


Göd ismert a művészek lakta villáiról, a csodás természeti adottságairól, azt viszont kevesen tudják, hogy a Duna menti város természeti szépségeit az év természetfotósa, Potyó Imre is sokszor lencsevégre kapta már – írja a Gödi Hírnök. Nem csoda, hiszen csak lesétál a Duna-partra, ami a második otthonának is nevezhető, hiszen annyi időt tölt itt.
Két évvel ezelőtt már elnyerte ezt a rangos díjat, melyet az idén ismét sikerült bezsebelnie. Potyó Imrével a gödi Feneketlen-tónál találkoztunk, ahol bejártuk a holtfákkal teli ártéri erdőt, a Huzella- kertet, a gödi homokszigetet a Duna-parton.
Az interjú alatt a fotós környezetet figyelő érzékei egy pillanatig sem kapcsoltak ki: folyamatosan kommentálta az éppen trillázó, éneklő madarak neveit, és megmutatta Gödnek ezt a szépségekkel teli részét. Rendhagyó környezetismereti órán vettünk részt, ahol tanárunk nem más volt, mint az év természetfotósa.

A gödi Feneketlen-tó környéke az egyik legnyugalmasabb hely a Duna bal partján. Kitermelt agyagából készültek az egykori gödi téglagyár téglái. Az agyag bányászatának valószínűleg a talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Dunához közeli, ma már fákkal sűrűn körbenőtt alsógödi tó.

Gyakran fotózol a tó környékén?
Fantasztikus élőhely, idejárnak a barna varangyok, meg néhány erdei béka kora tavasszal. Azt kell tudni a barna varangyokról, hogy kint telelnek az avarban. Beássák magukat a talajba egy méter mélyen, a gyökerek mentén lehúzódnak novemberben, és előmásznak tavasszal, a 10-11 fokos esőben. Ha tartósabb meleg van, akkor elkezdenek kimászni – komótosan idejönnek a hímek, a nőstények, és itt szaporodnak. Ez fantasztikus fotós téma, főleg este.

Azért este, mert akkor hidegebb van és a békák főleg éjszaka mozdulnak ki, kétéltű élőlények. Éjszaka nagyobb a páratartalom, nem száradnak ki. Jól körbe tudom fotózni őket. Többször sikerült fél óránál tovább körbevilágítani egy béka fejét mozdulatlanul. Sok képet készítettem Gödnek ezen a részén. Az egyiket pont itt, a Feneketlen-tónál: egy varangynak csak a feje és az egyik lába látható rajta. Alsógödnek ez a legfontosabb vizes része, a Duna-part mentén. Ez egy csuszka!! Ez az ő hangja, így fütyülnek, már érzik a tavaszt.
Tényleg? Már decemberben érzik a tavaszt a madarak?
Igen, decemberben már a fakopáncsok is elkezdenek dobolni, a csuszkák fütyülnek, a cinegék trilláznak. 2008-tól 2012-ig rengeteget fotóztam a tó környékén, minden tavasszal sok estét töltöttem itt. Most is kijárok ide, de főleg a Börzsönyben töltöm az időm nagy részét, ott mászok a békák után. Ott kisebb a fényszennyezés, mint itt. Gödhöz közel van Budapest és a közvilágítás sincs messze. A csillagos háttérrel is összefotózom a békákat, nem csak egyedül érdekesek. A fényszennyezés miatt itt kevesebb a világító objektum.
A Feneketlen-tó környékén, illetve Gödön is készültek díjnyertes fotóid?
Nagyon sok képem készült itt, főleg este, alkonyatkor. Az esti fotózással tapasztaltam ki a csínját-bínját a fotózásnak. A legelső témáim a békák voltak. Az Év Természetfotósa 2020 pályázatra kilenc képem került be, ebből négy készült Gödön. A gömböcugrókáról, a szentjánosbogárról, az ezerlábúról és a gombaspóráról készült képeim is Gödnek ezen a részén készültek.




Innen nem messze, a platánsor mellett fotóztam egy barna varangyot. Ez a fotóm első helyezett lett a TransNatura nemzetközi természetfotó pályázaton, illetve itthon az Év Természetfotósa pályázatra is bekerült.

Az összes dunavirág rajzásról szóló képeimnek is ez a helyszíne, illetve a szintén díjazott feketerigós képem a szomszédos Huzella-kertben készült. Nagyon jó ez a terület. Ugróvillásokat szoktam mostanában fotózni, amiből Gödön jóval több van, mint a Börzsönyben. Itt nedvesebb, párásabb az idő és jobban szeretik ezt az élőhelyet a Duna-part mentén.
Egy díjnyertes fotó elkészítése mennyi ideig tarthat?
Évek munkája. 2008-ban kezdtem el fotózni, de akkor rosszabb technikával. Nem tudtam, hogyan kell megvilágítani a békákat. Túlságosan szemből fotóztam, rávakuztam, ilyen hibákat vétettem. Ezeket aztán az ember az évek során korrigálja. 2016 körül készült a nemzetközi díjas békás képem. A nyolc év alatt sok mindenre rájöttem. Megtanultam, hogy több lámpát kell használni, hogy szórt legyen a fény. Azon az éjszakán, amikor készült a kép, a holdfény is megjelent, a csillagok is pettyezték az égboltot, minden összejött. Sokszor évekig kell kitapasztalni egy témát. Ha gyakoroljuk, akkor összejöhet a kép egy este. Gyakran hibás a fotó, valami nem stimmel, például nem jó a háttér, egy fa kettévágja a képet. Addig kell visszajönni, amíg nem tökéletes.
Hogyan készülsz fel egy fotózásra? Figyeled az időjárásjelentéseket?
Fontos az időjárás, mert például a szentjánosbogár csak nyugodt körülmények között rajzik, nyári este. Ha vihar van, akkor biztos, hogy nem lehet őket fotózni. Nézni kell az időjárást, de egy fotósnak nem mindig a napsütés az ideális. Most párás, ködös idő van, a Börzsöny magasabb csúcsai ilyenkor roskadoznak a zúzmarától. Azt gondolnánk, hogy szürke, rossz az idő, de nem. Fel kell menni 800-900 méter magasra, és ilyenkor a legszebb az erdő. Sokszor mondják, hogy rossz az idő a turistáknak, de fotózásra kiváló. Ha esik az eső, akkor is érdemes kijönni a fotósnak bizonyos témákra.
Most épp egy vízityúk jelez. Ott pedig az ágon egy ökörszem mocorog. Európa harmadik legkisebb madara ez, nagyon pici.

Hihetetlenül érzékeled a környezetet, mindenre reagálsz! Ahhoz, hogy valaki jó természetfotós legyen, szerinted a szakmai tudásnak vagy a fotós technikai tudásnak kell jobban érvényesülnie?
Ez jó kérdés. Néha azt veszem észre, hogy nem is fotózom, hanem madarászom, megfigyelem a természetet. Az egész úgy kezdődött, hogy távcsővel szemléltem a madarakat Gödön tizenéves koromban. Nálam előbb jött a természet imádata, mint a fotózás. Utána jött a szándék, hogy meg akarom örökíteni azt, ami körülvesz. Nem könnyű a megfelelő technikai felszerelést beszerezni, a világítást megtanulni. Ez egy külön szakma. Sok természetfotós nem ismeri a környezetet, hanem imádja a fotózást, szeret kirándulni, de nem mélyül bele, hogy mi is az az élővilág. Ők fordítva csinálják. Alkotni akarnak, ezért más fotósok témáit figyelik. Én fordítva működöm, valószínűleg azért, mert a szakmám a természet ismerete. Nekem az a kihívás, hogy sokszor azt érzem, mennék inkább tovább, új dolgokat megfigyelni. Nehéz órákig leragadni egy témánál, és azt minél tökéletesebben lefotózni. Imádok képet alkotni, de néha más élmény után vágyok. Fegyelmeznem kell magam addig, amíg a jó kép el nem készül.
Fót kulturális életének központja, a Vörösmarty Művelődési Ház 1932-ben nyílt meg. Egyik legnagyobb költőnknek, a Fóti dal szerzőjének nevét viseli, aki maga is gyakran járt Fótra meglátogatni Fáy András barátját a présházban.
A Vörösmarty Művelődési Ház a fóti Gazdakörnek, a Hangya Szövetkezetnek és a fótiak összefogásának köszönhetően a Károlyi család által adományozott telken épült. A tősgyökeres fótiak szemében ma is fontos erkölcsi értékű “Kultúrház” 1951-ben vette fel a reformkor legnagyobb költőjének a nevét.

Tervezője Szalkay Jenő, aki 1890-ben született (1961-ben hunyt el), építészmérnöki oklevelét 1918-ban, az építőmesterit 1921-ben szerezte meg. Évtizedekig Újpesten élt, sok lakóépületet tervezett a kerületben, és a szintén ott felépült Joó Sándor-féle Kelmefestő és Vegytisztító gyárat. Tervezett szanatóriumot Szalontán, a rákospalotai városi polgári iskola tervezéséért díjat is kapott.
A legismertebb, ma is álló Szalkay Jenő által tervezett épület a Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom. 1936-41 között épült, és Kovács Sándor püspök 1941. december 21-én szentelte fel. Alaprajza négyzetes sarkain egy-egy toronnyal, amik közül a homlokzatiak sokkal magasabbak a hátsó kettőnél. A vasbeton épület előcsarnoka dór oszlopos, míg a belteret szinte teljesen egy hatalmas kupola fedi.

Fotók: Konkoly-Thege György
A címbéli kérdésre több magyarázat is van, de erről majd később. Először néhány példa arra, hogy mit gondolnak a fótiak, honnan ered városuk neve.
Sebesi Julianna szerint Szent László király felment egy magaslatra és lenézett. Azt mondta, “Ott egy fót”. De van egy másik elmélet is, az, hogy befoltozták a ruháját.

Csúzi Istvánné is úgy tudja, hogy valaki nagy ember, tán egy miniszter fölment a mogyoródi dombra és onnan lenézett, hogy merre vannak települések. És akkor azt mondta, hogy erre is van egy fót, és azért lett ez Fót.

Bence azt mondja: “Én amennyire tudom, bár lehet, hogy ezt csak bemagyarázták nekem, valami közeli hegyoldalról letekintett valami nagyon régi magyar, talán Árpád idejében, és megkérdezte, hogy mi az a nagy folt ott. Akkor ebből jött ki a Fót, mint név, tudtommal.”

A Fót elnevezés először egy pannonhalmi adománylevélben szerepel 1152-ben, még személynévként. Egy 1219-es oklevélben (a váradi káptalan jegyzőkönyvében) már mint helységnevet említik. Itt vitatott, hogy hová esik ez a Fót, mert egyesek szerint egy Heves megyei településről van szó. Mindazonáltal a mi városunk mellett szól az a tény, hogy ebben a jegyzőkönyvben egy váci ügyet is tárgyalnak. A következő oklevél, melyben Fótról a fóti nemesek otthonaként van szó, 1261-ből való, IV. Béla király adta ki. Nagy Lajos idejében, 1353-ban Folth formában említik egy iratban – melyben Domokos mester az ellen tiltakozik, hogy az ősei által birtokolt “Fótot” a király másnak adományozta. Mint látszik, az eredete nem teljesen tisztázott ugyan, de komoly múltra tekint vissza a városnév.
A felsorolt magyarázatok sem biztosak, a legendák pedig még kevésbé azok. Pedig ezekből is van vagy három. Mindegyik a mogyoródi csatára vezethető vissza, amit 1074 márciusában vívtak. Az egyik változat szerint a győztes Géza letekintett a hegyoldalról és látott egy települést, mire megkérdezte harcosait, hogy “mi az a folt odalent”. A másik szerint Géza nadrágján egy lyuk tátongott és azt a település egyik lakója varrta meg. A harmadik verzióban nem Géza, hanem László herceg (a későbbi Szent László) nadrágja szakadt el és mivel ez nem volt méltó hozzá, a legenda szerint kiabálni kezdett “Fót kell, fót!”. Bár a felsorolt legendák nem támaszthatók alá történeti forrásokkal, a név eredete a ma is elfogadott tudományos magyarázat szerint a “folt” szó, mely részt, darabot, embercsapatot jelent.
A kormány 82 milliárd forintot biztosít újabb gyorsforgalmi, főúti, települési elkerülő, csomóponti és hídfejlesztések előkészítésére, így hetvennégy újabb közútfejlesztés tervezése kezdődhet meg – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közlemény szerint a tervezhető gyorsforgalmi fejlesztések közé tartozik az M2-es autópálya Vác utáni folytatása egészen az országhatárig. Vácon a Dunán épülhet új híd. Emellett autópályás és főúti csomópontok tervezése is megkezdődik.
A legújabb kötelezettségvállalás 2021 és 2026 között fedezi a beruházások előkészítésével kapcsolatos költségeket, csak jövőre több mint 26 milliárd forint értékben. A forrás biztosításával a projektek haladásához szükséges következő munkafázis finanszírozása, és így végrehajtása vált lehetővé. Az előkészítés esetleges további ütemeihez, később pedig a kivitelezéshez szükséges forrásokat újabb kormánydöntésekkel lehet előteremteni – áll a közleményben.
Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára közölte, a 2016-ban indult Útprogram eddigi teljes keretösszege 3200 milliárd forint volt, a kezdődő előkészítésekkel további 3000 ezer milliárd forintnyi közútfejlesztés alapjai készülnek el. A tervezett beruházásokban mintegy 1200 kilométer új és fejlesztett közútszakasz, ezen belül mintegy 560 kilométer négysávos út létesülhet.
Újabb, 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora délután, a természeti katasztrófának egy gyermekáldozata van, sérültek is lehetnek – közölte a helyi sajtó. A földmozgást itthon is lehetett érezni.
A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt.
Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe. Feltételezik, hogy további sérültek is lehetnek a romok között.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek.
Magyarország több pontján is kisebb földrengést észleltek az emberek kedden, nem sokkal délután negyed egy után. A földrengést lehetett érezni egyebek mellett Budapesten, Érden, Veszprémben, a Balatonnál, Nagykanizsán és Pécsen is.
Tavaly ilyenkor a Vörösmarty téren korcsolyáztak a gyerekek, a Nagytemplom előtt árulták az újévköszöntés kellékeit, és mindenki a családi összejövetelekre, házibulikra készült. Most teljesen más képet mutat a város. Miután még csak egy kávéra sem lehet beülni sehová, alig vannak az utcán.
Az idei évzárás nagyon más lesz, mint az eddigiek. December 31-én is fennmarad este 8 órától reggel 5 óráig a kijárási tilalom és a gyülekezés is tilos, a családi vagy magánrendezvényeken pedig maximum 10-en vehetnek részt. Nem lehet venni és használni petárdát, sőt alkoholt sem szabad közterületen fogyasztani.
![]()
Szigorúak a szabályok, nagyon behatárolják az újév ünneplésének lehetőségeit.
A fótiak, akikkel erről beszélgettünk, egyetértenek a szigorú járványügyi intézkedésekkel. A fiatalok persze sajnálják az elmaradó bulikat, de csak néhányan tervezik közülük, hogy átmennek egymáshoz. Valószínűleg az idei évzárás leginkább családi körben eltöltött vacsorát, beszélgetést, társasjátékozást, kockázást, tévénézést, filmmaratont fog jelenteni.

Az egyértelmű, hogy a tiltások nyertesei a kutyák. A szilveszteri petárdákat, tűzijátékokat nagyon nehezen viselik szegények, így ők biztosan boldogabbak lesznek 31-én éjjel. Már ha valóban mindenki betartja a szabályokat.
Megérkezett Magyarországra a koronavírus elleni vakcina. Az első oltóanyag-szállítmány szombaton reggel 6 órakor lépte át a hegyeshalmi határt. Onnan rendőrségi felvezetéssel viszik tovább.
A Pfizer-BioNTech vakcinából elsőként a Dél-Pesti Centrumkórházba, majd az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe, a Semmelweis Egyetem Klinikájára, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházba és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházába szállítanak.
A Koronavírus Sajtóközpont csütörtökön az MTI-vel azt közölte: az Európában elsőként engedélyeztetett koronavírus elleni oltóanyag első szállítmánya 9750 adag oltóanyagot tartalmaz, amely 4875 egészségügyi dolgozó oltását teszi lehetővé, tekintettel arra, hogy egy embernek – 21 napos eltéréssel – két oltást kell beadni.
Hozzátették: az első vakcinaszállítmányt a következő hetekben újabbak követik majd, és azokkal egy ütemben folytatódik több héten át az egészségügyi dolgozók beoltása.
2021 első felében várhatóan újabb vakcinák kaphatják meg a gyógyszerészeti hatóságok engedélyét, és akkor Magyarországra további vakcinák is érkezhetnek, amelyekkel megkezdődhet a lakosság tömeges oltása – közölte a sajtóközpont.
A parókián találkoztunk Sándor atyával, aki megmutatta nekünk az elődei portréit, illetve Barabás Miklós eredeti festményét is figyelmünkbe ajánlotta az egykori fóti uradalom és templom alapítójáról, Károlyi Istvánról. Sándor atyával az egyházközségről, saját pályájáról és természetesen a karácsonyi elcsendesedés fontosságáról beszélgettünk.
Advent és karácsony idején ugyanazok az elfoglaltságai, mint az év többi időszakában?
Ilyenkor sokkal több a teendő. A személyes találkozások, a lelki beszélgetések, a szentgyónások az időm 80%-át teszik ki, s ezek mellett ugyanúgy tanítok hittant, s intézem az egyházközség ügyeit, mint egyébként. Szerencsére sok segítséget kapok, de sok minden az én kezemen megy keresztül. A karácsonyi készület mindig emberpróbálóbb, mint az év többi időszaka.
A misék online közvetítései más jellegű felkészülést igényelnek?
Tavasz óta online közvetítünk minden szentmisét, amelyeken prédikálunk is, tehát bibliamagyarázatot adunk, amire mindenképpen készülni kell, de ez nagy erőfeszítést nem kíván. Reggelente misézünk mindennap, kivéve pénteken, és vasárnap délelőtt és este. A reggeli misénél mindig 5 órakor kelek, 6 órától van a szentmise.
Hogyan látja, a vírus mennyire viseli meg az embereket, a hívőket?
Azt gondolom, hogy mindenképp nagyobb óvatosságot igényel mindenki részéről. Azt szoktam mondani, hogy félni érdemes, de pánikolni nem kell. Amit tudunk, azt megteszünk, a többit a jóistenre bízzuk. Vallási szempontból kevesebben látogatják a szentmiséket, viszont követni tudják az egyházközség online oldalán. Minden eszközt kihasználunk, a modern technika eszközeit is, hogy eljuttassuk a hangunkat. Aki akar, élhet a lehetőségekkel, s lelkileg fel tud készülni a karácsonyra.

A lelki segítségnyújtáson kívül, az egyház tud másfajta segítséget is adni ilyenkor?
Van egy nagyszerű karitászcsoportunk, amelynek tagjai működtetik az adományboltunkat. Ilyenkor több, mint száz darab csomagot osztunk ki azoknak, akiknek szükségük van a támogatásunkra. Mindig elérhetőek vagyunk az adományboltban is. A rászorulóknak nagyon sokat tudunk segíteni a faluban, függetlenül attól, hogy milyen vallásúak. Aki rászorul, annak segítünk. Ezt a munkát a csoport vezetője, Szécsi Csilla és Szántó Andrea koordinálják.
Mennyire érződik, hogy az emberek karácsony táján elcsendesednek?
Én azt látom, hogy még mindig nagy a tolongás, a rohanás a boltokban. Az emberek nem a lelki dolgokra figyelnek, hanem a bevásárlásra, ami nem mondható lelki előkészületnek. Kell a szeretteinket köszönteni, kell az ajándék, de nem mindegy, hogy hova tesszük a hangsúlyt. Remélem, hogy ez a vírushelyzet arra is tanít minket, hogy meghalljuk a belső hangunkat is. Vannak, akik átgondolták ezt, s találkozom olyanokkal is, akik elcsendesednek ilyenkor. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy az emberek nagyobb része is átéli ugyanezt.
Az a tapasztalatom, hogy az emberiség nehezen tanul a jelekből.
Sokan mondják, hogy nem ugyanúgy fog folytatódni az élet a vírus után, mint előtte. Volt néhány kataklizma a XX. században, ilyen volt a spanyolnátha, a két világháború, a gyermekparalízis az 50-es években, de az emberek nem okultak belőle. Nem mindenki veszi észre a figyelmeztetéseket, amiket kapunk. Jó lenne, ha minél többen elgondolkodnának, hogy mi a lényeg az emberi életben, mennyire fontosak az emberi kapcsolatok, s az Istennel való kapcsolat.
Harmincöt éve már, hogy a hitközség munkáját vezeti. Hogy látja, milyen változásokon ment keresztül a hitközösség?
1986-ban kerültem ide. Fót a mostanihoz képest inkább egy falu volt, nagyközség. Várossá lettünk, ez nem mindenben mutatkozik meg, de az utóbbi időben egyre jobban városiasodik. Nagyobb lett a nyüzsgés, ami azzal jár, hogy az emberi kapcsolatok is lazulnak. Amikor idekerültem, az egyházközség egy egymást ismerő, de nagyon szűk közösség volt. Fantasztikusan dinamikus idős emberekből állt, akik nagyon sokat dolgoztak, s alapját képezték a mai egyházközségnek. Később nagyon sok lett a beköltözött, s hála Istennek, nem ürült ki a templom, és a közösség is megerősödött. Sikerült sok beköltöző családot integrálni, akik megkerestek minket.
Mindig arra törekedtem, hogy befogadó közösség legyünk.
Most olyan egyházközségünk van, aminek a gerincét a 35-45 év közötti házaspárok adják. Több lelkiségi csoportunk van. A fiatalok két irányba fejlődhetnek, hiszen van a karizmatikus imacsoportunk és a karitászcsoportunk. A Szent Gyermekség Missziós Csoportnak Keserű Márta a vezetője, jómagam a Regnum Marianum közösséghez tartozom, melynek 1977 óta vagyok a tagja. Hat Regnum csoportunk van, a legidősebbek 22-23 évesek. A legfiatalabbak a keltetős gyermekcsoportunk tagjai, akik nagycsoportosok, első- és második osztályosok. Azt gondolom, hogy jó irányba halad a községünk.

35 év szolgálat után mennyire érzi fótinak magát?
Abszolút fótinak érzem magam, de eredetileg rákoskeresztúri vagyok. A vér szerinti családom mindig bíztat, hogy ha nyugdíjba megyek, akkor térjek haza, de itt szeretnék maradni Fóton. Nagyon megszerettem ezt a helyet. Szegeden végeztem a főiskolát, majd Verőce, Csongrád 1, Csongrád 2, Lajosmizse, Abony, Újpest és Fót állomáshelyeken szolgáltam és szolgálok jelenleg. Újpesten kilenc évig voltam, onnan kerültem ide káplánnak, beosztott papnak.
Mennyire más érzés egy ilyen katedrális épületben misézni, mint egy szokásos méretű templomban?
Mivel korábban Újpesten szolgáltam, s az itteni elődöm pedig újpesti születésű volt, meghívott engem lelkigyakorlatot vezetni a fóti templomba. Emlékszem, akkor elcsodálkoztam a templom szépségén. Egyébként egy ékszerdoboz, mindig találok benne valami újat. 1986 óta dolgozom azon, hogy folyamatosan restaurálják a templomot, ez a fő tevékenységem a lelkek ápolásán kívül. Óriási öröm, hogy sikerült a szentélyt rendbe hozni, az oltárt aranyoztatni, az oltárképet és a freskókat restauráltatni. A gróf úr mondta, hogy milyen csodálatos a hátsó padsorokból nézni a kivilágított templomot, és ez tényleg így van. Körülbelül még 2-3 milliárd forintra lenne szükség, hogy belülről restauráltassuk a templomunkat és a környékét is rendbe hozzuk. Állami támogatás és külföldi segélyszolgálatok segítették az eddigi munkánkat is.
Milyen üzenettel zárná a beszélgetésünket?
Használjuk fel az időt, olvassunk az idő jeleiből, forduljunk egy kicsit befelé. Gondoljuk át az életünket, hogy mi az értelme. Nézzük meg, hogy mi az, ami igazán fontos és értékes. Jobban meg kell becsülnünk az emberi kapcsolatainkat, hiszen azok tesznek minket boldoggá. Lehet, hogy bőséges anyagi körülmények között élünk, de ha a kapcsolataink rosszak, akkor boldogtalanok vagyunk. Ápoljuk kapcsolatainkat szeretteinkkel és barátainkkal.
