Ismét érdemes kilátogatni március 19-én a sportcsarnokba, és színvonalas kosárlabda- mérkőzésen szurkolni!
10:00 Újpest-MT/A – KKS
12:00 Újpest-MT/B – Ziccer KS
14:15 Újpest-MT – Vasas Akadémia
17:15 Phoenix-MT Fót – Vasas Akadémia
Ismét érdemes kilátogatni március 19-én a sportcsarnokba, és színvonalas kosárlabda- mérkőzésen szurkolni!
10:00 Újpest-MT/A – KKS
12:00 Újpest-MT/B – Ziccer KS
14:15 Újpest-MT – Vasas Akadémia
17:15 Phoenix-MT Fót – Vasas Akadémia
Idén pünkösdkor is indul az Össznemzeti Zarándokvonat Erdélybe, a csíksomlyói búcsúba – közölte Mező Tibor, a Kárpáteurópa Utazási Iroda ügyvezetője a MÁV-Start Zrt.-vel közösen tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Az ügyvezető elmondta, hogy 2023-ban 14. alkalommal indulnak útnak a szerelvények. A koronavírus-járvány két évét leszámítva már 2008 óta folyamatos az együttműködés a vasúttársasággal és a székely szállásadókkal. Tájékoztatása szerint a Csíksomlyó Expressz május 26-án Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Itt a Csíksomlyó Expresszt összekapcsolják a Székely Gyorssal, majd Össznemzeti Zarándokvonatként halad Szolnok és Püspökladány megállással Erdély felé. Ott a nagyváradi és kolozsvári ünnepséget követően, Kalotaszegen át érkezik Székelyföldre, ahol Felcsíkban és Alcsíkban teszi le utasait – ismertette az útvonalat az ügyvezető, hozzátéve: a végleges menetrend áprilisban lesz elérhető az iroda honlapján. Mező Tibor hangsúlyozta: az Össznemzeti Zarándokvonat csaknem fél kilométer hosszú lesz, vagyis ez a leghosszabb személyszállító szerelvény, élén pedig egy Tamási Áron 125-emlékév tiszteletére felmatricázott MÁV-mozdony halad majd. A zarándokvonaton római katolikus és református lelkivezető is várja a híveket – jelezte.
Az utazás összesen négy napot ölel fel – folytatta -, csúcspontja pedig pünkösd szombatján a mintegy félmillió zarándokot vonzó Csíksomlyói búcsú, a Mária-ünnep. Ezt követően a vonatok másnap tovább indulnak a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a zarándokok egésznapos ünnepségen vehetnek részt, átadják a gyimesi székely-csángó-magyar gyerekek javára a vonaton gyűjtött adományokat, és koncertet ad a vonat díszvendége, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas és érdemes művész is. Mező Tibor megjegyezte: Csíksomlyó üzenete a fiataloknak is fontos, ezért arra törekszenek, hogy a fiatalok körében is népszerűsítsék az összmagyarság eme fontos eseményét.
Kormányos László, a MÁV-Start műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta, a vonaton összesen több mint ezer zarándok utazhat, akiknek igényeit maximálisan igyekeznek kielégíteni. A MÁV mindent megtesz a zavartalan utazásért, minden kényelmi funkciót biztosítunk, hogy az utazás igazi élmény legyen – fogalmazott, hozzátéve: a MÁV-Start Zrt. nagy hangsúlyt fektet a csoportos utazásokra, rendszeresen indítanak különjáratokat például az Erzsébet-táborokba, a nagyobb sporteseményekre, és ilyen fontos feladat lesz az áprilisi pápalátogatásra utazók kiszolgálása is. A csoportos utazások lebonyolítása mindig nagy felelősség, komoly műszaki, technikai felkészültséget és egyeztetéseket igényel – magyarázta.
Kormányos László kitért arra is, hogy az elmúlt években nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre az anyaország és Erdély közötti utazások elősegítése érdekében. A zarándokvonat mellett már menetrend szerinti vonatok is közlekednek naponta Észak-Erdély felé és a déli szakaszokon is, ezekre a járatokra online – akár telefonos applikáción keresztül – megvásárolható jegyekkel és versenyképes árakkal várják az utasokat – tette hozzá.
A csíksomlyói búcsú az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseménye, amelyen évről évre százezrek gyűlnek össze. A legenda szerint 1567-ben tartották itt az első búcsújárást, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újból Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
-MTI-
Fotók: Bocskay Zsolt
Él-e még Petőfi? Nem tudjuk, mi lett vele. Valószínű, hogy elesett a meneküléskor. Persze lehet, hogy Petőfi Barguzinban újra megnősült. Az is lehet, hogy tovább élt. Petőfi életét és halálát sokféle legenda lengi körül. Nem is csoda, mert legendás személyiség és költő, akivel kapcsolatban most egy izgalmas, egyedi megközelítésű könyv jelent meg. A Mediacom Kiadó Kft. gondozásában 2023. március 10-én megjelent Vörös István: Él-e még Petőfi? című legújabb verseskötete.
Kicsoda számunkra Petőfi Sándor? Általános és középiskolai tanulmányaink, valamint vidéki utcaneveink állandó hőse. A lánglelkű forradalmár-költő, aki megtestesíti a hősies XIX. század nemzeti érzelmektől fűtött embereszményét. Kicsit mindannyian olyanok szeretnénk lenni, mint ő – csak ne lenne olyan kényelmetlen. Éhesen-szomjasan, lúdtollal szavakat papírra karcolni, Debrecen városában, fogvacogtató hidegben hálóból nézni ki, avagy bőrré ázni a Nemzeti Múzeum lépcsőjén… brrr. Ugyanakkor szeretjük azt hinni, hogy mi is képesek lennénk lelkünk egész hevületével kiállni általunk igaznak vélt ügyek mellett, pláne, ha egy egész ország ünnepel minket tehetségünkért.
Gyönyörű szerelmes és lelkesítő hazafias versei ma is élénken hatnak, összetéveszthetetlen stílusa pedig magasra emeli őt a magyar költészet egén. Olyan magasra azonban nem emelkedhet, hogy Vörös István ne merjen szemtelenséggel elegy tisztelettel hozzányúlni eme életműhöz. De milyen jól is teszi! Alázattal és jó stílusérzékkel dolgozza fel egyik (ha nem a) legnagyobb nemzeti hősünk – egyúttal irodalmi alakunk – műveit és stílusát, mi több, képes továbbgondolni világlátását, nyelvezetét anélkül, hogy az bármilyen fogyatékosságot szenvedne ettől. Így csodálatos és nagyon izgalmas, a mai korba hézagmentesen illeszkedő Petőfi-átiratok születnek, azok a versek, melyeket álomszerűen tovább élve mások helyett Petőfi ír(na) meg.
A szerző merészsége adja a könyv érdekességét
Vörös István költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a mai magyar irodalom meghatározó alakja. Ebben a kötetben nem akarja cáfolni a legendákat, inkább megmutatja az olvasónak, hogy érdemes eljátszani azokkal és remek alkotások születhetnek, ha görcs nélkül merünk hozzányúlni a témához. Ezért születtek ezek a Petőfi-átiratok, és azok a versek, melyeket tovább élve mások helyett Petőfi írt meg. Így némelyik Arany-, Babits-, Füst Milán-, Jékely-, József Attila-, Kassák-, Kányádi-, Kormos-, Nemes Nagy-, Pilinszky-, Utassy-, Vajda-, vagy Vörösmarty-verset Petőfi átiratában ismerhetjük meg. Az irodalom csupa kaland.
“Ezt a szabadságharcot érdekes módon ma is más formában meg kell vívnunk. Meg kell vívnunk azokkal, akik nem akarják megvédeni a gyermekeinket, akik szerint Magyarországon nem érvényesülnek az emberi jogok, akik szerint országunkat meg kell büntetni azért, mert nem fogad be migránsokat. Különböző eszmék, ideológiák ellen is fel kell venni sajnos a harcot, hogy megvédjük önálló gondolatainkat, elképzeléseinket.”