A Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. január 11-én kezdi meg a kidobott fenyőfák gyűjtését.
A két hétig tartó időszak alatt folyamatos a fenyőhulladék gyűjtése, azonban nem garantált, hogy a Kft. munkatársai az előre kijelölt gyűjtési napon tudják elvinni a karácsonyfákat. A társaság arra kéri a lakosságot, hogy az ingatlanok előtt könnyen észrevehető módon helyezzék el a fákat!
Almáspite (200 kcal/adag)
Folytatjuk sorozatunkat, melyben a városlakókat kérdezzük Fótról. Ez a rész annyiban különleges, hogy kollégánknak, Máté Richárdnak, a Fóti Hírnök szerkesztőjének tettük fel kérdéseinket, aki munkája kapcsán jobban belelát a város életébe. Ricsi számára Fót a családot jelenti.
Mióta élsz Fóton? Fóti vagy?
Nem vagyok eredendően fóti. A családom 1974-ben költözött a városba, akkor nyolcéves voltam. Azóta itt élek, abszolút fótinak érzem magam.
Szeretsz ebben a kisvárosban élni?
Szeretek Fóton lakni. Azt gondolom, hogy Fót olyan hely, ami megadja mindazt, amire az embernek szüksége van, ugyanakkor meg tudja tartani a személyes szféráját is, ami egy nagyvárosi környezetben nem lehetséges. Értékelnünk kell azt, hogy egy ilyen feltörekvő kisvárosban élhetünk.
Hogy látod, a város helyzete mennyire mozdult ki a fejlődés szempontjából?
Szerintem az elmúlt harminc évben nem volt olyan dinamikusan fejlődő egy éve Fótnak, mint az előző év. Munkám miatt minden fontos eseményen ott voltam és azt láttam, hogy megmozdult valami a városban. A vírus ellenére működtek a fejlesztések, folyamatosan készültek az utak, a csatornaberuházások és a kultúrában is előre léptünk. Az, hogy egy ilyen kisvárosnak a művelődési háza Fekete Dió díjat kapott, az önmagában egy hatalmas elismerés. Minden téren azt látom, hogy hatalmasat fejlődött a város. Ha az induló évnek a lendületét a város vezetése és az önkormányzat meg tudja tartani, akkor azt gondolom, hogy Fótnak egy olyan ötéves ciklusa lesz, ami még nem volt a rendszerváltozás óta.
Amióta szerkeszted az újságot, mennyire látod Fótot másként?
Azt gondolom, hogy szerencsés pillanatban kezdtem el szerkeszteni az újságot, hiszen az elmúlt évtizedben jelentős széthúzás volt a városban. Különböző érdekcsoportok különböző érdekek mentén dolgoztak és kommunikáltak. Nekem nagyon sokat jelentett szerkesztőként dr. Vass György polgármester úrnak az a mondata, amit első beszélgetésünkön mondott. Kifejezetten hangsúlyozta, hogy azt szeretné, hogy minden képviselő kapja meg a megjelenési lehetőséget a lapban, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt, mert együtt kell dolgozni a városért. Ez egy olyan alaphang volt, ami meghatározta az elmúlt időszakot. Az egyesületek vagy a civil szféra képviselői egyaránt kaptak lehetőséget a megjelenésre. Nyitottságot tapasztaltam, közös munkát a városért. Itt most egészen más dolog történik, mint ami az elmúlt húsz évben volt.
Amióta szerkeszted az újságot, fontosabb lett neked a város? Más lett a városhoz a viszonyod?
Nem. Azért nem, mert mindig is szerettem Fótot és Fóton élni. Nekem itt nagyon sok barátom, iskolatársam van, gyülekezeti barátságok, amelyek fontosak. Abból a szemszögből máshogy tudok nézni Fótra, hogy látom, milyen folyamatok és döntések mentén működik a város. Ezt korábban nem láttam. Szerkesztőként most tapasztalhattam, hogyan működik a város vezetése. A beruházásokért felelős alpolgármester úr elmondja nekem, hogy mit terveznek, amit a képviselőtestülettel együtt megnéznek, megvitatnak, aztán döntést hoznak és nekilátnak a megvalósításnak. Korábban csak azt láttam, mint egyszerű lakos, hogy hirtelen felfestettek egy zebrát, elkészült egy lámpás kereszteződés, vagy lett egy körforgalom. Szerkesztőként mögé látok a dolgoknak. Látom, hogy mi van egy döntés mögött, látom, hogy mekkora munka előzi meg, hogy a lámpás kereszteződés, a körforgalom a helyén legyen. Észreveszem a mögötte lévő munkát, amit korábban nem láttam. Tudom, hogy ez nem két perc alatt megy végbe, hogy ezt előtte meg kell tervezni. Ha egy lakossági igény befut a város vezetőihez, felismerem, hogy minek kell történnie ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani. Lakosként én is türelmetlen voltam és vagyok bizonyos dolgokkal kapcsolatban, de tudomásul kell vennem, hogy ezeknek megvannak a törvény által szabályozott lépései, amelyeket a hivatalnak be kell tartania. Ennyiben biztosan változott a nézőpontom.
Szerinted a Fótiaknak van saját identitása?
Azt gondolom, hogy a régi fótiaknak mindenképpen – magamat is idesorolom -, mert az iskolában megkaptuk a tanárainktól azt az alaptudást és azokat az élményeket, amik által kialakult az idetartozásunk. A mi időnkben még voltak azok az ominózus május elsejék, amiket gyerekként élveztünk, mert a kötelező felvonulás után az FSE pályán az iskolák közös focimeccseket játszottak. A felnőttek beszélgettek egy sör és virsli mellett, megosztották a gondolataikat, amelyek a városról szóltak. Azt gondolom, hogy az Értéktár Bizottság munkája, amit végeznek, nagyon fontos. Komoly megtapasztalás volt október 23-án, amikor Molnár Krisztina a fáklyás felvonuláson 1956-ot a személyes, családi tragédiája szemszögéből is bemutatta, amit összekötött Fót történelmével. Ezek a fóti identitást mutatják. A bizottság munkája által az újonnan betelepültek is kezdik egy idő után átvenni a fóti identitást. Sokan bekerülnek valamelyik felekezetbe, ahol a régi fótiaktól át tudják venni azt a „fótiságot”, amit mi magunkba szívtunk. És persze a Fóti Hírnökbe is minden hónapban kerülnek olyan írások, amelyek ezt erősítik.
Mi az, ami legjobban hiányzik a városnak?
Fótnak sok mindenre szüksége van, pont az elmúlt harminc év lemaradása kapcsán, de a polgármester úr és képviselőtestület komolyan dolgozik azon, hogy a lemaradás csökkenjen. Nagyon kell az Egészségügyi Központ, mert a régi már nem tudja kiszolgálni Fót igényeit. Nagyon kell a sportcsarnok, aminek megtörtént az alapkőletétele. Fótnak a kulturális életén is kéne javítania, a művelődési ház Palásti Béla igazgató vezetésével nagyon jól működik. Egy színházra is biztosan szüksége van a városnak és szerintem egy mozira is, akár olyan formában is, amelyet Bérciné Berke Szilvia képviselőasszony elkezdett a Fóti Filmklubbal.
2020 lendületesen indult, aztán tavasszal gellert kapott. Nyáron már-már visszatért a rendes kerékvágásba, de aztán ősszel újból egészen más lett. Az évünk Fóton – a teljesség igénye nélkül.
Jól meglepődtünk, amikor visszanéztük, hogy mióta is kísér bennünket az év rémes sztárja, a koronavírus. Kiderült, hogy már február legelején ingyenesen hívható zöldszámot hozott létre a Nemzeti Népegészségügyi Központ a vele kapcsolatos kérdések megválaszolására.
2020-at nagy tervekkel kezdte a város. Új parkoló a templomnál, közvilágítás és biztonsági kamerák a Somlyó-tónál, a gyalogos híd újjáépítése, csatlakozás a vasútvonal felújításához. Csak néhány téma azok közül, melyekről a fóti képviselő-testület ülésén februárban szó esett. Újabb rendezvény is felkerült a város naptárába: eldöntetett, hogy március 21-én tartják hagyományteremtés szándékával az első Fóti Kolbi kolbásztöltő versenyt és pálinkamustrát.
Aztán beütött az, amire senki nem számított, még a legvadabb álmaiban sem. A koronavírus-járvány miatt rögtön három rendezvényt is törölt az önkormányzat. Elmaradt a március 15-re emlékező fáklyás felvonulás és a városi díszünnepség, de áldozatul esett az új Fóti Kolbi is.
Akkorra már rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány a Covid elleni védekezéshez. Korlátozták a rendezvényeket, az egyetemek után lassan az iskolák is áttértek a digitális oktatásra, az óvodákat, bölcsődéket becsukták. A fertőzöttekről, aztán az áldozatokról is listát tettek közzé, karanténba küldték a vírusgyanús embereket. Otthonmaradásra kértek fel mindenkit, az idősek, betegek ellátásáról önkéntesek gondoskodtak az önkormányzat szervezésében. Megszoktuk, hogy aktívabban veszünk részt a gyerekek tanulásában, telefonon konzultálunk az orvossal, ha lehet, otthonról dolgozunk, kenyeret sütünk és nagyobb tételek vásárlására állunk rá. Már amikor éppen nem üresek a polcok.
Az ügyintézés is csak a halaszthatatlan esetekre korlátozódott, az éttermek bezártak, a művelődési ház és a könyvtár is. Akárcsak a templomok – az utóbbiak Fóton tavasszal esténként együtt szólaltatták meg a harangjaikat, hogy reményt adjanak a távol maradni kényszerülő híveknek.
Önkéntes igazolvány, soron kívüli bevásárlás, telefonos ügyelet. Fót egy sor kezdeményezéssel segítette idős polgárait a járvány okozta veszélyhelyzetben. Az önkormányzat megoldotta a rászoruló gyerekek és idősek étkeztetését, elvitellel vagy kiszállítással. Közben vért is adtunk azoknak, akik bajba jutottak.
A polgármesterek kezébe került a döntés a települések és lakóik sorsáról. Fóton Dr. Vass György folyamatosan konzultált a képviselőkkel a veszélyhelyzetben. Húsvétra lezárták a játszótereket, sportpályákat, kutyafuttatót, nem szerveztünk programot a Fóti tóhoz vagy a Fáy Présházhoz, kerültük a Somlyót, Tőzeget vagy a homokbányát is. Minderre hangosbemondón és plakátokon kérték a fótiakat.
Elindult az Egy doboznyi segítség elnevezésű adománygyűjtés. A “kezdőtőkét” a város kormánypárti képviselői biztosították, élükön a polgármesterrel. Egymillió forint gyűlt össze, tartós élelmiszert és tisztítószereket vettek belőle több, mint száz rászorulónak. Az ő megkeresésükben segítettek az egyházak és a civil szervezetek. De adományoztak a fóti polgárok is.
A tavaszi járványkezelés sikeres volt Fóton, kórházba senki nem került és halottja sem volt a koronavírusnak a városban. A közterületeket rendszeresen fertőtlenítették, ebben nagy segítség volt a Fóti Aqua Önkéntes Tűzoltó Egyesület is.
Aztán jött a május és vele a fokozatos újranyitás.
Két nagyberuházás is megvalósult Fóton: több, mint 7 milliárd forintért a Magyar Posta logisztikai központot épített, ami jelentős helyi iparűzési adóbevételt is hoz és több száz munkahelyet teremt. A filmstúdió 2 milliárdos fejlesztésével az idejövő produkciókon keresztül is jelentős bevétele lehet a városnak.
Júniusban megérkezett Fótra a kormányablak busz is, amely rendszeresen, előre meghatározott időpontban megjelenik a Vörösmarty téren és minden olyan szolgáltatást biztosít, amit egy kormányablak. Például, ha valaki személyigazolványt vagy útlevelet akar csináltatni, a fotót is elkészítik róla, a nyomtatványt is ki tudja tölteni. Nem kell átmenni Dunakeszire vagy máshova.
Júliusban rendes kerékvágásban haladt az élet, döntés született a Tőzeges-tó és különleges élővilága megmentéséről új áteresz építésével.
Elkezdődött a Boglárka Óvoda Fruzsina utcai tagintézményének teljes felújítása. A 30 millió forintos pályázati támogatás mellett az óvoda felújítását a fóti önkormányzat saját forrásból biztosítja. Letették az Agrolánc Kft. új szervízcsarnokának alapkövét egy időkapszulával együtt.
A Somlyó-tónál újabb szakasszal és túrakerékpárúttal bővül a kerékpáros pálya, a kutyásokat zacskótartók és szemetesek várják. Terv még a csónakázás és vízibiciklizés biztosítása.
Új sportcsarnok építésébe is belevágott Fót, a 2000 négyzetméteren pályázati források igénybevételével kosár- és kézilabdapályák is lesznek a Malom utca és a Sport utca kereszteződésében. Egy nagyméretű műfüves futballpálya kivitelezésére is pályázik az önkormányzat a Magyar Labdarúgó Szövetségnél.
Szeptemberben stílszerűen adták át a legszebb fóti portáknak és kerteknek járó díjakat a különdíjat kapott Németh Kálmán Emlékház gyönyörű udvarán. Dr. Vass György polgármester felvetette, hogy a járványhelyzet miatt elmaradó nagy városi ünnepségek helyett meg lehetne próbálni kisebb, városrésznyi ünnepeket szervezni – például alagi vagy öregfalui napokat.
Augusztus végén még a mesemaratont is sikerült megtartani, a Nyár esti mesék programsorozat különleges eseménye a 24 órás mesélés a Somlyó-tónál.
Aztán jött az újabb vírushelyzet, a második hullám. Ez már felkészülten érte a várost és intézményeit. Az utóbbiakat sorra látogatta a polgármester, hogy tájékozódjon a helyzetről, az óvintézkedésekről.
Közben elindult az új Egészségügyi Központ építésének előkészítése is, a több, mint 2 milliárd forintos projektet kormányzati és pályázati pénzek mellett önerővel is támogatja az önkormányzat. Az építés együtt jár a környék, azaz a Szent Benedek lakópark gyalogos- és gépjárműforgalmának szabályozásával, parkolók, szabadidőpark kialakításával.
Több ponton új csapadékelvezető rendszert építettek ki a városban.
Hagyományteremtő kerekasztal-beszélgetésen találkozott a város vezetése a lakossággal szeptemberben. A cél, hogy a fótiak bevonásával történjen meg a gazdasági program előkészítése, információt kapjon a város vezetése a lakosság igényeiről, a fejlesztendő területekről.
Ősszel ünnepi szentmisén szentelték meg a templom megújult orgonáját, a hangszer Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő mester eredeti tervei szerinti állapotát kapta vissza.
Átadtuk a Fótinfo nagy nyári fotópályázatának díjait is. Nagy örömünkre rengetegen küldtek be képet a városról vagy utazásaikról.
Novemberben defibrillátort vásárolt a Fóti Aqua Önkéntes Tűzoltó Egyesület, ez is biztosítja majd a városi rendezvények résztvevőink biztonságát.
A járvány második hullámában folytatják a közterületek fertőtlenítését – nem vegyszerrel történik, hanem 150 fokos gőzzel fújják le a buszmegállók padját, üléseit, a játszótereket. Fóton kötelező a maszk használata a kijelölt közterületeken, a buszmegállókban, a Vörösmarty tér egész területén, az oktatási-, nevelési-, egészségügyi intézményekben és környékükön, a piacon, a bevásárlóközpontok környékén.
A polgármester közölte, hogy a városban minden meghirdetett rendezvény elmarad – a gyerekek nagy bánatára a jégpályát sem építették meg. Az idős, rászoruló betegek gyógyszerellátását úgy támogatja az önkormányzat, hogy a házi gondozó szolgálat munkatársai összegyűjtik a recepteket, melyeket kiváltanak a gyógyszertárakban, és a házhozszállítás alkalmával egyenlítik ki a betegek az összeget. Fóton is bezárták a művelődési intézményeket, könyvtárakat. November végétől teraszos kölcsönzés indult a könyvtárban.
A világjárvány ellenére 2020-ban több sikeres beruházással büszkélkedhetett Fót.
Befejeződött a kétezer gyereket ellátó központi konyha teljes körű felújítása. Tisztán önkormányzati forrásból készült el kilenc utca szilárd burkolata, csapadékvíz-elvezetéssel, gépkocsibeállókkal, az utcák egyik oldalán a járdák felújításával.
Az Apponyi Franciska Óvoda Fruzsina utcai épülete is teljesen újjászületik, energiatakarékos, napelemes, modern óvodába térhetnek vissza majd rövidesen a gyerekek.
Hamarosan elkészül a szabványos méretű műfüves pálya az épülő sportcsarnok szomszédságában. Megtörtént a hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, majdnem 500 millió forintból – ez nagyon fontos volt a környezetvédelmi szempontok miatt is.
Megkezdődött a Tőzeg-tó vízpótlása. Az áteresz már elkészült, és jól áll a Somlyó-tó melletti új erdei bringapálya is kerékpártárolóval, vécékkel együtt.
A Gondviselés Óvoda melletti járdát és utat bővítette az önkormányzat, a Szeberényi és a 48-as Ifjúság utca sarkánál új csapadékelvezető rendszert építettek ki, és díszburkolattal borították a járdát.
Az önkormányzat most, a második hullámban 60 családnak visz ki ingyen ebédet, de folyamatosan szondázzák a lakosságot, lehet jelezni, ha akár a szomszédban, akár az ismeretségi körben él valaki, akiről az önkormányzatnak gondoskodnia kell.
A képviselők, intézményvezetők, egyházak jelölése alapján 141 család kapott 10-10 ezer forintot a karácsonyi ünnepekre. Emellett az Egyesült Szociális és Egészségügyi Intézmény 50 családnak adott át tartós fogyasztási cikkekből összeállított csomagot.
A rendőrök sem maradtak köszönet nélkül: Dr. Vass György polgármester 10 ezer forint értékű ajándékkosarakkal jutalmazta meg őket.
Adventkor a város központjában gyönyörű karácsonyfát állítottak – ez egy fóti család felajánlása volt, és a díszítése a városlakók kérésére változott. Míg végül a fótiak többsége úgy gondolta: nappal és sötétben is az egyik legszebb fa az országban.
Nagyon boldog 2021-et kíván a szerkesztőség!
Fót polgármestere, dr. Vass György a következő sorokkal búcsúzik a nem szokványos, nehézségekkel terhelt 2020-as évtől és egy bizakodóbb, reményteljesebb új évet kíván minden fóti lakosnak.
Kedves Fótiak! Őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a 2020. év utolsó napján, a 2021-es év küszöbén!
Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásukat, bizalmukat. Az önkormányzat és a város vezetése továbbra is azon fog dolgozni, hogy ez a város végre méltó otthona legyen az itt élőknek. Számos fejlesztés van jelenleg is folyamatban, és nagyon sok tervünk van még, mint pl. a munkahelyek teremtése, a befektetések ösztönzése, és az infrastrukturális korszerűsítéseket is folytatjuk. Bizakodóan tekintünk előre, mert meggyőződésünk, hogy Önökkel együtt, a városunkért felelős közösségben, egymást erősítve építkezünk tovább.
Tisztelt Lakótársaim!
Úgy gondolom, hogy Fót fejlődése az elmúlt évben – a veszélyhelyzet miatt beszűkült lehetőségek ellenére – beindult.
A bajban egy erős közösséggé vált városunk, ami az összefogás eredménye, azé az összefogásé, amely munkánkat más területeken is jellemzi.
Összességében elmondhatjuk: Fót 2020-ban lépett előre a fejlesztések, beruházások területén, élhetőbb lett és ezzel olyan alapot teremtettünk, amely lehetőség a további fejlődésre.
Megtapasztaltuk mindannyian, hogy legfontosabb kincseink a szeretteink, az egészségünk! Elvesztésük, vagy csak ha az elvesztésüknek a lehetősége beárnyékolja mindennapjainkat, mindent felülír.
Közösségünk megmutatta, hogy összefogva erősebben védhetjük a számunkra legfontosabbakat!
A most kezdődő év egy új lehetőség, amely megadatott nekünk, hogy boldogabbá tehessük a saját, a családunk és közösségünk életét. Továbbra is számítunk minden városlakó véleményére, segítő javaslatára, munkájára. Hiszen csak és kizárólag együtt lehetünk sikeresek, közösen építhetjük Fót városát!
Ehhez kívánok sok erőt és egészséget, sok szeretetet és nyugalmat, élményt és jókedvet az idei esztendőre. Kívánom, hogy mindannyian találják meg azokat a célokat, amelyek elérése örömöt jelent Önmaguk, családjuk és környezetük számára.
Boldog új évet Fót!
Dr. Vass György
polgármester
Göd ismert a művészek lakta villáiról, a csodás természeti adottságairól, azt viszont kevesen tudják, hogy a Duna menti város természeti szépségeit az év természetfotósa, Potyó Imre is sokszor lencsevégre kapta már – írja a Gödi Hírnök. Nem csoda, hiszen csak lesétál a Duna-partra, ami a második otthonának is nevezhető, hiszen annyi időt tölt itt.
Két évvel ezelőtt már elnyerte ezt a rangos díjat, melyet az idén ismét sikerült bezsebelnie. Potyó Imrével a gödi Feneketlen-tónál találkoztunk, ahol bejártuk a holtfákkal teli ártéri erdőt, a Huzella- kertet, a gödi homokszigetet a Duna-parton.
Az interjú alatt a fotós környezetet figyelő érzékei egy pillanatig sem kapcsoltak ki: folyamatosan kommentálta az éppen trillázó, éneklő madarak neveit, és megmutatta Gödnek ezt a szépségekkel teli részét. Rendhagyó környezetismereti órán vettünk részt, ahol tanárunk nem más volt, mint az év természetfotósa.
A gödi Feneketlen-tó környéke az egyik legnyugalmasabb hely a Duna bal partján. Kitermelt agyagából készültek az egykori gödi téglagyár téglái. Az agyag bányászatának valószínűleg a talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Dunához közeli, ma már fákkal sűrűn körbenőtt alsógödi tó.
Gyakran fotózol a tó környékén?
Fantasztikus élőhely, idejárnak a barna varangyok, meg néhány erdei béka kora tavasszal. Azt kell tudni a barna varangyokról, hogy kint telelnek az avarban. Beássák magukat a talajba egy méter mélyen, a gyökerek mentén lehúzódnak novemberben, és előmásznak tavasszal, a 10-11 fokos esőben. Ha tartósabb meleg van, akkor elkezdenek kimászni – komótosan idejönnek a hímek, a nőstények, és itt szaporodnak. Ez fantasztikus fotós téma, főleg este.
Azért este, mert akkor hidegebb van és a békák főleg éjszaka mozdulnak ki, kétéltű élőlények. Éjszaka nagyobb a páratartalom, nem száradnak ki. Jól körbe tudom fotózni őket. Többször sikerült fél óránál tovább körbevilágítani egy béka fejét mozdulatlanul. Sok képet készítettem Gödnek ezen a részén. Az egyiket pont itt, a Feneketlen-tónál: egy varangynak csak a feje és az egyik lába látható rajta. Alsógödnek ez a legfontosabb vizes része, a Duna-part mentén. Ez egy csuszka!! Ez az ő hangja, így fütyülnek, már érzik a tavaszt.
Tényleg? Már decemberben érzik a tavaszt a madarak?
Igen, decemberben már a fakopáncsok is elkezdenek dobolni, a csuszkák fütyülnek, a cinegék trilláznak. 2008-tól 2012-ig rengeteget fotóztam a tó környékén, minden tavasszal sok estét töltöttem itt. Most is kijárok ide, de főleg a Börzsönyben töltöm az időm nagy részét, ott mászok a békák után. Ott kisebb a fényszennyezés, mint itt. Gödhöz közel van Budapest és a közvilágítás sincs messze. A csillagos háttérrel is összefotózom a békákat, nem csak egyedül érdekesek. A fényszennyezés miatt itt kevesebb a világító objektum.
A Feneketlen-tó környékén, illetve Gödön is készültek díjnyertes fotóid?
Nagyon sok képem készült itt, főleg este, alkonyatkor. Az esti fotózással tapasztaltam ki a csínját-bínját a fotózásnak. A legelső témáim a békák voltak. Az Év Természetfotósa 2020 pályázatra kilenc képem került be, ebből négy készült Gödön. A gömböcugrókáról, a szentjánosbogárról, az ezerlábúról és a gombaspóráról készült képeim is Gödnek ezen a részén készültek.
Innen nem messze, a platánsor mellett fotóztam egy barna varangyot. Ez a fotóm első helyezett lett a TransNatura nemzetközi természetfotó pályázaton, illetve itthon az Év Természetfotósa pályázatra is bekerült.
Az összes dunavirág rajzásról szóló képeimnek is ez a helyszíne, illetve a szintén díjazott feketerigós képem a szomszédos Huzella-kertben készült. Nagyon jó ez a terület. Ugróvillásokat szoktam mostanában fotózni, amiből Gödön jóval több van, mint a Börzsönyben. Itt nedvesebb, párásabb az idő és jobban szeretik ezt az élőhelyet a Duna-part mentén.
Egy díjnyertes fotó elkészítése mennyi ideig tarthat?
Évek munkája. 2008-ban kezdtem el fotózni, de akkor rosszabb technikával. Nem tudtam, hogyan kell megvilágítani a békákat. Túlságosan szemből fotóztam, rávakuztam, ilyen hibákat vétettem. Ezeket aztán az ember az évek során korrigálja. 2016 körül készült a nemzetközi díjas békás képem. A nyolc év alatt sok mindenre rájöttem. Megtanultam, hogy több lámpát kell használni, hogy szórt legyen a fény. Azon az éjszakán, amikor készült a kép, a holdfény is megjelent, a csillagok is pettyezték az égboltot, minden összejött. Sokszor évekig kell kitapasztalni egy témát. Ha gyakoroljuk, akkor összejöhet a kép egy este. Gyakran hibás a fotó, valami nem stimmel, például nem jó a háttér, egy fa kettévágja a képet. Addig kell visszajönni, amíg nem tökéletes.
Hogyan készülsz fel egy fotózásra? Figyeled az időjárásjelentéseket?
Fontos az időjárás, mert például a szentjánosbogár csak nyugodt körülmények között rajzik, nyári este. Ha vihar van, akkor biztos, hogy nem lehet őket fotózni. Nézni kell az időjárást, de egy fotósnak nem mindig a napsütés az ideális. Most párás, ködös idő van, a Börzsöny magasabb csúcsai ilyenkor roskadoznak a zúzmarától. Azt gondolnánk, hogy szürke, rossz az idő, de nem. Fel kell menni 800-900 méter magasra, és ilyenkor a legszebb az erdő. Sokszor mondják, hogy rossz az idő a turistáknak, de fotózásra kiváló. Ha esik az eső, akkor is érdemes kijönni a fotósnak bizonyos témákra.
Most épp egy vízityúk jelez. Ott pedig az ágon egy ökörszem mocorog. Európa harmadik legkisebb madara ez, nagyon pici.
Hihetetlenül érzékeled a környezetet, mindenre reagálsz! Ahhoz, hogy valaki jó természetfotós legyen, szerinted a szakmai tudásnak vagy a fotós technikai tudásnak kell jobban érvényesülnie?
Ez jó kérdés. Néha azt veszem észre, hogy nem is fotózom, hanem madarászom, megfigyelem a természetet. Az egész úgy kezdődött, hogy távcsővel szemléltem a madarakat Gödön tizenéves koromban. Nálam előbb jött a természet imádata, mint a fotózás. Utána jött a szándék, hogy meg akarom örökíteni azt, ami körülvesz. Nem könnyű a megfelelő technikai felszerelést beszerezni, a világítást megtanulni. Ez egy külön szakma. Sok természetfotós nem ismeri a környezetet, hanem imádja a fotózást, szeret kirándulni, de nem mélyül bele, hogy mi is az az élővilág. Ők fordítva csinálják. Alkotni akarnak, ezért más fotósok témáit figyelik. Én fordítva működöm, valószínűleg azért, mert a szakmám a természet ismerete. Nekem az a kihívás, hogy sokszor azt érzem, mennék inkább tovább, új dolgokat megfigyelni. Nehéz órákig leragadni egy témánál, és azt minél tökéletesebben lefotózni. Imádok képet alkotni, de néha más élmény után vágyok. Fegyelmeznem kell magam addig, amíg a jó kép el nem készül.
Fót kulturális életének központja, a Vörösmarty Művelődési Ház 1932-ben nyílt meg. Egyik legnagyobb költőnknek, a Fóti dal szerzőjének nevét viseli, aki maga is gyakran járt Fótra meglátogatni Fáy András barátját a présházban.
A Vörösmarty Művelődési Ház a fóti Gazdakörnek, a Hangya Szövetkezetnek és a fótiak összefogásának köszönhetően a Károlyi család által adományozott telken épült. A tősgyökeres fótiak szemében ma is fontos erkölcsi értékű “Kultúrház” 1951-ben vette fel a reformkor legnagyobb költőjének a nevét.
Tervezője Szalkay Jenő, aki 1890-ben született (1961-ben hunyt el), építészmérnöki oklevelét 1918-ban, az építőmesterit 1921-ben szerezte meg. Évtizedekig Újpesten élt, sok lakóépületet tervezett a kerületben, és a szintén ott felépült Joó Sándor-féle Kelmefestő és Vegytisztító gyárat. Tervezett szanatóriumot Szalontán, a rákospalotai városi polgári iskola tervezéséért díjat is kapott.
A legismertebb, ma is álló Szalkay Jenő által tervezett épület a Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom. 1936-41 között épült, és Kovács Sándor püspök 1941. december 21-én szentelte fel. Alaprajza négyzetes sarkain egy-egy toronnyal, amik közül a homlokzatiak sokkal magasabbak a hátsó kettőnél. A vasbeton épület előcsarnoka dór oszlopos, míg a belteret szinte teljesen egy hatalmas kupola fedi.
Fotók: Konkoly-Thege György
A címbéli kérdésre több magyarázat is van, de erről majd később. Először néhány példa arra, hogy mit gondolnak a fótiak, honnan ered városuk neve.
Sebesi Julianna szerint Szent László király felment egy magaslatra és lenézett. Azt mondta, “Ott egy fót”. De van egy másik elmélet is, az, hogy befoltozták a ruháját.
Csúzi Istvánné is úgy tudja, hogy valaki nagy ember, tán egy miniszter fölment a mogyoródi dombra és onnan lenézett, hogy merre vannak települések. És akkor azt mondta, hogy erre is van egy fót, és azért lett ez Fót.
Bence azt mondja: “Én amennyire tudom, bár lehet, hogy ezt csak bemagyarázták nekem, valami közeli hegyoldalról letekintett valami nagyon régi magyar, talán Árpád idejében, és megkérdezte, hogy mi az a nagy folt ott. Akkor ebből jött ki a Fót, mint név, tudtommal.”
A Fót elnevezés először egy pannonhalmi adománylevélben szerepel 1152-ben, még személynévként. Egy 1219-es oklevélben (a váradi káptalan jegyzőkönyvében) már mint helységnevet említik. Itt vitatott, hogy hová esik ez a Fót, mert egyesek szerint egy Heves megyei településről van szó. Mindazonáltal a mi városunk mellett szól az a tény, hogy ebben a jegyzőkönyvben egy váci ügyet is tárgyalnak. A következő oklevél, melyben Fótról a fóti nemesek otthonaként van szó, 1261-ből való, IV. Béla király adta ki. Nagy Lajos idejében, 1353-ban Folth formában említik egy iratban – melyben Domokos mester az ellen tiltakozik, hogy az ősei által birtokolt “Fótot” a király másnak adományozta. Mint látszik, az eredete nem teljesen tisztázott ugyan, de komoly múltra tekint vissza a városnév.
A felsorolt magyarázatok sem biztosak, a legendák pedig még kevésbé azok. Pedig ezekből is van vagy három. Mindegyik a mogyoródi csatára vezethető vissza, amit 1074 márciusában vívtak. Az egyik változat szerint a győztes Géza letekintett a hegyoldalról és látott egy települést, mire megkérdezte harcosait, hogy “mi az a folt odalent”. A másik szerint Géza nadrágján egy lyuk tátongott és azt a település egyik lakója varrta meg. A harmadik verzióban nem Géza, hanem László herceg (a későbbi Szent László) nadrágja szakadt el és mivel ez nem volt méltó hozzá, a legenda szerint kiabálni kezdett “Fót kell, fót!”. Bár a felsorolt legendák nem támaszthatók alá történeti forrásokkal, a név eredete a ma is elfogadott tudományos magyarázat szerint a “folt” szó, mely részt, darabot, embercsapatot jelent.