Fótot is érinti az a vasútvonal-fejlesztés, amelyet nemrég kormányhatározatban rögzítettek.
Tuzson Bencével, városunk országgyűlési képviselőjével készítettünk interjút, a 71-es számú Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal teljes körű felújításának részleteiről.
A mostani interjúban többek között megtudhatjuk, milyen hatással lesznek a térségre a fejlesztések, mennyivel lesz majd gyorsabb a vonalon a közlekedés, milyen időnként járnak majd vonatok.
A Fóti Értéktár Bizottság gyűjteménye közel 1500 tárgyból áll, amit 3 helyen tárolnak. A Faluház két épületében és udvarán ennek körülbelül kétharmada fér el. Folyamatosan kapnak új tárgyakat, és valószínű a Faluház megnyitása után, még többen fognak adományozni.
A gyűjteménybe a tárgyak többféle módon kerülnek, egyrészt adomány útján, másrészt vannak olyan helyzetek , például egy ház bontása, és az ezt megelőző kiürítése, amikor a bizottság tagjainak lehetősége van válogatni .
Ez történt nemrég a belvárosi Döményi háznál, ahol 1800-as évekbeli gerendákat és több használati tárgyat tudtak megszerezni a gyűjtemény számára.
A gyűjtemény megalapozója a hatvanas években, egy lokálpatrióta tanítónő, Csáder Dezsőné (Ilonka) volt, aki megkérte a tanítványait, hogy ne dobják ki a régi tárgyaikat, hanem hozzák be az iskolába. Mivel férjével nem volt gyerekük, ugyanakkor jómódban éltek, a gyűjtemény nagy részét házukban helyezték el.
Miután a házaspár mindkét tagja meghalt, az önkormányzat megegyezett a családdal, hogyha eladják a házat, előtte szólnak, és akkor a város számára nagyon fontos tárgyakat megmentik a gyűjtemény számára.
Végül úgy alakult, hogy nagyon gyors munkára volt szükség, mert egyszer csak, körülbelül 2011-ben jött egy hívás, hogy két nap múlva bontják a házat. A következő két nap alatt kimentett tárgyak adják a mostani kollekció alapját.
Később közzétettek egy felhívást, amire sokan hoztak be tárgyakat, és voltak újabb hagyatékok is, például a Hódiné Bodor Ilona hagyaték. Ebben az esetben ismét az örökösökkel sikerült megegyezni, hogy adják át a városnak a gyűjteményüket.
A bizottság tagjai, kiterjedt kapcsolatrendszerüknek köszönhetően, sok idős fótival találkoznak és rajtuk keresztül is sikerül gyarapítani az anyagot. A tárgyak közöttt sok a bútor, vannak fóti népviseletek, például jellegzetes dörgölt kötények is.
Ahogy sorozatunk előző részében említettük, a tavalyi fóti piacon egy teljes szatócsboltot tudtak berendezni a raktáron lévő tárgyakból. Régi festmények, okiratok is gyarapítják a gyűjteményt, és van például több fóti gyöngyös koszorú is. A fóti menyasszonyok a XX. század közepéig népviseletben vonultak az oltár elé, aminek része volt a gyöngyös koszorú, a leány szüzességének jelképe.
Képek: Konkoly-Thege György
Éppen negyed évszázada indult el a kereskedés az OTP Bank részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén, azóta a bank a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójává vált, a BUX indexben az OTP a legnagyobb súlyú papír, a bank iránti befektetői bizalom erős – mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, amikor a jubileum alkalmából ünnepélyes kereskedésindító csengetést tartottak a BÉT-en.
Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának a tőzsde igazgatósága a 25 év elismeréseként a hazai tőkepiac fejlesztéséért életműdíjat adományozott. Az életműdíjat Patai Mihály, a BÉT elnöke adta át. Végh Richárd kijelentette: az OTP Bank válságállónak bizonyult az elmúlt 25 évben, és “bomba formában van” a számok alapján.
Az OTP részvény a 115 forintos bevezetési árfolyam közel százszorosán forog jelenleg. A papír a régió egyik legnagyobb forgalmú részvénye, több mint 35 ezer milliárd forint értékben kötöttek ügyleteket, nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi befektetők is. Hozzátette: számos osztrák versenytársánál már nagyobb az OTP Bank, a stratégiája sikeres, fejlődése töretlen. Jó formáját az értékeltségi mutatói is alátámasztják: Európa 4. legmagasabban értékelt bankja az OTP az úgynevezett P/B mutató alapján, ami a részvény könyv szerinti értékét viszonyítja a részvény árfolyamához.
Csányi Sándor az eddigi legértékesebb díjának nevezte az elismerést, mert szavai szerint a tőzsde a teljesítmény legigazabb tükre. Felidézte: az OTP tőzsdére vitele nem volt egyszerű, akkoriban sem a jegybankelnök, sem a pénzügyminiszter nem támogatta. Az uralkodó nézet az volt, hogy a magyar kereskedelmi bankoknak tőke kell és tudás. Ő mást képviselt – mondta, 1992 májusban érkezett az OTP-hez, szeptemberben már elindították az átfogó banki informatikai rendszer kiépítését. Akkor a Deutsche Bank piaci értéke 120-szorosa volt az OTP-nek, jelenleg már kevesebb, mint kétszeres a különbség. A bank a 2018-as bankhatósági stresszteszten Európa 8. legstabilabb intézménye lett.
Az első mindig a stabilitás volt, ennek tudható be, hogy a céltartalék képzést tekintve Európában messze a legkonzervatívabbnak számít az OTP – mondta Csányi Sándor. A siker titkának az időben elkezdett modernizálást nevezte, ezért értek el jelentős piaci részesedést a lakossági piacon. Hozzátette: nem lehet továbbmenni a fejlődésben akkor sem, ha a szabályozói oldalon nincs meg a támogatás. Erre példaként említette, hogy az orosz piacon hat hétig tart egy mobilalkalmazás bevezetése, ami a magyar piacon másfél-két év. Kitért arra, hogy a tranzakciós illeték fizetési kötelezettség versenyhátrányt okoz a magyar bankoknak, miközben a ír Revolut például nem fizet ilyen adót, és ugyanazon a piacon versenyeznek.
Patai Mihály egyetértett azzal, hogy pénzügyi vállalatok tevékenységére egyforma szabályozásnak kell vonatkoznia a fair play szellemében. Csányi Sándor szerint a jövedelmezőség az idén nem csökken jelentősen. Folyamatosan keresik az új célpontokat, várhatóan a jövőben új piacokra is ki fognak lépni – jelezte. A profitabilitás, tőkehelyzet, stabilitás alapján 2019-2020 után is készek az osztalékfizetésre, ha az újra engedélyezett lesz. Szerinte minimum 30 százalékkal többet ér a bank, mint amennyi a piaci értéke.
Az OTP Bank Nyrt. részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek 1995 óta. A csoport 12 országban van jelen, több mint 100 leányvállalattal, 1700 bankfiókkal, és 19 millió ügyféllel rendelkezik, mintegy 40 ezer dolgozót foglalkoztat. Az OTP tavalyi árbevétele elérte az 1077 milliárd forintot, adózott eredménye minden korábbinál magasabb, 412 milliárd forintot tett ki.
-MTI-
Folytatjuk riportsorozatunkat a város polgármesterével. Eddig olvashattak az Egészségügyi Központ és a Sportcsarnok fejlesztésekről, most pedig a többi városfejlesztési projektről számol be lapunknak dr. Vass György polgármester.
A városközpont kialakítása nagyon fontos feladat, ezen már elkezdtünk dolgozni. A városháza méltatlan épületét felújítjuk, mert példátlan, hogy ilyen rossz állapotú épületben irányítsuk a várost. Jelenleg renoválják a városháza épületét, így tudjuk a leggyorsabban orvosolni ezt a problémát. Természetesen új városháza épületben is gondolkodunk, amelyet a piac közelében szeretnénk megépíteni. A katedrálissal szemben pedig egy gyönyörű nyitott teret szeretnénk kialakítani.
A Somlyó Program a város egyik gyöngyszemének, a Somlyó-tónak és környezetének a fejlesztését tűzte ki célul. A horgászok már használják a tavat, a tó mellett a kerékpárpályát bővíteni fogjuk. Erre a célra 14 millió forintot nyertünk, amelyből erdei kerékpáros sétányt építünk. Strandot szeretnénk a tó mellett működtetni, úgy, mint valamikor régen. Nyilván ehhez a víz minőségén javítani kell, iszaptalanítani kell a tavat. Büfével is ki szeretnénk bővíteni a szolgáltatást, hiszen egy minőségi büfé az emberek hangulatát, kényelmét is pozitívan tudja befolyásolni. Sikerült nyáron a szabadtéri ingyenes filmvetítést is elindítani, ami nagyon népszerű program. A tóhoz vezető utat is meg fogjuk csinálni, illetve a tó előtti parkolót. Tógazda fog vigyázni majd a tó rendjére. A gyereknek vízibiciklizésre is lehetőségük lesz majd. Kalandpark már működik, amit nagyon kreatívan szeretnénk még bővíteni.
A nagy beruházások közé tartozik egy 15 ezer négyzetméter nagyságú Postaközpont, logisztikai központ megépítése 7 és fél milliárd forintból. Hasonló nagyságrendű beruházás a fóti filmgyárban két filmstúdió bővítése. Sürgős és fontos fejlesztések lesznek a fótújfalui és a fóti állomások környékén. A lehetetlen parkolási körülményeken változtatni fogunk. Egy 600 és egy 2200 négyzetméteres P+R parkoló lesz a lakosság számára, kamerákkal, világítással felszerelve. Az állomáshoz vezető utat is meg kell csinálni. Jelenleg zajlik mindezek tervezése és jövőre már elindul a kivitelezés is.
Van elképzelés szolgáltatói ház építésére is. Ez azt jelenti, hogy a fótiaknak ne kelljen Dunakeszire, Vácra vagy Gödöllőre menni, víz-, gáz-, villanyszolgáltatás ügyében. Ez is nagyon fontos ügy.
A kisalagi programunk a kisalagi városközpontot szeretné szépen fejleszteni. A Coop melletti teret rendbe kell hozni, le kell bontani az összes ott lévő bodegát és szökőkúttal, paddal felszerelt kellemes, igényes környezet kell kialakítani. A kisalagi pályát már felújítottuk, az öltözőket társadalmi összefogással sikerült kifesteni. Ez óriási dolog. A lakosok kérésére ATM automatát szereltünk fel a kisalagi orvosi rendelő mellett, hogy ne kelljen a lakosoknak bejönni a Dózsa György útra a pénzfelvétel miatt. Ez a kisalagiak életét könnyíti meg. Hosszú évek után elkészült a Sikátor pusztai út kátyúmentesítése és helyenként új aszfaltréteget is kapott az út.
A város terjeszkedik, a lakosok száma is nő folyamatosan. Az óvodák kihasználtsága 120 %-os, a jövőben el kell gondolkodni azon, hogy új óvodát, bölcsődét kell építeni. A Clarisse Alapítvány 11 fővel tartja fenn az idősek otthonát, ez nagyon kevés a városnak. Erre nagyon nagy a szükség és ezt bővíteni kell.
Az útfelújítások folyamatos teendők, mert ebben sajnos Fót el van maradva. Bőven van feladatunk!
Nem sok település mondhatja el magáról, hogy olyan komoly lovaskultúrával rendelkezik, mint Fót. A város gyönyörű természeti adottsága, a kedvező talajminőség gombaszámra kitermelte a lovastanyákat Fóton. Sipos Csabával, a 7 Vezér Lovastanya vezetőjével beszélgettünk az általuk nyújtott lehetőségekről és a lovaglásról általában.
Mikor hozták létre ezt a vállalkozást?
Kb. 6 éve vagyunk itt a tanyán. Korábban más volt a tulajdonos. Főleg gyerekek járnak hozzánk, akik néhány év után vágtáznak, terepre járunk velük ki. Ez egy olyan sport, amihez idő kell, hogy eredményt érhessünk el. Ha az ugrást nézzük, akkor ahhoz legalább 5 év kell, hogy ezt valaki biztonságosan, eredményesen meg tudja tanulni. 5 év alatt egy másik sportban érett sportolóvá válik az illető, itt pedig még csak a kezdet. Vannak olyan gyerekek, akik azért jönnek, hogy hasznosan töltsék el a szabadidejüket, van aki a terepet, a környezetet szereti. Nem lesz mindenkiből sportoló. Van, aki versenyezni szeretne, de ehhez nagyon sok idő kell. Mi fontos hangsúlyt fektetünk arra, hogy futószáron kialakuljon a megfelelő, jó ülés. Ha van egy stabil ülése a lovasnak, akkor egyre élvezetesebb a lovaglás mind a sportolónak, mind a lónak. Ha jól ül, akkor megkapja a szárat a kezébe, s innentől ő irányítja a lovat. A pályán először a különböző figurákat tanulják meg, majd ezután mehetnek a gyerekek osztályba, ami azt jelenti, hogy csoportosan egy oktatóval egy időben lovagolhatnak. A futószáras foglalkozások 25 perces időtartamúak, az osztálylovaglás 55 percig tart. Látszólag ez könnyű sportnak tűnik, hogy a ló dolgozik, a lovas meg csak ül rajta, de aki csinálja, azt tudja, hogy nem így van. Rengeteg munka van mögötte.
Mi az ajánlott életkor a lovaglás elsajátításához?
Nekünk csak nagy lovaink vannak. Sok kisgyereket hoznak a szülők lovagolni. Nem beszéljük le őket. Azt mondjuk, hogy simogassák meg a lovakat, s ha a gyerek látja, hogy más gyerekek is lovagolnak, akkor kedvet kaphat. Valóban az a lényeg, hogy megszeressék, ne ijedjenek meg a lótól. 10 éves kortól terhelhető fizikálisan a gyermek. Persze ha korábban kezdenek el lovagolni, akkor bátrabbak lesznek, de a 10 éves kor az még optimális.
Itt főleg lányok lovagolnak?
Igen, 90 %-ban lányok vannak nálunk, pedig alapvetően ez nem egy női sport, hiszen a katonaságon alapszik. Régebben más volt az arány. Mostanában a médiának is nagy szerepe van abban, hogy a sok rajzfilmben és gyereksorozatban lány főszereplők lovagolnak. A fiúk inkább fociznak, számítógépeznek, motoroznak. Azt hiszem, hogy a természetközeliségnek és az állatszeretetnek van egy kis romantikus vetülete. Nagyon sok fiú mondja, hogy ez lány sport, pedig aki lovagol, az tudja, hogy nem így van. A lovak mellé kell egy határozottság, ami a lányokban is megvan, de sokszor túlfinomkodják a dolgot. Gyors reakcióra van szükség, határozott jelzések kellenek.
Hány lovuk van, milyen nagy a lóállomány?
12 saját lovunk van, abból 8-at használunk. Most drága a takarmány, száraz volt a tavasz. A szénának nagyon magas az ára. Érdemes minél hamarabb beszerezni, mert télen még drágább és ez a fő tápláléka a lónak. Ezek a szempontok nagyon fontosak, hiszen ez egy vállalkozás is.
Mikor alakult ki önnél a lovak iránti szeretet?
Édesapámtól örököltem, aki gyerekkoromban elvitt Adyligetbe Erdős Sanyi bácsihoz lovagolni, aki magyar bajnok volt díjlovaglásból. Már kiskoromban ott dolgoztam a lovardában, s cserében lovagolhattam. Napjainkban a fej- és gerincvédő kötelező, régebben más volt, nem volt semmilyen védőfelszerelés. Régebben mi gyerekek is önállóbbak voltunk, 10-12 évesen egyedül átutaztam a várost, de most a szülők mindenhova hordják a gyerekeket. Reggel 6-ra érkeztünk ki a lovardába, etetés, trágyázás után előkészítettük a lovakat, s jöttek a vendégek, de addig már rendben volt az istálló.
A nyár intenzívebb táborok szempontjából?
Nyáron folyamatosan táboroztatunk, ilyenkor a hétvégék szellősebbek, iskola időszakban pedig az oktatás után jönnek a gyerekek 16 órától főleg.
Mennyire szezonális ez a sport?
Télen is járnak hozzánk, de van visszaesés, nem mindenki szeret fagyban, hidegben lovagolni. Talajfüggő a lovaglás, ha fagy van, de száraz a talaj, attól még tudunk lovagolni. Mindennap dolgoztatni kell a lovakat.
Hány lovarda van kb. Fóton?
Nem tudom pontosan, nagyságrendileg 10 körül. Mindenkinek más a profilja. Van, aki versenyeztetésből él. Mi a lovagoltatásból, mások bértartásból élnek vagy ezek ötvözéséből.
Ön szerint hogy alakult ki, hogy Fóton ilyen sok lovarda van? Minek köszönhető ez?
Kedvező helyen van, homokos talaj van itt a környéken, amely nagyon kedvez a lovaglásnak. Verőcén, Csobánkán például a talaj agyagos, ami nem kedvező. Oda homokot kell vinni a pályára. Itt homokos a talaj, ha nagy eső van, akkor is elszivárog egy-két nap múlva. Persze Budapest közelsége mindenképp kedvező. Van fizetőképes kereslet, ezért több lovarda is elfér egymás mellett.
Mekkora nagy a tanya?
A körbekerített rész hatezer négyzetméter, s a mellettünk lévő háromezer négyzetméteres területet pedig béreljük. Legeltetésre is van lehetőség. Ez a legfontosabb a lónak: a friss levegő és a mozgás.
Kárpáti Gábor, az önkormányzat közbiztonsági- és hulladékgazdálkodási referense a szeptemberben megtartott Környezetvédelmi Kerekasztal megbeszélésről számolt be lapunknak.
Fót környezetvédelmi rendelete alapján évente 4 alkalommal tartják meg a Környezetvédelmi Kerekasztal megbeszéléseket. A kerekasztal elnöke a polgármester, tagjai a képviselőtestület tagjai és a regisztrált környezetvédelemmel foglalkozó 3 civilszervezettől egy-egy fő. Összesen 15 fő vett részt a megbeszélésen.
Ebben az évben harmadik alkalommal tartották meg szeptember közepén a Környezetvédelmi Kerekasztal megbeszélést. A megbeszélés témája Fót Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, illetve a 2021-2025-re vonatkozó környezetvédelmi programtervezet kidolgozása volt. Minden településnek jogszabályi kötelezettsége, hogy 5 évente felülvizsgálja az elmúlt 5 év környezetvédelmi programját, értékelje az elmúlt eseményeket és az elkövetkezendő új 5 évre új programot dolgozzon ki. Kárpáti Gábortól megtudtuk, hogy egy szentendrei céget bíztak meg ennek az anyagnak az elkészítésével, amelyet a képviselők és a civil szervezetek tanulmányoztak. A kerekasztal jóváhagyta az elmúlt 5 év értékékelését.
Fóton tavasszal több program is elmaradt a járványhelyzet miatt, például az autómentes nap, a veszélyes hulladék gyűjtése. Az elkövetkező 5 év programtervezet egyik legnagyobb problémája az illegális szemétlerakás. Ez nem kizárólagosan helyi ügy, hiszen országos szintű probléma, amit helyben kell kezelni. Fóton a lakosság nagyon közreműködő, segítőkész, hiszen folyamatosan vannak lakossági bejelentések ezzel kapcsolatban. Mezőőrök is figyelik a települést és legkésőbb novembertől újra működni fog a közterület-felügyelőség, akik belterületen tudják figyelni az illegális szemétlerakásokat. Az emberek úton-útfélen lerakják a szemetet, amit nem kevés pénzért szállít el az önkormányzat az adófizetők pénzéből. Ez folyamatos gond és feladat, hiszen évente több millió forint megy erre a közös kasszából.
Az önkormányzat 15-20 éve már, hogy évente kétszer megszervezi a veszélyes és elektronikai hulladék gyűjtését, amikor meghatározott időben ingyen lehet lerakni ezeket a hulladékokat. Kárpáti Gábor fontosnak tartja a fiatalok nevelését, érzékenyítő programok tartását a környezetvédelemre. Erre is van példa Fóton, amikor papírhulladékból és műanyagból készítenek a diákok hasznos dolgokat.
A jövőt illetően új javaslatként jelent meg a kutak bejelentése, hogy a felszín alatti vizek védelme érdekében készüljön az önkormányzatnál egy kútkataszter, ami táblázatba rendezve tünteti fel a kutak helyét. A csapadékvízhálózat fejlesztése továbbra is feladat Fóton, amin javítani kell. Időnként olyan mennyiségű csapadék esik, amit a város csapadékhálózata nem bír el. Az önkormányzat ezt folyamatosan próbálja fejleszteni.
Klímavédelmi terv elkészítésére is javaslatot kapott a program kidolgozótól a testület, amely füst- és szmogriadó terv elkészítésére vonatkozik. Fóton sajnos nem áll rendelkezésére az önkormányzatnak olyan mérőkészülék, amelyből tudnák mérni a levegő minőségét. Ha tudnánk mérni ezt az adatot, akkor lenne értelme egy ilyen terv elkészítésének – mondta a közbiztonsági- és hulladékgazdálkodási referens.
A gyönyörű őszi időben nagy reményekkel készült a mérkőzésre a fóti csapat. Eddig háromszor játszottak döntetlent, és ahogy Serdült Tamás a csapat játékos – edzője a meccs előtt elmondta: “Nagyon szeretnénk nyerni most is és a jövő héten a Kisalag ellen is, és akkor a 6 ponttal az első háromba fel tudnánk kúszni”.
A mérkőzés nem egészen úgy alakult, ahogy Tamás tervezte: 3:1 -re kikaptak (a hazai gólt Helembai Botond lőtte a 44. percben).
A mérkőzés után újra beszélgettünk Tamással, aki így értékelte a játékot: “Domináltuk az egész meccset, labdabirtoklásban is és játékban is felülmúltuk ellenfelünket, de a foci törvényszerűséget ismerjük. Mi támadunk, ők pedig gólokat rugdostak! Nagyon bizakodtunk a győzelemben, sajnos ma nem sikerült! Gratulálok a Pomáz csapatának! Jövő héten megpróbálunk végre a győzelem útjára térni! Hajrá Fót!”
Trianon századik évében a Trianon Múzeum Alapítvány MásodikEzerév címmel, egyedülálló, Kárpát-medencei összkulturális rendezvényt szervezett Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban.
Bár a járványügyi előírások miatt csak virtuálisan valósulhatott meg a kárpátaljai, erdélyi, délvidéki, felvidéki, őrvidéki, muravidéki és anyaországi magyarok együttléte, szeptember 26-án, a Nagy-Magyarország Parkban zajló, egésznapos programsorozattal párhuzamosan Beregszászon, Székelyudvarhelyen, Komáromban, Zentán és Lendván hasonló rendezvényre gyűltek össze a magyarok. A hat helyszín három órán át tartó összekapcsolása a központi rendezvényen felállított ledfalon, a valóságost megközelítő, virtuális Kárpát-medencei együttlétet hozott létre.
A Trianon Múzeum Alapítvány partnerintézményei – a kisvárdai Kárpátalja Ház, a debreceni Partium Ház, a szegedi Délvidék Ház, a miskolci Felvidék Ház, és a szombathelyi Őrvidék Ház – közreműködésével a házaknak otthont adó városok is lehetőséget kaptak arra, hogy képviseltessék magukat azon az egyedülálló centenáriumi eseményen, melyet szeptember 26-án tartottak meg a királyszállási Nagy-Magyarország Parkban. A Kárpátalja Ház szervezésében Kisvárdáról és környékéről is érkeztek vendégek a rendezvényre.
A szervezők nem módosították a centenárium évfordulójának napjára tervezett, de a járványügyi intézkedések által ellehetetlenített eredeti tervük lényegét, hogy a Kárpát Haza magyarságával együtt emlékezzenek az elmúlt száz évre, és velük együtt tervezzék a következő évszázadokat. Az eredeti terv szerint 1100 külhoni magyar lett volna jelen a Nagy-Magyarország parkban, mivel ez továbbra sem volt megvalósítható, a szervezők a MásodikEzerév rendezvényt vitték el az elszakított területekre.
A Nagy-Magyarország Park rendezvényével párhuzamosan Székelyudvarhelyen, Beregszászon, Révkomáromban, Lendván és Zentán is összegyűltek a magyarok, hogy Trianon századik évében ugyanazokkal a gondolatokkal, hasonló érzésekkel, együtt jelezzék, a magyar nemzet túlélte a történelmi Magyarország megcsonkítását, és készen áll a második ezerév kihívásaira. A hat helyszín három órán át tartó összekapcsolása a központi rendezvényen felállított ledfalon, a valóságost megközelítő, virtuális Kárpát-medencei együttlétet hozott létre. A nézők érezték, a Kárpát-medencében ismét egyszerre dobban a magyar szív, természetes módon összenőtt, ami összetartozik.