán opponensem volt. A könyv tördelését, illetve borítótervét feleségem, Terék-Danyi Barbara készítette, a nyomdai munkát pedig a Tápió Nyomda Kft.
Kívánom a fóti embereknek, hogy legyenek nagyon büszkék a helyi értékeikre, és azokra, akik fontosnak tartják, hogy a helyi értékeik fennmaradjanak az utókor számára. Nagy örömmel várom a hétvégi eseményt, mert ezzel a kiadvánnyal visszaadhatjuk a fóti embereknek a saját, több évszázados múltra visszatekintő vokális értékeiket. Hálásan köszönöm mindenkinek a bizalmat és a lehetőséget, hogy felkértek erre a nemes feladatra, Fót város népdalos gyűjteményének elkészítésére!