

A koronavírus-járvány idén másodjára is felborítja mindannyiunk életét. A vírushelyzet miatt Fóton is bezárták a művelődési intézményeket, könyvtárakat. A könyvek iránt ennek ellenére is óriási az érdeklődés, ezért a Fót Városi Könyvtár munkatársai úgy döntöttek, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a könyvtárlátogatók otthonába eljussanak a kötetek.
November 24-től indul a teraszos kölcsönzés a könyvtárban, melynek lényege, hogy az olvasó nem megy be az épületbe, előre leadja az igényét és a bejáraton kívül adják át neki a kiválasztott könyveket, előre egyeztetett időpontban. A könyvek visszavétele azonban átmenetileg szünetel.
Online katalógus alapján könnyen megnézhető, akár szerző, akár cím alapján, hogy a keresett könyv megvan-e a könyvtárban és kölcsönözhető-e. Minden fontos információ és a használati szabályzat megtalálható a könyvtár weboldalán ITT.
A napokban kezdődtek el a 2000 négyzetméteres Városi Sportcsarnok megépítésének munkálatai a Malom utca és a Sport utca kereszteződésében. A hatalmas területet birtokba vették a markológépek.
Lapunk stábja terepszemlére érkezett Bíró Zoltán alpolgármesterrel, aki a beruházásokért felelős. A gépek elkezdték az ásást, a terepen a munkálatokat. Reményeink szerint másfél év alatt épül meg a sportlétesítmény, 2022 júniusra.
2020. május 27-én a vádlott az M0 autóúton közlekedett a Megyeri híd irányából az M3 autópálya felé. Amikor a fóti elágazás elé ért, utolérte az előtte szabályosan közlekedő, sértett által vezetett kocsit, majd azért, hogy a járművet gyorsabb haladásra vagy lehúzódásra bírja, többször felvillantotta a távolsági fényszóróját. Mindezt anélkül tette, hogy a haladási sebességét csökkentette volna.
Mivel a sértett nem változtatott a sebességén és nem tért át a mellette lévő forgalmi sávba, a vádlott áthajtott a Fót irányába kanyarodó forgalmi sávba, elhaladt a sértett mellett, majd szabálytalanul megelőzte őt. Ezt követően nem indokolt okokból intenzív fékezésbe kezdett, ezért az ütközése elkerülése érdekében a sértett is fékezésre kényszerült.
A vádlott újra áttért a külső forgalmi sávba és az időközben leengedett ablakon keresztül integetett a sértett felé, miközben autóját folyamatosan a sértett gépjárműve felé kormányozta, azért, hogy azt a szalagkorlát felé szorítsa.
A vádlott azzal, hogy indokolatlanul intenzív fékezésre kényszerítette a sértettet, valamint azzal, hogy nem az általa használt forgalmi sávban, jobbra tartva közlekedett, közvetlen veszélynek tette ki a sértett életét és testi épségét.
A vádlott az elsőfokú bíróság előtt beismerő vallomást tett.
A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság, helybenhagyta a Dunakeszi Járásbíróság 2020. június 22-én kihirdetett elsőfokú ítéletét, amelyben közúti veszélyeztetés bűntettében bűnösnek mondta ki a vádlottat, akit ezért 250 napi tétel – 325.000 forint – pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A fellebbviteli bíróság a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítja az elsőfokú ítélet kihirdetése óta a mai napig eltelt időt is.
Az ítélet jogerős.
Forrás: Budapest Környéki Törvényszék Sajtó és Kommunikációs Osztály
A Somlyó Sütöde óriás méretű islerjét korábbi cikkünkben már bemutattuk. Ez alkalommal a sütöde pékségébe is ellátogattunk, ahol csodás szépségű és formájú kenyerek, kiflik, perecek és bagettek készülnek, nap mint nap.
Úgy látom, hogy ez egy nagy pékség? Így van?
Tama Zoltán: Ez nem számít ma már nagy pékségnek. A mi üzemünk egy kézműves pékség, ebből kifolyólag nem tömeggyártást végzünk, hanem célunk a minőségi termékek készítése. Ide a sütödébe és a tulajdonosnak egy másik boltjába készülnek a termékek, nem szállítunk máshová. Nem is tudnánk, mert ezeknek a finomságoknak az elkészítése sok időt vesz igénybe.
Hányféle terméket készítenek?
Nem tudom pontosan, mert cukrász, pékcukrász és pékárutermékek egyaránt készülnek, de körülbelül 30-40 féle különböző árunk biztosan van.
Mikor kezdődik a műszak?
Van éjszakás kollégánk, ő éjfélkor érkezik. Éjféltől délután 3 óráig nincs megállás. Öten dolgozunk, az éjszakás és négy nappalos. Amint elkészül a tészta, a hűtőben pihen, éjszaka pedig kisütik. Két-három hónappal ezelőtt kezdtük el a vadkovászos kenyér gyártását. Az alapvető legkeresettebb termékeink a kenyerek, a rozstermékek, a zsömle, a kifli, a kalácsok. Kézzel készül minden, most épp perecet készítek.
Régebben komolyabb gépeink voltak a pékségben, de amióta áttértünk a hagyományos készítésre, leginkább a két kezünkkel készülnek az áruk – több érési idővel. Amit mi még hozzáteszünk, az a szív és a lélek, s ez tényleg így van. Fóton mi voltunk az elsők, akik a vadkovászos termékeket kezdték gyártani, a vásárlóink most már kezdik megismerni és megszeretni.
Miben különbözik ez a többi kenyértől?
Olyan kovásszal dolgozunk, amiben semmi más nincs, mint liszt, víz és só, de a kollégám a szakértője a vadkovászos kenyérnek.
Farkas Gábor: A vadkovászos kenyérben nincs élesztő, teljes mértékben más technológiával készül. Az érési folyamata sokkal több idő, mint a normál módon készült kenyér esetében, ami másfél óra, ebben az esetben pedig 12 óra minimum. Rendes 80-as fehérliszt, teljes kiőrlésű liszt és só a kovász összetétele.
Milyen mennyiségű liszt fogy el naponta?
60-80 darabot készítünk naponta a vadkovászos kenyérből 50 dkg-os illetve 80 dkg-os kiszerelésben. 20-25 kg liszt biztosan elfogy naponta. Vadkovászos bagettet is készítünk különböző ízesítéssel.
A pékek mennyire szeretik a kenyeret? Meg lehet unni az évek során?
Én nagyon édesszájú vagyok. Azok választják ezt a szakmát, akik szeretik ezt csinálni és a termékeket is nagyon szeretik. Mindent meg kell kóstolnunk, így nap, mint nap eszünk kenyeret. Azt hiszem, sosem unjuk meg a kenyér ízét. Egyszerűen imádjuk és mindent, amit itt készítünk. Reméljük, a vásárlóink is!
A héten már jeleztük, hogy a Fóti Közszolgáltató Nonprofit Kft. folyamatosan végzi a fertőtlenítéseket Fót közterein, a buszmegállókban és a játszótereken. Ma délelőtt épp a Vörösmarty téren voltunk, amikor a Fóti Közszolgáltató Nonprofit Kft. munkatársa a főtéri buszmegállót fertőtlenítette. Pár képet készítettünk a buszmegálló tisztításáról, fertőtlenítéséről.
Sorozatunk e heti részében Szrinek Gyula szólalt meg, aki számára Fót a biztonságot és a békét jelenti.
Mióta élnek itt Fóton?
Tíz éve költöztünk ide, előtte egy nyaralónk volt itt, amit kibővítettünk egy családi házzá. Hatvanévesek is elmúltunk, amikor Újpestről kiköltöztünk Fótra, s elkezdtük bővíteni a házat. Mindenki azt mondta, hogy meg vagyunk őrülve, de nem bántuk meg.
Hogy érzik itt magukat?
Nagyon kellemesen. Az elmúlt egy évben látványosan fejlődésnek indult a város. Korábban sajnos elmondható volt, hogy lemaradt a többi környező településtől. Érezhető, hogy valami megmozdult. A gyerekeim is ideköltöztek Pestről. Szeretjük a várost, bízunk benne, hogy további fejlődés várható.
Miben látja a fejlődést?
Megindult a csatornázás, most elakadt valahol bizonyos okok miatt, de reméljük, hogy folytatódik. Az útviszonyok mondhatni tragikus állapotban vannak, de a csatornázás után hátha itt is lesz fejlődés. Látjuk, hogy az új vezetés kicsit jobb. Más a hozzáállásuk, nagyobb lendületük van, mint a réginek.
Milyen előnye van Fótnak Pesthez képest?
A kisvárosi nyugalom mindenképp! Aminek viszont őszintén nem örülök, hogy mi közvetlenül a kutyafuttató mellett lakunk, s korábban ez a rész, ahova a kutyafuttatót tették, a senki földje volt a vasút és a lakóterület között. Ez most megbolydult, sok kellemetlenséggel jár. Persze tudomásul vesszük, de kutyaőrület van itt. Reggel 7 órától este 8 óráig megállás nélkül jönnek a kutyák. Most kicsit csökkentették a nyitva tartást, reggel 8 órától este 8 óráig. Itt futnak a kivilágított kutyák, autóval hozzák őket, iszonyú nagy forgalom lett emiatt.
Korábban mivel foglalkozott?
Műszaki ember voltam, negyven évig dolgoztam egy helyen Angyalföldön, majd egy vállalkozást csináltuk egy barátommal, ahol még tizenöt évig dolgoztam. Hatvannyolc évesen jöttem nyugdíjba.
Szép ez a környék, bár most is viszonylag sok autó jár itt a földúton.
Igen, ez egy menekülő útvonal abban az esetben, ha reggel a benzinkútnál dugó van. Itt jönnek sorban az autók ezen a földúton, amely a tóhoz vezet.
Milyen hátrányát érzi a kisvárosi létnek?
Nincs szerintem hátránya. A fővárost el kell hagyni a sok közlekedési dugó miatt. Minket nagyon vonzott a vidék.
Van-e megfelelő bevásárló hely?
Ez az, ami nagyon hiányzik. Hitegettek minket, hogy megnyílik a Lidl a Dózsa György út alján, de ez elmaradt.
Hol szoktak bevásárolni?
Elmegyünk Dunakeszire a Tescoba vagy az Auchanba hetente egyszer. Akinek nincs autója, az nem is tud ilyen komoly bevásárlást megoldani. Ekkora településen kellene már egy komoly bevásárlóközpontnak lennie.
Ön szerint mivel szokták azonosítani Fótot általában az emberek?
A legemblematikusabb Fóton a katolikus templom Sándor atyával együtt, hiszen már ő is fogalommá nőtte ki magát. A Károlyi-kastélyt is ismerik, de nagyon el van hanyagolva.
Hogy érzi, mire lenne legnagyobb szüksége a városnak?
Legnagyobb szükség szerintem az úthálózat fejlesztésére és egy bevásárlóközpont létrehozására van.
Sólyomvári Erika, a Fóti Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője beszámolt lapunknak arról, hogy munkatársai folyamatosan végzik a fertőtlenítéseket Fót közterein, a buszmegállókban és a játszótereken. A fertőtlenítés nem vegyszerrel történik, hanem 150 fokos gőzzel fújják le a buszmegállók padját, üléseit. A gyermekeink egészsége a legfontosabb, ezért a játszótereket is tisztítják, fertőtlenítik most a pandémia idején hetente egyszer. Legutóbb november 12-én került sor Fót 9 játszóterének a fertőtlenítésére, amit hetente ismételnek meg.
Horváth Lajos nyugalmazott történész, levéltáros Veresegyházon él, 82 évesen is aktívan dolgozik még egy-egy saját munkán. Dolgozószobájának polcai roskadoznak az általa megírt helytörténeti munkáktól. Számos Pest megyei település történetét dolgozta már fel, közöttük Fótét is. A helytörténész otthonában jártunk, hogy megismerjük munkásságát, és hogy meséljen a két kötetes Fót története, levéltári kutatáson alapuló, tudományos helytörténeti munkájáról.
Mikor kezdett el Fóttal foglalkozni?
Több mint négy évtizedet foglalkoztam a környék helytörténeti kutatásával. 1978-ban megtudtam, hogy Fóton értékes avar leletek találhatóak a Hámán Kató és Semmelweis utca szögletében. Bejelentettem a megalapozott információt a Váci múzeumba az illetékeseknek, és a szakmai hiteles bejelentés után 1978 augusztusában Kővári Klára a területen hitelesítő ásatást hajtott végre. Ennek során öt késői avar sírt tártak fel. Az avar sírok régészeti feldolgozását Tettamanti Sarolta végezte, aki már régóta foglalkozott az avar korral. Ez volt az első kapcsolódásom a városhoz, s ekkor vette kezdetét Fót helytörténete iránti érdeklődésem. A fóti avar sírok leletei a Nemzeti Múzeumba kerültek, annyira értékesek.
Mikor írta a köteteket?
2014-ben jelent meg az első kötet, Fót története 1711-ig címmel, amely a város történetét a szatmári békéig vizsgálja. A második kötet 2016-ban jelent meg, amely a kiegyezésig tekinti át a város múltját. Egy ilyen átfogó munkának a megírása kb. egy-másfél évnyi munka.
Honnan gyűjtötte össze az anyagokat a kötetek megírásához?
Mivel magam is levéltáros vagyok, ezért főleg levéltárakból szedtem össze az anyagot: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából, a Pest Megyei Levéltárból, s még több helyről. Fótnak igen gazdag helytörténeti irodalma van.
A történelmi családok is benne vannak a kötetben, hiszen egy uradalom központja Fót, s ez kihatással van mindenféle vonatkozásban. Egy uradalom központjában lévő népesség jobban el van látva anyagi javakkal és szellemi termékkel. Azzal, hogy Fótra helyezte magát a Károlyi család, gyakorlatilag eldőlt a város sorsa. Nagyobb lett az értéke a környék többi településénél. Az uradalmi központ megítélése mindig pozitív, hiszen az arisztokrácia tartotta fenn az országot. A harmadik kötetet is meg kellene írni 1945-ig, de ez hatalmas munka, egyedül ezt már nem tudom elvállalni. Feldolgozandó iratanyag bőségesen van, de sajnos nem találtam meg az utódomat, aki folytatná ezt a munkát.
Ki rendelte meg a fóti helytörténeti munkát?
Bartos Sándor volt polgármester kérésére és támogatásával készült el a két kötet, amely több ezer példányban jelent meg.
Az elmúlt négy évtized alatt igencsak bőséges helytörténeti munkát végzett. Melyik könyvét emelné ki?
Kárpátalja postatörténete nagyon érdekes munka volt, rengeteg benne az információ. 2016-ban New York-ban a világkiállításon ezüstérem fokozat oklevelet kapott ez a könyvem.
Honnan jött az ötlet ehhez a kötethez?
Köztudott, hogy vonzódom a segédtudományokhoz, mint például a címertan, pecséttan. Felkértek, hogy legyek társszerzője a könyvnek. Elvállaltam, mert átlátható a 160-180 ezres magyar kárpátaljai közösség, amely egy tömbben él a mai napig is.
Amikor ír egy településről, akkor közelebb kerül a témához, mondjuk Fóthoz?
Persze, elkerülhetetlen, bár levéltári anyagból dolgozunk, szóval nem kell a helyszínre járni folyamatosan. Ha sikerült történészi eszközökkel megírni, közreadni a levéltári anyagot, akkor alapos munka jöhet létre. Mindig azzal kezdem az előadásaimat, hogy van ötmillió település, de ezek között nincsen kettő ugyanolyan. Vannak általános tendenciák a település történetében, s vannak egyéniek. Ezek az egyéniek teszik sajátossá a településeket, azaz minden egyes település más.
Mi volt a főállása a helytörténeti tevékenysége mellett?
A Pest Megyei Levéltár levéltárosa voltam tizenkét évig, utána a Péceli Lázár Ervin Városi Könyvtár könyvtárosaként dolgoztam hét évet, majd az Országgyűlés Hivatala Levéltári Osztályának levéltárosa voltam. Levéltárosként egy kutatónap járt egy héten, amikor dolgozni tudtam a témán, amiket kutattam. Úgy kezdődött a vonzódásom a helytörténet iránt, hogy gyerekként az általános iskolában nehezen vettem tudomásul, hogy itt Veresegyházon nincs semmi említésre méltó dolog. 1977-ben jelent meg az első könyvem a városról. Majd később írtam még egy másik kötetet.
Veresegyháza vezetői díszpolgári elismeréssel jutalmazták helytörténeti tevékenységemet. Személyes történetemet is megírtam a lakhelyemről, hiszen tizennégy éves voltam, amikor az orosz hadsereg két napos harc után vette be Veresegyházát. Mindenre emlékszem, ezt le is írtam Az elsüllyedt világ című munkámban.
Van kedvenc munkája a sok közül?
Kedvenc munkám az őstörténeti munka, mert nagyon sok kérdőjel van ezen a területen, és én a kérdőjelekkel szeretek foglalkozni, mert ez kihívás. A Hetedhét ország, hol vagy? című könyvem ezzel foglalkozik. A hetedhét a hét törzset jelzi a honfoglalás idején. Nagyon szeretem ezt a korszakot kutatni, viszont tavaly jelent meg a Trianonról szóló könyvem, a 100. évfordulóra. Azt hiszem, ezt tekintem a fő művemnek.
Van-e még olyan munka, amelyről szeretne írni?
Van egy őstörténeti munka, amely részben már kéziratban van, ezt szeretném folytatni. Jelenleg pedig egy postatörténeti munkán dolgozom, melynek címe a Fekete holló csőrében. Ezek foglalkoztatnak mostanában, s remélem, hogy be is tudom még őket fejezni.