



A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más, melynek eredete a húsvét héber neve, a pészah. A szó jelentése: elkerülés, kikerülés. A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik, egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenység ünneppel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-es egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé.
Minden népnek megvannak a húsvéti szokásai. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.
Barkaszentelés:
Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti úgynevezett virágvasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra. Emellett azonban jósló, rontás elleni szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjében szúrt barkaág elűzi a férgeket, de a gyomorégés és a torokfájás ellen is kitűnő.
Kiszehajtás, villőzés:
Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábut többnyire menyecskeruhába öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd vízbe hajították vagy elégették.
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentett.
Felhasznált irodalom: Korkep.sk
A húsvét az egyik legkedvesebb ünnepünk minden évben. Ilyenkor általában már tavasz van, mindenki megy rokonokat, barátokat látogatni és locsolkodni. Finom ételek és italok kerülnek az asztalra, amikor összejön a család több generációja, hogy megünnepelje a feltámadást, újjászületést.
Sajnos már második éve csak visszafogottan tudunk ünnepelni és most a járvány harmadik hullámában ez talán még nehezebb. Már mindenki nagyon fáradt az elmúlt egy év bezártságától, de a legtöbben belátják, hogy még ki kell tartanunk egy kicsit, és akkor előbb vagy utóbb visszakapjuk a korábbi életünket.
Érvényben van a kijárási tilalom este nyolctól reggel ötig, be vannak zárva az éttermek, kávézók és a legtöbb bolt. A templomok szertartásai jórészt elmaradnak vagy átkerülnek az online térbe, érvényben van a gyülekezési és rendezvénytilalom.
Ebben a nehéz helyzetben kérdeztük városunk lakóit, mit terveznek idén. Akikkel beszélgettem, azok közül mindenki szűk családi körben tervezi megünnepelni a húsvétot.
“Senki más, csak mi ketten a párommal, az unokáimhoz nem megyünk, ők nem jönnek – amíg ez a cirkusz van, addig nem”.
“Húsvét otthon, szűk családi körben”.
“Együtt lakók ünnepelnek, együtt”.
“Húsvét itthon, csak a család. Kint főzünk, ha jó idő van és nagytakarítunk”.
“Otthon lesz a húsvét”.
“Otthon leszünk egyedül”.
“Otthon a családdal”.
“Családi körben -barátnő, gyerekek, szülők”.
“Semmit, sehova. Mentem volna Gyulára, csak ott meg Covidosok lettek a barátaink”.
“Húsvét szűk családi körben, maximum az unoka jön. Be kell tartani, amit muszáj, hogy vigyázzunk magunkra és a többiekre is”.
Ezeket a válaszokat kaptam, amikor arról érdeklődtem a környezetemben, idén mit terveznek. A legtöbben ugyan szűk családi körben töltik a hétvégét, a menüre viszont kevésbé van hatással a koronavírus. Természetesen az ünnepi asztal az idén is bőséges lesz, ahogy hallottam, a sonka, a tojás és a sütemények mindenhol ott lesznek.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be a feltámadási szentmisét. A hívek részvétele nélkül megtartott szertartást élőben közvetíti az Apostol TV, a főegyházmegye és a bazilika Facebook-oldala.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a 4. században alakult ki. A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi. “A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és “visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentlecke után az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadásának története. A szentbeszéd, majd a mindenszentek litániájának elimádkozása után a keresztvíz megszentelésével folytatódik a húsvéti szertartás.
A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján keresztelik meg a felnőtt korukban megtérteket. Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget. Idén a járványügyi előírások miatt a szertartások egyszerűsödnek, a szentmisét záró, hagyományos, húsvéti körmenetet pedig nem tartják meg.
-MTI-
A városban járva megkérdeztük az embereket, hogyan állnak hozzá az oltásokhoz, regisztráltak-e, vagy kaptak-e már oltást.
A több mint egy éve tartó járvány harmadik hullámát éljük éppen. Már túlléptük a kétmillió, legalább egyszer beoltottat, és több mint 800 ezren már a második oltást is megkapták. Jelenleg Magyarországon 3 uniós beszerzésű vakcinával oltanak (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca), és két “keletivel’”, az orosz Szputnyik V-vel és a kínai Sinopharmmal.
Egy 56 éves, infarktuson átesett hölgy beregisztrált. Egyszer felvették vele a kapcsolatot, aztán törölték. Kapott egy sms-t, hogy menjen Kistarcsára, majd 5 perc múlva egy másikat, hogy nem aktuális. Minden oltást elfogadna, neki ,,mindegy”, hogy milyet kap.
Egy urat AstraZenecával oltottak be, nem volt semmi mellékhatása, sőt, sokkal jobban van, mint korábban. A második oltását a terv szerint elég sokára, június 4-én kapja meg.
Egy ’69-es úr, aki beregisztrált, mindent szívesen elfogad, várja a “hívó szót”. Egy 45 éves hölgy is így van ezzel, regisztrált, és szívesen elfogad ,,bármit”. Januárban volt Covidos, így április 16-a után kaphat oltást.
Egy másik hölgy Modernát kapott, nem volt semmi mellékhatása. A másodikat 12 hétre rá, júniusban kapja majd. Örül a vakcinának, de azt érezné biztosnak, ha túl lenne a második oltáson is.
Egy fiatalember inkább vár addig, míg több kiderül az oltások mellékhatásairól. Addig maszkkal, kézfertőtlenítéssel védekezik. “Mindent betartok, amit lehet” – tette hozzá.
,,Mindkét AstraZenecát megkaptam, és csak kis fejfájásom volt a beadás után. Az ember csak nyugodtabb, ha már így vagyunk” – mesélte egy hölgy.
Egy fiatalember elmondta, hogy nem kért oltást. Ha nagyon muszáj, akkor a végén vagy a kínait vagy az oroszt kérné, mivel ezekben nincs ,,semmilyen génátíró történet”, csak legyengített vírus.
Egy megkérdezett hölgy még nem regisztrált, de szeretne majd oltást. A barátnője megemlítette, hogy ők beregisztráltak, de amikor megnézték a listát, nem találták a nevüket, így újból be kellett jelentkezniük.
Egy úr nem is fog kérni oltást: kondiedzést csinál, ,,600 fekvőtámasz, kondigépek”. 106 éves nagyapja sem kér oltást.
Egy házaspár elmondta, bár két hónapja regisztráltak, a lányuk mikor utánanézett, nem találta ennek nyomát, így újra feliratkoztak. A 10 évvel fiatalabb szomszédjukat már beoltották.
Egy pedagógus hölgy elmondta, hogy bár már korábban regisztrált, csak most fogja megkapni az oltást.
Összességében, bár vannak szkeptikusok, a nagy többség fontosnak tartja az oltást és oltakozik.
Képek: Konkoly-Thege György
Az országos tisztifőorvos a húsvéti ünnep idejére is azt kéri a lakosságtól, hogy nagy fegyelmezettséggel tartsa be a koronavírus-járvány miatt hozott szabályokat.
Müller Cecília pénteken a közmédiának nyilatkozva úgy fogalmazott, a vírus nem foglalkozik azzal, hogy húsvét van, ezért mindenki ünnepeljen a lehető legszűkebb családi körben.
Kiemelte, a járvány továbbra is súlyosan zajlik, még mindig magasak a megfertőződéseket, valamint a súlyos megbetegedéseket és az elhalálozást mutató adatok, noha “stabilizálódni látszanak”.
Az országos tisztifőorvos szerint, ha a lakosság kellő fegyelemmel “kibírja” a húsvétot, akkor a járvány a közeljövőben tetőzhet, amit az esetszámok lassú csökkenése követhet. “Sokkal kevesebb van előttünk, mint mögöttünk” – fogalmazott.
Müller Cecília megerősítette, hogy az oltásokat minden elé helyezik, ezért az oltópontok húsvét alatt is folyamatosan működnek. Fontosnak nevezte, hogy az időponttal rendelkezők az ünnep alatt is vegyék fel az oltást, hiszen “minden oltóanyag egy-egy életet, egészséget ment”.
A tisztifőorvos felidézte, hogy a WHO főigazgatója pénteken elismeréssel nyilatkozott a magyar oltórendszerről, amelynek köszönhetően mostanra minden ötödik állampolgár megkapta az első vakcinát, több mint 860 ezren pedig már a második oltáson is túljutottak és teljesen védettnek minősülnek.
Aláhúzta, Magyarország valóban jól áll az oltásokkal, de mindaddig nem lesz elégedett, amíg a beoltottság magas arányának köszönhetően meg nem tudják állítani a járványt.
Szólt arról is, hogy a koronavírus természeténél fogva képes gyorsan változni, ezért sok mutáció fordul elő, azonban a Magyarországon engedélyezett vakcinák minden jelenlegi variánssal szemben védelmet nyújtanak.
Hangsúlyozta, a brit mutáns fertőzőképessége, súlyos megbetegítő képessége sokkal nagyobb, mint az eredeti, úgynevezett vad vírusé, emiatt több a fertőzött és közülük többen kerülnek kórházba. Egy fertőzött negyedóra alatt három másik embert is megfertőzhet egy helyiségben tartózkodva – mondta Müller Cecília, éppen ezért rendkívül fontosnak nevezte a higiénés óvintézkedések betartását.
A tisztifőorvos azt mondta, jelenleg a fiatalok körében is sok a súlyos beteg, ami egyrészt azért is lehet, mert a 65 év felettiek 80 százaléka már kapott legalább egy oltást, másrészt ez a mutáció fogékonyabb a fiatal, munkaképes korosztályra. Hozzátette, a cukorbetegség és a kóros elhízás többletkockázati tényezőt jelent más alapbetegségekhez képest.
– MTI –
Dr. Vass György polgármester Fót közösségi oldalán osztotta meg ünnepi gondolatait, és kívánt áldott húsvéti ünnepeket Fót Város Önkormányzata nevében.
“Mi ezen a húsvéton sem tehetjük azt, mint máskor, nem lehetünk együtt úgy, mint eddig. Sem közösségként, sem családként. A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe.
‘Nagypéntek nélkül nincs feltámadás’ – talán soha nem volt aktuálisabb ez a mondás, mint napjainkban.
Jogosan érezhetjük, egyre rosszabb a helyzet.
Én hiszem, hogy valóban már a végén járunk a sok megpróbáltatásnak és reményem van abban, hogy javulni fog helyzetünk. Mikor is gondolnám ezt, ha nem épp húsvét idején?
Hisz a húsvét nem csupán a csendes elmélkedés, a böjt és a bűnbánat ideje, hanem a megújulásé, a reményé és az örömé!
Gondoljunk arra, hogy életet mentünk, ha húsvétkor is betartjuk a korlátozásokat.
Életet mentünk, ha biztonságos távolságot tartunk egymástól – még azoktól is, akiktől ünnep idején ez különösen nehéz.
Engedjük be a feltámadás, a remény és a tavasz örömét az életünkbe!
Ennek reményében kívánok Önöknek áldott húsvétot szeretteik körében” – olvasható a város Facebook-oldalán.
Kevéssel dél után érkezett a bejelentés a katasztrófavédelem ügyeletére, hogy Fóton, a Németh Kálmán úton egy személygépkocsi oszlopnak ütközött, egy ember még a sérült gépkocsiban van.
A helyszínre a Fóti Aqua ÖTE önkéntes tűzoltói és az újpesti hivatásos tűzoltók vonultak. A fóti tűzoltók felmérték a sérült állapotát, biztosították a helyszínt, illetve megkezdték a gépkocsi áramtalanítását – adta hírül Facebook-oldalán az egyesület.
Szerencsére a sérült magához tért és saját erejéből kiszállt. A villanyoszlop viszont az ütközés erejétől eltört, és részben az autó tartotta. Az ELMŰ munkatársai darut hívtak, és csak az oszlop leemelése után lehetett a sérült gépkocsit is elszállítani. Az útszakaszt a rendőri helyszínelés után visszaadták a forgalomnak.
Szabó Rolanddal, a Középsuli YouTube sorozat fóti operatőrével nem hétköznapi dolog történt a múlt hét péntekén. Aznap reggel még aligha gondolta, hogy egy filmbe illő sztorinak lesz nem is az operatőre, hanem az egyik főszereplője.
Sokszor azt gondoljuk, hogy a filmek izgalmait nem élhetjük át, mert a fantáziák a filmvásznon mutatnak jól. Igen ám, csak azt felejtjük el, hogy az igazán jó és időtálló történeteknek mindig van valóságalapjuk.
Elképesztő dolog történt Szabó Rolanddal, a Középsuli operatőrével
Mikor párjáért indult Jászberénybe autóval, az úton arra lett figyelmes, hogy egy zaklatott nő fut felé a kezeivel kalimpálva, segítséget kérve. Megállt neki, felvette, de arra nem számított, ami ezután történt.
,,Reggel, amikor felkeltem még nem gondoltam, hogy életet mentek.”
Autós üldözésbe keveredett!
A bajba jutott nőt férje üldözte egy másik autóval, ezért Roland kénytelen volt rátaposni a gázra, és manőverezéssel lerázni.
,,Miután hagytam, hogy megelőzzön, egy gyors ipszilonnal visszafordultam.”
Miután sikerült leráznia, az utasa elmondása alapján, a pszichopata férfit, bevitte a megmentett nőt a helyi rendőrkapitányságra.
Tanúként hallgatták meg
Mint kiderült, ez az ügy sokkal nagyobb annál, amit elsőre Roland képzelt, így ott marasztalták és a bűnügyi nyomozók kihallgatták. Később, mikor tárgyalásra kerül a sor, szintén tanúként fog szerepelni az üldözött nő ügyében.
A történet tanulsága pedig, Roland szavaival élve:
,,Tényleg bármi, bármikor megtörténhet!”