A mérkőzés előtt Olajos Sándortól, a Kisalag edzőjétől kérdeztem, mit vár a meccstől: ” A hazai pálya a hazai csapatnak kedvez, én úgy gondolom. Ők fiatalok, mi meg idősebb korosztályt képviselünk, de a rutin reméljük mellettünk fog szólni és egy kis szerencsével akár el tudunk hozni egy pontot, pontocskákat, de hát a labda gömbölyű, bármi megtörténhet”.
Ezen a szombaton nem így történt, a kisalagiak közül csak Barna Gábor lőtt gólt, míg a Fót SE I. csapatából egy-egy gólt lőtt Krusinszki Csaba, Berta Kornél, Serdült Tamás, Takács Attila, Tóth Richárd, Baranyai Bence, Helembai Botond és Mikulka Gyula.
A mérkőzés végén megkérdeztem Olajos Sándort a látottakról: “Először is gratulálok az ellenfél csapatának, nagyszerű munkát végeztek. Van mit dolgoznunk még a jövőben, de nem adjuk fel, csináljuk tovább. Ez a realitás egyelőre, ha meg tudjuk oldani az edzéslehetőséget, lehet, hogy más lett volna az eredmény, egyelőre ennyit tudunk, sajnos az ellenfél csapata fiatalabb, gyorsabbak, agresszívebbek voltak, mint mi, a helyzetkihasználásuk is tökéletesen sikerült, úgyhogy gratulálok nekik.”
Az biztos, hogy a közönség nagyon jól szórakozott a bírók szerint “gond nélküli” meccsen.
Ez történt nemrég a belvárosi Döményi háznál, ahol 1800-as évekbeli gerendákat és több használati tárgyat tudtak megszerezni a gyűjtemény számára.
A gyűjtemény megalapozója a hatvanas években, egy lokálpatrióta tanítónő, Csáder Dezsőné (Ilonka) volt, aki megkérte a tanítványait, hogy ne dobják ki a régi tárgyaikat, hanem hozzák be az iskolába. Mivel férjével nem volt gyerekük, ugyanakkor jómódban éltek, a gyűjtemény nagy részét házukban helyezték el.
Miután a házaspár mindkét tagja meghalt, az önkormányzat megegyezett a családdal, hogyha eladják a házat, előtte szólnak, és akkor a város számára nagyon fontos tárgyakat megmentik a gyűjtemény számára.
Végül úgy alakult, hogy nagyon gyors munkára volt szükség, mert egyszer csak, körülbelül 2011-ben jött egy hívás, hogy két nap múlva bontják a házat. A következő két nap alatt kimentett tárgyak adják a mostani kollekció alapját.
Később közzétettek egy felhívást, amire sokan hoztak be tárgyakat, és voltak újabb hagyatékok is, például a Hódiné Bodor Ilona hagyaték. Ebben az esetben ismét az örökösökkel sikerült megegyezni, hogy adják át a városnak a gyűjteményüket.
A bizottság tagjai, kiterjedt kapcsolatrendszerüknek köszönhetően, sok idős fótival találkoznak és rajtuk keresztül is sikerül gyarapítani az anyagot. A tárgyak közöttt sok a bútor, vannak fóti népviseletek, például jellegzetes dörgölt kötények is.
Ahogy sorozatunk
