

Novemberben kaptuk a fantasztikus hírt, hogy beválogatták a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium kerámiaműves tanulói által készített betlehemet a Vatikánban megrendezett nemzetközi kiállításra. Erről a szép eredményről mesélt nekünk Lovas Bertalanné Kis Ilona keramikus oktató.
Lovas Bertalanné Kis Ilona keramikus oktatóval, felkészítő tanárral a Mindenki Karácsonya rendezvényen találkoztunk a Kisalagi Közösségi Házban. A népművészeti szakgimnázium oktatója portálunknak elmondta, hogy tavaly már értek el sikert a gimnázium kerámia-szakosztáyos diákjai, hiszen egy alkotásukat beválogatták a Szent István Bazilika kiállítására. Idén augusztusban szereztek tudomást a Vatikán 100 Betlehem nemzetközi pályázatáról.
“ Én az esélytelenek nyugalmával beküldtem a pályázati adatlapot, és november közepén értesítettek, hogy hazánkból 3 betlehemet választottak be a kiállításra, ebből az egyik a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium keramikus tanulói által készített alkotás” – mondta büszkén az oktató.
A betlehemet szeptemberben kezdték el készíteni a diákok és november 14-re fejezték be a munkálatokat. Két és fél hónapon keresztül készítették a jászol kerámiáit. Hatalmas volt a diákok részéről az öröm, amikor megtudták, hogy az alkotásuk bekerült a Vatikán lovagtermének kiállított tárgyai közé.
A betlehemi pályázatra 100 országból érkeztek pályaművek. A háttér Cirkó László munkája, a 14 kerámiaszereplő pedig 7 diák alkotása. Felhasznált anyagok: fa, háncs, moha és mázas kerámia.
Alkotó diákok: Becsó Márton, Gombos Lili Maja, Győri Zita, Klimaj Donát, Klink Emese, Raniák Emma, Vígh Lili.
Már többször írtunk a gyönyörű és méltán híres fóti gyöngyös koszorúkról. Szó volt róluk az Értéktárbizottságot bemutató cikkünkben, és természetes írtunk Balogh Dávid és Szűcs Mária könyvéről is. A Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba című igényes kiállítású és informatív kiadvány tavaly jelent meg, és az 1883 és 1950 közötti fóti lakodalmi szokásokat mutatja be.
Decembertől ország, világ láthatja a legszebb 18 fóti gyöngyös koszorút a Nemzeti Múzeum Magyar menyasszony kiállításán. A nagyszabású tárlat sokoldalúan bemutatja többek közt a házasság, az esküvő, a menyasszonyi és a menyecskeruhák fajtáit egészen napjainkig. 50 nő sorsán keresztül 50 házasságot is bemutatnak.
Fótról 14 koszorút a Fóti Települési Értéktár Bizottság kölcsönzött, míg négyet a magántulajdonosok. Az ikonosztáz hatást keltő falra kerültek fel, amely 77 gyöngyös koszorúból áll, és a kiállítás egyik leglátványosabb része.
A régóta várt kiállítás szakmai stábjának tagja Balogh Dávid, a Németh Kálmán Múzeum vezetője. Ő már régóta foglalkozik többek közt a gyöngyös koszorúkkal, melyekhez családi kötődése is van. A Nemzeti Múzeumban látható koszorúk közül több a családjának nőtagjaié voltak.
Kérdésünkre Balogh Dávid elmondta, hogy a fóti koszorúk díszítettségben és méretükben tűnnek ki – gyöngyökkel, tükrökkel, rezgőkkel gazdagon dekoráltak.
A tárlat 2024. augusztus 25-ig látogatható a Nemzeti Múzeumban.
Kellemes idő fogadta a vendégeket az idei harmadik adventi vasárnapon. Úgy látszik, a fótiak megszerették ezt a közösségi eseménysorozatot, egyre többen jönnek, és élvezik a sokszínű programokat.
A korábbi alkalmakhoz hasonlóan most is felléptek a zeneiskola tanulói és voltak kézműves foglalkozások.
Ez alkalommal is dr. Vass György polgármester és Bíró Zoltán alpolgármester gyújtották meg az adventi gyertyát.
A szertartást a Fóti Evangélikus Gyülekezet tartotta, Cserhátiné Szabó Izabella lelkész mondott adventi igeüzenetet, a gyülekezet kórusa énekelt.
A szertatás után a korábbi vasárnapokhoz hasonlóan a szervezők most is forró teát, forralt bort, süteményeket, szaloncukrot és mézeskalács figurákat kínáltak a vendégeknek.
A program során felolvasott a műveiből Winczheim Tibor.
Fellépett a Garay Angyalkórus
és a Merry Go Round, Bokor-Hajdú Anett és Bokor Ádám zenekara.
A főszervezőt, Bércini Berke Szilviát megkérdeztük az adventi programsorozatról.
Nagyon népszerűek voltak az adventi programok, én úgy látom, hogy a családoknak van igényük arra, hogy egy picit közösen kikapcsolódjanak. Próbáltunk az egész családnak érdekes műsorokat rendezni. Mindig voltak gyerekeknek szóló koncertek és egy kis kézműves kirakodóvásár, ahol esetleg meg tudták vásárolni a karácsonyi ajándékot.
Ma milyen programokkal várták a vendégeket?
Sajnos sok a beteg, így a mára tervezett fellépőink közül többen nem tudtak eljönni. Elkápráztatott bennünket a Garay Általános Iskola Angyalkórusa, négy remekművet adtak elő, csodaszépen hangzott. Fellépett Sári Andris, a Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium tanulója, aki nemrég az országos szólótáncversenyen továbbjutott.
A teremben a barkácsolás mindig más és más. Ma angyalkészítés, szőnyegszövés, csillaghajtogatás, agyagozás volt többek között. Alkotás közben a Zenebarátok szórakoztatták a barkácsolókat.
A sátorban a Merry Go Round koncertje zárta a műsort karácsonyi és adventi dalokkal.
Az est fénypontja a templom fényfestése. Sándor atya kérésének megfelelően ezt a programot korábban kezdtük, hogy a misére érkező hívek is gyönyörködhessenek a képekben.
Jövő vasárnap program már nem lesz, csak gyertyagyújtás, és a református egyházi szertartás. Mi legközelebb a farsangot rendezzük meg a tónál február 10-én.
A gyertyagyújtás után dr. Vass György polgármester elmondta nekünk a karácsonyi gondolatait:
Először is, áldott adventi várakozást, békés, boldog karácsonyi ünnepeket és egészségben, sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánok a város minden polgárának! Azt kérem, hogy vigyázzanak magukra, mert ahogy halljuk a híradásokat, az influenza és a COVID újra támad. Azt kívánom, hogy a munkájukban találják meg azt az örömöt, azt a boldogságot, ami elősegíti a magánéleti boldogságukat is. A megbecsülés és a szeretet lángjának melege kísérje önöket az elkövetkező évben is.
A Magyar Nyelvőr Díjat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.
Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak képviselője beszédében kiemelte, hogy megbecsülés illet mindazokat, akik munkájuk során a mindennapokban sokat tesznek a magyar nyelv megőrzéséért és fennmaradásáért. Az Alapítvány ezévi tevékenységének részeként megemlítette, hogy az ELTE oktatóival megrendezték a legnagyobb hazai retorikaversenyt, adományokat vittek a Felvidékre és Erdélybe, illetve társrendezőként részt vettek az Eötvös-szónokverseny megrendezésében is.
Az eseményen részt vett Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a díjátadó fővédnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy napjainkban különösen fontos a magyar nyelv ápolása.
“A magyar szavakat még soha annyian nem írták le, mint mostanában, de kérdéses, hogy a Zuckerberg-világ, a modern internet világa mennyire változtatja meg nyelvünket” – hangsúlyozta Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Magyar Nyelvőr Díj átadóünnepségén. “Négy-ötszáz évente van ekkora váltakozás a kommunikáció világában, így most különösen fontos azok munkája, akik sokat tesznek a magyar nyelvért” – tette hozzá a miniszter.
Magyar Nyelvőr Díjban részesült Dr. Haader Lea, az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) ny. tudományos főmunkatársa és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének nyugállományú docense, Ádám Zita tanárnő, a Szlovákiában folyó magyar nyelvű oktatás meghatározó alakja és Bartos Erika is, a nagysikerű Bogyó és Babóca, az Anna, Peti, Gergő című szerzője, forgatókönyvírója.
Néhány hete, szintén a Zöld Bársony Program keretében 100 facsemetét sorsoltak ki a jelentkezők között, a mostani, 3. advent vasárnapon pedig madéretetőket kaphattak az érdeklődők.
Arról kérdeztük a fótiakat, hogy volt-e már etetőjük, milyen madarak járnak a kertjükbe, és hogy mivel etetik őket.
“Máskor is volt már etetőnk, általában verebek jönnek, meg egy-két cinke. Van más háziállatunk is, valószínűleg azért nem jön több madár, de a gyerekek ezt a néhányat is szeretik nézegetni. Szoktunk venni kisállatkereskedésben madáreleséget, azt tesszük ki” – mondta egy helyi hölgy.
Bérciné, Berke Szilvia elmondta, hogy 100 darab madáretetőt vett a a Zöld Bársony Program keretén belül a Kft., amit kisorsoltak a jelentkező fótiak között.
Egy héttel karácsony előtt látogattunk ki a szombati piacra, így talán még tudunk ötleteket adni, miért lesz érdemes eljönni ide, akár egy hét múlva.
Az egyik mézes pultnál elmondták a kínálatot is. Van akác, levendulás akác, vegyes virág, hárs, és mindegyikből lehet venni kilós, 500 illetve 250 grammos kiszerelést is.
Az egyik pultnál savanyúságokat és különleges, nagyon erős, saját termesztésű chilitermékeket találtunk. “A chilipaprika nagyon népszerű, amit annak köszönhet, hogy az erőssége, csípőssége – aminek antibakteriális hatása is van – a vérbőséget a szájban okozza, és ezért nem marja végig az embernek a nyelőcsövét. Szokták mondani, hogy van, amelyik paprika kétszer csíp. “Ez nem, ez csak egyszer” – mondta az eladó.
A húsos standnál elmondták, hogy karácsony előtt érezhetően növekszik a forgalom. A legnépszerűbbek ilyenkor is a füstölt áruk, a kolbászok, melyek mind Békés vármegyéből származnak.
Az egyik sajtos pultnál elmondták, hogy tehén-, kecske- és juhsajtokat kínálnak sokféle ízesítéssel. Sajtkrém, tejföl, túró, körözött is van a finomságok között.
A vevőket is kérdeztük a piacról. Ők ezeket mondták:
A Kisalagi Közösségi Ház udvarán rendezték meg a Mindenki Karácsonya nagy múltú rendezvényt, ahol a szervezők a környék lakóit meleg itallal, finom zsíros kenyérrel, szaloncukorral várták, hogy karácsonyi hangulattal örvendeztessék meg a résztvevőket. Fóti óvodások és iskolások gondoskodtak a színvonalas karácsonyi műsorról.
Az esemény szervezői hagyományosan a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium tanárai és tanulói voltak. Cseri Matus Csilla intézményvezető elárulta, hogy már több mint 20 éve a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium szervezi meg ezt a barátságos hangulatú eseményt, ahol több iskola és óvoda diákjai kedveskednek karácsonyi tematikájú műsoraikkal. Idén a Gondviselés Óvoda, a Fóti Fáy András Általános Iskola, a Szent Ágoston Keresztény Általános Iskola és Gimnázium és a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium diákjai énekeltek, szavaltak vagy táncoltak.
Rengeteg szülő jelent meg az eseményen, hogy gyermekeik műsorát megtekintsék. Aki fázott, tűz mellett melegedhetett, vagy forró teával és forralt borral melegíthette magát. A szakgimnázium növendékeinek igényes termékeiből vihettek haza a résztvevők, illetve a finomságokat is mindenki ingyen kapta. Az eseményt Fót Város Önkormányzata támogatta.
„A programot igyekeztünk közzétenni a fóti lakossági csoportokban, illetve a Vörösmarty Mihály Művelődési Ház munkatársai is népszerűsítették”- tette hozzá az intézményvezető, aki nagyon elégedett volt, hogy sokan látogattak el az eseményre.
A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) tizenhatodik alkalommal kiírt Legjobb Női Munkahely – 2022 pályázatán a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató kategóriában a Fóti Közös Önkormányzati Hivatal is díjat kapott.
Az önkormányzat nemcsak egy élhetőbb várost épít, hanem családbarát és élhető munkahelyet teremt kollégáinak. A díjjal kapcsolatban Zajzon-Veres Szilvia személyügyi vezetővel beszélgettünk.
Ki adja a díjat és milyen célból?
A díjat a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség írja ki, és dönt a díjazottakról. A pályázat célja, hogy a nők alkalmazásának gazdasági szükségszerűségére felhívja a figyelmet, és növelje az esélyegyenlőségüket, továbbá a nyertes munkáltatók jó példái a többi munkáltató számára követendő gyakorlatok lehessenek. Fontos, hogy a munkavállalók érdekeinek figyelembevételével a munkáltatók segítsék a munka és a magánélet, a család összehangolását.
Milyen kritériumoknak kell megfelelni a díj elnyeréséhez?
Két kategóriában lehetett pályázni. Hivatalunk a 20-250 fő alatti munkavállalókat foglalkoztatottak között indult. Az értékelés szempontjai között szerepelt a munka és a magánélet-család összeegyeztethetősége, a tisztességes munkafeltételek biztosítása, előmenetel lehetősége, az egészség és a jó közérzet megőrzésének lehetősége, a készségek fejlesztésének lehetősége, valamint a világjárvány hatása a munkavégzésre és ez alatt alkalmazott hatékony jó gyakorlatok.
Hány hölgy dolgozója van az önkormányzatnak, milyen munkahelyi körülményeket biztosít számukra a hivatal?
A hivatal összlétszáma 70 fő, melyből 55 nő, valamint fontos megjegyezni, hogy a vezetők fele is női kolléga. Az utóbbi években a hivatal helyiségei felújításra kerültek, ezáltal kényelmesebb, tisztább környezetben dolgozhatnak a kollégák. Minden dolgozó részére meghatározott számú otthoni munkavégzést biztosít a munkáltató annak érdekében, hogy a kisgyermekes szülők gyermekük otthon tartózkodása idején könnyebben meg tudják oldani a felügyeletüket. A várandós anyukák részére szintén otthoni munkavégzést biztosít a munkáltató. A hivatal által szervezett rendezvényekre meghívjuk a szülési szabadságuk miatt távol lévő kollégákat, így tartjuk velük a kapcsolatot a távollétük alatt is. A nyári szünidő alatt az önkormányzat által szervezett táborokba tudnak menni a gyermekek, illetve van arra lehetőség, hogy a 15. életévüket betöltött gyermekek a nyári szünidő alatt dolgozzanak a hivatalban. Heti 1 alkalommal 1 órát munkaidejük terhére tornázhatnak a kollégáink, a változatos tornát egy kolléganőnk tartja. Támogatjuk a munkatársaink tanulmányait, a képzéseken való részvételét.
A hivatal mióta tartja figyelemmel a női munkakörülmények optimalizálását?
2020 óta kezdtük el átgondolni és megfogalmazni azokat a javaslatokat, amelyek elsősorban a nők, de természetesen az összes munkatárs munkakörülményét megkönnyítik, összehangolják a munkahelyi elvárásokat a magánélettel. A világjárvány hatására az otthoni munkavégzés is előtérbe került, ami addig a közigazgatásban elég elképzelhetetlen volt. Dolgozóink között sokan kisgyermekes szülők, illetve többen 40 év felettiek, a munkavállalóink megtartásához figyelembe kell venni az igényeiket, és a család és a munkahelyi feladataik összeegyeztetésének segítésére kell törekedni.
Mivel lehetne még támogatni a női munkavállalókat? Vannak-e jövőbeli újítások?
A hivatal költségvetési szerv, anyagi lehetőségei igen korlátozottak, ezért olyan további kedvezményeket, támogatásokat tud a munkáltató alkalmazni, amelyek jelentős anyagi ráfordítást nem igényelnek. Vannak elképzeléseink, mellyel tovább bővítenénk a munkahelyi kedvezményeket. Terveink között szerepel például, hogy a nagyszülőknek unokánként egy nap pótszabadságot biztosítsunk. Vizsgáljuk továbbá a kollégák gyermekeinek szünidő alatti elhelyezésének és felügyeletének lehetőségét.
A hivatal férfi tagjai hogyan vélekednek a kolléganőik munkakörülményeiről?
Számos olyan lehetőség van, melyet férfi kollégáink is igénybe tudnak venni és úgy tapasztaljuk, támogatják női munkatársaik munkával kapcsolatos kedvezményeit, hiszen ezek a feladataik ellátását negatív módon nem befolyásolják. Arra törekszünk, hogy a munkatársaink munkaidőben kiegyensúlyozottan, kedvező munkakörülmények között tudják a feladataikat ellátni.