Kiss Tiborral, a Vörösmarty Művelődési Ház technikusával a Vörösmarty téri „Lángos” előtt találkoztunk. Amíg elkészült a finom lángos, alkalmunk nyílt feltenni Tibornak sorozatunk kérdéseit a városról. Számára Fót leginkább a hagyománytiszteletet jelenti.
Hogyan látod Fót jelenlegi helyzetét?
Most jövök a Vörösmarty Művelődési Házból és nagyon pozitív információkat közölt velem az intézmény vezetője, aki még a jelenlegi vírushelyzetben is nagyon bizakodó az online működés hasznossága, intenzitása tekintetében. Rengeteg tervvel, programmal készül a ház. Nagyon bízom benne, hogy az elmúlt egy év dinamikus növekedése megmutatkozik Fót jövőjében is. Őszintén szurkolok a városnak, mint XVII. kerületi lakos. Rákoskeresztúrról járok ki Fótra a munkám miatt immár tizenhárom éve. Vállalkozóként dolgozom, s gyakorlatilag minden egyes kulturális eseményen itt vagyok, amit a művelődési ház szervez.
Megszeretted Fótot a tizenhárom év alatt?
Nagyon szeretem a várost, tulajdonképpen a második otthonomnak tekintem, hiszen amióta munkavállaló vagyok, nagyon gyakran járok ide. Igen komoly érzelmi dilemma eldönteni, hogy maradjak-e a kerületben, ahol felnőttem, vagy költözzek ide a családommal. Azt biztosan tudom, hogy nagyon szeretném, hogy a gimnáziumot a gyermekeim itt végezzék el a Fóti Népművészeti Szakgimnáziumban. Akkor biztosan elgondolkodunk majd, hogy közelebb költözzünk.
Mit szeretsz a városban?
Magát a várost, a múltját, a hagyományait, a közösségeit, a színházát, ami jelenleg nincs, de folytatódni fog. Szeretem az összes hagyományőrző egyesületet, a nyugdíjas kört, az itteni társadalmi eseményeket. Nem véletlen vagyok technikusa a háznak. Szerencsésnek érzem magam, hiszen szerelemből is végzem a munkámat.
Látszik az elmúlt évek fejlődése, látsz elmozdulást a korábbi évekhez képest?
Sok éve figyelem a várost, azt hiszem, hogy jó ideje fejlődő periódusban van. Nagyon sok online információt látok a fóti közéletből. Azt látom, hogy fejlődik.
Szerinted a fótiaknak van identitásuk?
Természetesen van identitásuk. A fóti az fóti, ez így van!
Miről ismerik legjobban a várost a nem fótiak?
Szerintem főleg a hagyományaikról és arról, hogy mostanában a közélet kevésbé vet országos méretű hullámokat a politikai életben, ami nagy pozitívum.
Mennyire fejlett a város a többi településhez képest?
Azt látom, hogy halad előre, de az elmúlt tizenöt évben sajnos háttérbe került, pedig a múltját, kultúráját illetően az egyik leggazdagabb település a környéken. Az ipari park, ami Újpest felé épül, gyorsan fejlődik. Elkészült a lehajtó az M3-as autópályáról, ami úgyszintén nagy pozitívum, és a 2/A úton a körforgalom is nagy előnyökkel jár. Halad a város, és legalább ugyanilyen tempóban haladjon tovább!
Gyakran vásárolsz itt lángost?
Ez a környéken a legjobb lángosos, ez lesz az ebédünk a kisfiammal.
Mennyiben változtak alvási szokásaink a pandémiai idején? Ez volt a fő témája az alvás világnapján rendezett nemzetközi konferenciának. A Magyar Alvás Szövetség azért döntött így, mert immár a legújabb hazai kutatásaikkal is meg tudják erősíteni: a járványhelyzetben romlott az alvásunk minősége, egyre több az alvászavar és valószínűsíthetően az alvásbeteg is a világon.
A konferencia érdekesebbnél érdekesebb témákat vett a napirendjére. A magyarok mellett amerikai, kanadai, svéd, belga, francia kutatók osztották meg a tapasztalataikat olyan kérdésekről, mint például hogyan hat a koronavírus az alvásunkra, álmok és rémálmok a pandémia idején, vagy a digitális függőség szerepe az alvászavarok kialakulásában.
Hogyan alszanak Magyarországon a járvány idején? Ezt a kérdést boncolgatta Kun Eszter kutatási igazgató és Balázs Judith egyetemi hallgató a Szinapszis Egészségkutató és a Magyar Alvás Szövetség legújabb, egy évet felölelő felmérésének ismertetésében.
A legérdekesebb az volt, hogy világrengető változásokat nem hozott ezen a téren sem a COVID, sem az esetenként részben vagy egészben lakásunkba áthelyezett munkavégzés. Mint ahogy az is eléggé meglepő és szembe megy a sztereotípiákkal, hogy a reprezentatív felmérés azt mutatja: nem dohányoznak és nem fogyasztanak több alkoholt a magyarok most, mint a pandémia előtt, tavaly ilyenkor.
Az alvási szokások azonban némileg megváltoztak, a válaszadók 18 százaléka korábban, 26 százaléka pedig későbben fekszik, miközben 22 százalék korábban, 24 százalék későbben kel, mint egy évvel ezelőtt. Mindezzel együtt a megkérdezettek kétharmada azt mondja, hogy nem alszik sem többet, sem kevesebbet most, mint korábban. 17 százalék ugyanakkor több, míg 20 százalék kevesebb időt tölt alvással.
Arról viszont sokkal többen számoltak be az idén a tavalyinál, hogy csökkent a fizikai és szellemi teljesítőképességük, illetve előfordul, hogy rémálmaik vannak és sokszor kell éjszakázniuk munka, család vagy egyéb okok miatt.
Kiderült, hogy a férfiak alvásminősége kicsivel jobb a nőkénél, a fiataloké pedig az idősebbekénél. A felmérésben részt vevők 9 százaléka vallotta, hogy kitűnően alszik, 32 inkább jól, 43 változóan, 11 inkább rosszul és 5 pedig nagyon rosszul. Érdekes módon itt csupán 1-2 százaléknyi eltérések voltak a pandémia előtti időkhöz képest, igaz, negatív irányba. Teljesen kipihenten is csak kicsivel kevesebben ébrednek most, mint tavaly ilyenkor, és nagyjából ugyanannyian panaszkodtak fáradt ébredésre, kialvatlanságra, mint korábban.
Az alvásidő tekintetében sem történt nagy változás: az emberek többsége, 91 százaléka általában az éjszakai órákban alszik. Az átlagos alvásidő hétköznap 6,9 óra, míg hétvégén 7,8, vagyis mindkettő elmarad a kívánatos 8 órától.
Orvoshoz rendkívül ritkán fordulnak a magyarok alvásproblémával, tavaly minden tizedik megkérdezett tette ezt, míg az idén csak 8 százalék. Általában a háziorvost keresték meg, mindössze negyedük fordult alvásspecialistához. Szignifikánsan megnőtt viszont azok száma, akik – ritkán ugyan -, de valamilyen segédeszközt igénybe vesznek. Ez többnyire gyógytea, de akad, akik étrendkiegészítőkhöz vagy homeopátiás készítményekhez nyúlnak. Többen alkalmaznak most valamilyen alvásfigyelő eszközt is, 9 helyett 13 százalék.
Meghalt 213, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 10 759 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu pénteken, kiemelve: eddig 1 477 554 embert oltottak be Magyarországon, közülük 444 451-en már a második adagot is megkapták.
Amikor eléri az átoltottság a 2,5 millió embert, el lehet kezdeni az újraindítást – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, pénteken.
A kormányfő kiemelte: a jelenleg hatályban lévő korlátozások változatlan formában hétfőtől még egy hétig biztosan fennmaradnak.
Azt mondta, egyszerűbb lett volna két hétről dönteni, de egy héten belül sok minden változhat, ezért hoztak most intézkedést egyelőre egy hétre. Ráadásul a húsvét kockázatos időpont lesz, mert a járvány terjedése összefügg a kontaktusok számával – mutatott rá.
Kiemelte: az oltások számának növelése a legfontosabb védekezési eszköz. Minden héten négyszer-ötször annyi embert oltanak be, mint amennyien megbetegednek – mondta. Hozzátette: gyorsan kell oltani, ehhez pedig vakcina kell.
Közölte: mivel a következő két hónapban 500 ezerrel kevesebb AstraZeneca vakcina érkezik, mint amiről megállapodtak, legalább ennyi keleti vakcinát kell szerezni, hogy tudják tartani az oltási ütemet. Tárgyalnak is erről, és jó esély van rá, hogy a kiesett AstraZeneca vakcinákat kínai és orosz oltóanyaggal tudják pótolni – mondta.
Kapitány Zoltánnal, a Fót SE elnökével és az építésvezetővel, Józan Istvánnal jártuk be a munkaterületet.
Legutóbbi képriportunk óta az a legnagyobb újdonság, hogy elkezdték a lelátók építését. A csarnokban több mint 500 ülőhely lesz majd.
A fő profil a kosárlabda lesz, a szerződés értelmében 70%-ban ennek a sportágnak a képviselői használhatják a pályát.
A tervek szerint ezen kívül többek között a kézilabdázók, labdarúgók kapnak itt lehetőséget és tartanak majd iskolai és városi rendezvényeket is.
Józan István elmondta, hogy az építkezés jól halad, nincs csúszás, tartani tudják a jövő évi átadást.
Fót Város Önkormányzata honlapján közölte a DTKH Nonprofit Kft. közleményét a zöldhulladék-gyűjtés módosításáról.
Azoknak a lakóknak, akik igénybe veszik a hulladékszállítási közszolgáltatást és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek díjat fizetnek, ingatlanonként díjmentesen két darab zöldhulladék-gyűjtésre alkalmas, zöld színű, emblémás zsákot biztosít a DTKH.
A Kft. első alkalommal a zsákokat 2021. 11. és 12. hetében (március 15-26. között) helyezi el az ingatlanoknál. A zöldhulladék-gyűjtésről további információkat az önkormányzat honlapján olvashatnak.
A Fóti Aqua ÖTE tűzoltói nagy lendülettel végzik a közterületek fertőtlenítését a városban.
Tegnap több forgalmas helyszínt már visszatérően fertőtlenítettek. Az időjárás miatt nem minden tervezett helyre értek el, de amint tehetik, folytatják a forgalmas helyek fertőtlenítését a városban.
