Budapest után Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, Bük, Zalakaros, Gyula, Sárvár, Szeged, Eger voltak a legnépszerűbb fürdővárosok az első féléves adatok alapján. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint az év első hat hónapjában ezeken a településeken valósult meg az összes vidéki vendégéjszakaszám közel egyharmada, nyáron pedig ez az arány több mint a kétszeresére nőtt.

A fürdővárosok jelentőségét jól mutatja, hogy az összes vidéki vendégéjszaka 59%-a ezeken a helyeken realizálódott nyáron. A legnagyobb vendégforgalmat a szállodákban, illetve a magán- és egyéb szálláshelyeken regisztrálták, és egyes tóparti településeken a kempingek is jelentős forgalmat bonyolítottak. A nyári hónapokban a legkedveltebb hazai, fürdővel vagy fürdőzésre alkalmas vízparttal rendelkező településekhez még két balatoni város is csatlakozott: Balatonlelle és Zamárdi. A nyári hónapokban a vendégkör meghatározó részét a hazai turisták adják, Zalakaros, Balatonfüred és Siófok esetében például a vendégek több mint 70 %-a hazai. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján látható, hogy az ország mely részéből érkeztek leginkább a vendégek. Az öt legnépszerűbb fürdőtelepülés közül a balatoniak azok, amelyek a fővároson és Pest vármegyén kívül az ország távolabbi vármegyéiből is vonzották a vendégeket a főszezonban. Siófokra például Borsod-Abaúj-Zemplénből, Balatonfüredre pedig Győr-Moson-Sopronból is érkeztek hazai turisták, nemcsak a közeli vagy szomszédos vármegyékből.

Meghatározó nemzetközi vonzerővel fürdővárosaink közül többek között Hévíz és Hajdúszoboszló dicsekedhet, ebben a két városban a nyári hónapokban a külföldi vendégéjszakák részesedése megközelítette vagy elérte az 50%-ot. Fürdőtelepüléseinkre – változó sorrendben – elsősorban a németajkú piacokról (Németország, Ausztria), illetve a visegrádi országokból érkeztek a nemzetközi turisták, míg Balatonfüredet az osztrákok helyett a hollandok kerestél fel nagyobb számban. Az NTAK adatokból az is látható, hogy egy-egy fürdőnket mely országok turistái keresik leginkább. Ez alapján a románok kedvence Gyula, a lengyelek elsősorban Hajdúszoboszlót kedvelik, míg Sárvárt a csehek látogatják legnagyobb számban.

Ugyancsak változatos képet mutat az egyes fürdővárosok vendégeinek korosztályi összetétele. A legidősebb, döntően szépkorú vendégkörrel Hévíz rendelkezik, a TOP fürdővárosaink közül éppen itt pihent a nyáron a legidősebb vendég, egy 100 éves kínai férfi. Zalakaros és Hajdúszoboszló ezzel szemben igazi családos desztinációk, az előbbiben a vendégek 31%-a volt gyermek- vagy kiskorú, és arányuk utóbbiban is elérte a 27%-ot. Siófokon a vendégek 27%-a tartozott a tipikus fesztiválozó korosztályba, a 19-34 évesek közé.

A fürdővárosok népszerűsége egész évben, de a főszezonban kiemelten is tetten érthető. A forgalom ösztönzése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség június végéig külön marketingkampány keretében is népszerűsítette a vízi élményeket a belföldi és a legnagyobb nemzetközi küldőpiacokon. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az akció főszereplői maguk a szolgáltatók voltak, vagyis azok a szálláshelyek és vendéglátó üzletek, turisztikai attrakciók, amelyek vizes feltöltődést kínáló, kedvezményes és egyedi ajánlatokat nyújtanak az utazóknak.

További információ:

A Magyar Turisztikai Ügynökség

A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata. 2022-ben mintegy 100 ezer vállalkozás működött ezen a területen, amelyekben több mint 400 ezer munkavállaló dolgozott. Tavaly 14 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, az ágazat a GDP mintegy 12 százalékát állította elő. A turizmus versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Feladata a turizmusfejlesztés irányítása, stratégiájának meghatározása, a hazai és a küldőországokban folyó szakmai munka koordinációja, az országmárka fejlesztése, belföldi és nemzetközi kommunikációs és értékesítési kampányok lebonyolítása. Az MTÜ a hazai szakmai szervezetekkel együttműködve végzi feladatát, növeli Magyarország turisztikai versenyképességét, és aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai cél, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.

További információ: igyutazunk.hu