Április elsején változatos programokkal, tojásfestéssel, kalácssütéssel és koncertekkel várják a látogatókat a tónál.


A Fóti Városszépítő Egyesület ismét meghirdette a hagyományos versengést. Azt írták honlapjukon, hogy Fót Város Önkormányzata támogatásával a Fóti Városszépítő Egyesület szeretné elismerni és értékelni azon ingatlantulajdonosoknak, illetve használóknak a törekvéseit, akik hozzájárulnak városunk arculatának szépítéséhez, gondozzák és rendben tartják ingatlanukat és ingatlanuk előtti közterületet.
A díj odaítélhető bármely Fót közigazgatási területén helyrajzi számmal rendelkező lakóingatlan részére.
A pályázatok elbírálása során városunkban 2023-ban 16 díjat ítélnek oda. A nem díjazott jelentkezők automatikusan részt vesznek a következő évi pályázaton.
A pályázatra 2023. június 30-ig várják a nevezéseket. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapot e-mailben az info@varosszepitok.hu címre kell eljuttatni. A tárgyban kérik feltüntetni a: “Tiszta Udvar, Rendes Ház” pályázati nevet.
A díjak átadása 2023. szeptember végén a Németh Kálmán Emlékház kertjében lesz.
A részleteket a városszépítők honlapján olvashatják, a jelentkezési lapot is onnan tölthetik le: www.varosszepitok.hu.
Szűcs Mária nyugdíjas könyvtárvezető, a tavaly megjelent Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba című könyv társszerzője a fóti mákos rétes különlegességéről beszélt portálunknak.
Szűcs Máriától megtudtuk, hogy miért volt egyedi a fóti mákos rétes, aminek híre ment a környéken is.
A fóti mákos rétest örömrétesnek nevezték el, amit az esküvőkön ehettek a meghívott vendégek. Ez egy kör alakú rétes volt, amit a vőlegény édesanyja készített. Miután feltekerték, 60-70 cm-es átmérőjű kör alakú tepsibe rakták, de otthon nem tudták megsütni a nagy mérete miatt, ezért a pékhez vitték el megsüttetni. Azért nevezték örömrétesnek, mert a sok-sok apró mákszem a sok apró örömöt, a gazdagság apró jeleit szimbolizálta a jövendőbeli feleségnek és a családjának. Az esküvő előtti napot úgynevezett várt napnak hívták, amikor vitték az ajándékokat, és már reggel elkezdték főzni az esküvői ételeket. A vőlegény ekkor szállította a mennyasszony házához az örömrétest, amit megfeleztek, és a felét visszaadták a vőlegénynek. Erre azért volt szükség, mert régen két házban rendezték meg az esküvőt, mivel egy házban nem fértek el a vendégek.
Szokássá vált az is, hogy a fóti vőlegények készítették a réteses tálat, amire a nagyméretű rétesek kerültek. A tálakat a szegényebbek fából készítették, a tehetősebbek porcelánból, illetve festett agyagból. A fehér tányéralapokat főleg kék, piros virágokkal, zöld levelekkel díszítették, amelyekben az arany szín is dominált. A tányér közepébe a mennyasszony és a vőlegény monogramját is beleírták. Ezeket a tányérokat a fótiak Rákospalotán készítették. Aki megtehette, az a nagy tál mellé desszertes tányérokat is beszerzett. A nagy rétestálat csak esküvőkön használták, majd örök emlékként eltették. A lagzikban a mákos rétes volt a fő sütemény a kalács mellett. A későbbiekben sem veszett ki a rétes a lakodalmas finomságok közül, de annyiban változott, hogy nem kerek, hanem rúd formában készítették el. Később a búcsú napján minden ház asztalára felkerült a rétes, eleinte mákos, majd több ízesítésben. A mák töltelékébe néha raktak mézes puszedlit is. Gyerekkoromban én is ettem ilyet, amibe a puszedlit lereszelték a mákba. Nagyon finom volt – osztotta meg velünk élményeit Szűcs Mária.

Ismét érdemes kilátogatni március 19-én a sportcsarnokba, és színvonalas kosárlabda- mérkőzésen szurkolni!
10:00 Újpest-MT/A – KKS
12:00 Újpest-MT/B – Ziccer KS
14:15 Újpest-MT – Vasas Akadémia
17:15 Phoenix-MT Fót – Vasas Akadémia




Idén pünkösdkor is indul az Össznemzeti Zarándokvonat Erdélybe, a csíksomlyói búcsúba – közölte Mező Tibor, a Kárpáteurópa Utazási Iroda ügyvezetője a MÁV-Start Zrt.-vel közösen tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Az ügyvezető elmondta, hogy 2023-ban 14. alkalommal indulnak útnak a szerelvények. A koronavírus-járvány két évét leszámítva már 2008 óta folyamatos az együttműködés a vasúttársasággal és a székely szállásadókkal. Tájékoztatása szerint a Csíksomlyó Expressz május 26-án Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Itt a Csíksomlyó Expresszt összekapcsolják a Székely Gyorssal, majd Össznemzeti Zarándokvonatként halad Szolnok és Püspökladány megállással Erdély felé. Ott a nagyváradi és kolozsvári ünnepséget követően, Kalotaszegen át érkezik Székelyföldre, ahol Felcsíkban és Alcsíkban teszi le utasait – ismertette az útvonalat az ügyvezető, hozzátéve: a végleges menetrend áprilisban lesz elérhető az iroda honlapján. Mező Tibor hangsúlyozta: az Össznemzeti Zarándokvonat csaknem fél kilométer hosszú lesz, vagyis ez a leghosszabb személyszállító szerelvény, élén pedig egy Tamási Áron 125-emlékév tiszteletére felmatricázott MÁV-mozdony halad majd. A zarándokvonaton római katolikus és református lelkivezető is várja a híveket – jelezte.

Az utazás összesen négy napot ölel fel – folytatta -, csúcspontja pedig pünkösd szombatján a mintegy félmillió zarándokot vonzó Csíksomlyói búcsú, a Mária-ünnep. Ezt követően a vonatok másnap tovább indulnak a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a zarándokok egésznapos ünnepségen vehetnek részt, átadják a gyimesi székely-csángó-magyar gyerekek javára a vonaton gyűjtött adományokat, és koncertet ad a vonat díszvendége, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas és érdemes művész is. Mező Tibor megjegyezte: Csíksomlyó üzenete a fiataloknak is fontos, ezért arra törekszenek, hogy a fiatalok körében is népszerűsítsék az összmagyarság eme fontos eseményét.

Kormányos László, a MÁV-Start műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta, a vonaton összesen több mint ezer zarándok utazhat, akiknek igényeit maximálisan igyekeznek kielégíteni. A MÁV mindent megtesz a zavartalan utazásért, minden kényelmi funkciót biztosítunk, hogy az utazás igazi élmény legyen – fogalmazott, hozzátéve: a MÁV-Start Zrt. nagy hangsúlyt fektet a csoportos utazásokra, rendszeresen indítanak különjáratokat például az Erzsébet-táborokba, a nagyobb sporteseményekre, és ilyen fontos feladat lesz az áprilisi pápalátogatásra utazók kiszolgálása is. A csoportos utazások lebonyolítása mindig nagy felelősség, komoly műszaki, technikai felkészültséget és egyeztetéseket igényel – magyarázta.

Kormányos László kitért arra is, hogy az elmúlt években nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre az anyaország és Erdély közötti utazások elősegítése érdekében. A zarándokvonat mellett már menetrend szerinti vonatok is közlekednek naponta Észak-Erdély felé és a déli szakaszokon is, ezekre a járatokra online – akár telefonos applikáción keresztül – megvásárolható jegyekkel és versenyképes árakkal várják az utasokat – tette hozzá.
A csíksomlyói búcsú az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseménye, amelyen évről évre százezrek gyűlnek össze. A legenda szerint 1567-ben tartották itt az első búcsújárást, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újból Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
-MTI-
Fotók: Bocskay Zsolt
A másik meglepő kép a croissant-ok sok léggyel és méhhel, ez hol készült?
Él-e még Petőfi? Nem tudjuk, mi lett vele. Valószínű, hogy elesett a meneküléskor. Persze lehet, hogy Petőfi Barguzinban újra megnősült. Az is lehet, hogy tovább élt. Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő, akivel kapcsolatban most egy izgalmas, egyedi megközelítésű könyv jelent meg. A Mediacom Kiadó Kft. gondozásában 2023. március 10-én megjelent Vörös István: Él-e még Petőfi? című legújabb verseskötete.
Kicsoda számunkra Petőfi Sándor? Általános és középiskolai tanulmányaink, valamint vidéki utcaneveink állandó hőse. A lánglelkű forradalmár-költő, aki megtestesíti a hősies XIX. század nemzeti érzelmektől fűtött embereszményét. Kicsit mindannyian olyanok szeretnénk lenni, mint ő – csak ne lenne olyan kényelmetlen. Éhesen-szomjasan, lúdtollal szavakat papírra karcolni, Debrecen városában, fogvacogtató hidegben hálóból nézni ki, avagy bőrré ázni a Nemzeti Múzeum lépcsőjén… brrr. Ugyanakkor szeretjük azt hinni, hogy mi is képesek lennénk lelkünk egész hevületével kiállni általunk igaznak vélt ügyek mellett, pláne, ha egy egész ország ünnepel minket tehetségünkért.

Gyönyörű szerelmes és lelkesítő hazafias versei ma is élénken hatnak, összetéveszthetetlen stílusa pedig magasra emeli őt a magyar költészet egén. Olyan magasra azonban nem emelkedhet, hogy Vörös István ne merjen szemtelenséggel elegy tisztelettel hozzányúlni eme életműhöz. De milyen jól is teszi! Alázattal és jó stílusérzékkel dolgozza fel egyik (ha nem a) legnagyobb nemzeti hősünk – egyúttal irodalmi alakunk – műveit és stílusát, mi több, képes továbbgondolni világlátását, nyelvezetét anélkül, hogy az bármilyen fogyatékosságot szenvedne ettől. Így csodálatos és nagyon izgalmas, a mai korba hézagmentesen illeszkedő Petőfi-átiratok születnek, azok a versek, melyeket álomszerűen tovább élve mások helyett Petőfi ír(na) meg.
A szerző merészsége adja a könyv érdekességét
Vörös István költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a mai magyar irodalom meghatározó alakja. Ebben a kötetben nem akarja cáfolni a legendákat, inkább megmutatja az olvasónak, hogy érdemes eljátszani azokkal és remek alkotások születhetnek, ha görcs nélkül merünk hozzányúlni a témához. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
