Színes

A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük pünkösdkor

by franciska
A húsvétot követő 50. napon a Szentlélek eljövetelét ünnepli a kereszténység. Pünkösd a mozgó ünnepek családjába tartozik, időpontja a május 10. és június 13-a közötti időszakra esik.
Pünkösd ünnepének legelterjedtebb szokása a Kárpát-medencében a “királynéjárás” volt, ami sokáig élt mind a magyar, mind a nemzetiségi csoportok népi kultúrájában. Ez a pünkösdölő, házról házra járó szokás a Dunántúlon egészen az 1960-as évekig jellemző volt. Az alföldi típusú pünkösdölő szokásban a lakodalmak mintájára vőfély-, menyasszonyszerep is jutott a résztvevőknek. Mindegyik típusnál jellemző volt az ünnep jellegének megfelelő díszes viselet (koszorúk, párták, fátyol a királynéra), a szabályozott dramatikus jelleg és a háziaknak szóló jókívánságok, az adománygyűjtésre szánt kosár hordozása. A pünkösdi királynéjárás mindig énekkísérettel zajlott, rendezett, előírásszerű sorakozással, viselkedéssel és olykor tánccal kísérve.
A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a volt Jugoszlávia területéről, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.
Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság 2018-ban, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Ez méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, a teljes magyar közösségen belüli részcsoportnak, a vallásos-katolikus Kárpát-medencei magyarok közös szellemi értékének.
Fo

Fotók: Kis Olivér Rudolf

.

 

0 FacebookEmail
Közérdekű

A nemzeti összetartozás napjára emlékeztek június 4-én Fóton

by franciska

Ünnepi beszédekkel, koszorúzással tartott megemlékezést tartottak Fóton június 4-én, a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Június 4-én, 16:32 perckor a Versailles melletti Nagy Trianon-kastélyban aláírták az I. világháborút Magyarország számára lezáró békeszerződést. Az egész magyar társadalmat ért trauma leírhatatlan volt.  A békeszerződés aláírásakor, mint nemzeti gyásznapról, így írtak a korabeli tudósítók :

“A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták a szirénájukat, és a borongós őszi levegőben a tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették”- kezdte ünnepi beszédét Dr. Vass György polgármester.

Elszakították tőlünk a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt,  Aradot, a vértanúk városát is.  Magyarország elvesztette területének kétharmadát, minden harmadik magyar ember határokon kívül rekedt, de a magyar gazdaság is megsínylette a történelmi eseményt, hiszen termőföldjeink, vasútjaink, kiépített útjaink több, mint felét, faállományunk szinte teljes egészét vesztettük el.

A polgármester  hangsúlyozta, hogy június 4.  ma már nem a gyász napja, hanem a nemzeti összetartás napja, ami a sok fájdalom mellett másra is  tanít minket, hiszen az 1930-as évekre megerősödött magyar társadalom a világ tudományos és szellemi életében fontos szerepet játszott. 2010-ben a parlament óriási többséggel törvényt alkotott a kettős állampolgárságról,  a nemzeti összetartozás napjáról, valamint emléknappá nyilvánította június 4-ét.

“Ahogy a Trianon feletti fájdalmat sem törvénnyel, sem elhallgatással nem lehet kiűzni a magyarok lelkéből, úgy egy törvénnyel sem lehet visszaadni azt. A nemzeti összetartozást csak mi magunk tölthetjük meg tartalommal, csak a határokon átívelő számtalan gazdasági és társadalmi kapcsolat szövedéke teheti erőssé az összetartozás kötelékét”- mondta Dr. Vass György, aki  a társadalmi szervezetek képviselőivel elhelyezte az I. világháborús szobor talapzatán az emlékezés koszorúit.

A  megemlékezés a Fóti Központi Református Templomnál folytatódott, ahol Sebestyén Győző református lelkész emlékezett meg a 102 évvel ezelőtti eseményről.  Kiemelte,  hogy a trianoni megemlékezés és pünkösd ünnepe egy hétvégére került, amely bátorrá tette a Kárpát-medence református közösségét, bátorrá tette Isten népét.

” A pünkösd egykor soha nem látott egységbe tömörítette a tanítványokat, éppúgy, ahogy ma minket a nemzeti összetartozás napja egyesít. Bár határok választanak el minket, mi magyarok mégis összetartozunk a Kárpát-medencében”- mondta a lelkész.

 

0 FacebookEmail
Programok

Zeng a lélek fesztivál várja a fótiakat június 11-én

by franciska

XV. alkalommal rendezi meg nyárköszöntő népművészeti fesztiválját  a Zeng a Lélek Kulturális és Hagyományőrző Egyesület a fóti római katolikus plébánia udvarán.  Kézműves foglalkozásokkal, táncházzal, népzenészek és táncegyüttesek előadásaival várják a lakosokat a szervezők. Paár Julcsi Kerekerdő mesekoncertje és Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó előadása színesíti a remek programkínálatot. 

0 FacebookEmail
Hírek

Skót juhászokkal és sheltiekkel nyerik a versenyeket a fóti Lissai nővérek

by fnora

Épp jókor érkeztünk a kutyatenyésztő testvérpárhoz, ugyanis nemrég születtek kiskutyák, így a Rineweld Collie kennel megint gyarapodott.

Hogyan kezdődött a szenvedély a kutyákkal? 

Középiskolás koromban indult el ez az egész szerelem. Közel 30 éve, egy vonatból kinézve megláttam egy fenséges, királyi megjelenésű kutyát – négy németjuhász kíséretében. Olyan volt, mint a király és a katonái – kezdte a beszélgetést Erika. Onnantól kezdve elkezdtem bújni a szaklapokat, hogy mi ez a fajta. Utána, még iskoláskoromban elkezdtem tenyésztőket látogatni, de végül érettségire kaphattam meg az első skót juhászomat, a Redyt. Ő angol szülőktől származott, de Magyarországon született. Balázsovits Jánoséknak nagyon köszönöm, hogy rám bízták ezt a nagyon szép kutyát. Vele indult el az első tenyésztésem, belekóstoltam az első versenyekbe, megérintett a különleges hangulatuk. Ez egy olyan világ, amit nem is tud elképzelni az, aki még nem volt nagy versenyen.

Nemrég az édesapjukkal készítettünk egy interjút, tőle kaptuk a tippet, hogy önökkel is érdemes lenne beszélgetnünk.

Apánk volt sokáig a fő sofőrünk. A kezdetek kezdetén, a kilencvenes-kétezres években volt egy nagy mikrobuszunk, és kutyás barátokkal összebeszélve volt, hogy öt emberrel és hat kutyával nekivágtunk Európának. Gyakorlatilag az összes országban jártunk az elmúlt huszonöt évben. Akkor még léteztek a határok, útlevéllel kellett utazni, valutát kellett váltani. Az első nagy versenyünk 1997-ben Bernben, Svájcban, négy napos volt és 14 000 kutyát neveztek rá. Itt persze főleg tapasztalatot gyűjtöttünk. Most egy kis puttonyos autónk van, azzal járunk a versenyekre.

Különböző színű skót juhászokat látok. Mi a különbség közöttük?

Igen, a 3 szín közül az ezüstös színű, blue-merle (kékesszürke alapon fekete foltos) lett a kedvencem, de most is vannak gold-saable (vörös és fehér) illetve tricolor (fekete, vörös, fehér) kutyáink is.

Önök főállásban kutyatenyésztők?

Véleményem szerint a tenyésztőknek két csoportja van – vannak olyan tenyésztők, akik mennyiséget állítanak elő, céljuk igazából a haszon, a kutya eladása. Van a tenyésztőknek egy másik fele, az őrültebbek, akikhez én is tartozom, akiknél egyáltalán nem cél a haszon, igazából veszteségesek vagyunk sokszor. Ők nemesítik a fajtát, elutaznak akár kétezer kilométerre is egy fedezőkan miatt, vagy akár félmillió forintot fizetnek egy behozott kutyusért. Én húsz éve dolgozom egy multinál három műszakban, és ebből tartom el a kutyás hobbimat – mesélte Erika.

A következő kérdéssel Zsuzsannához fordultunk.

Ön hogyan került a kutyatenyésztők közé?

Igazából nekem mindig a kistestű kutyák tetszettek, szeretem az ilyen dajkálható jószágokat. Egy kiállításon megláttam, hogy a skót juhászból van egy kicsi változat, a shetlandi juhászkutya (sheltie vagy törpe skót juhász). Végül 2006-ban megkaptam az első sheltie-t. Azóta van nálunk ez a fajta is, de én nem váltottam ki külön kennelnevet. Én nagyon szeretem a kutyákat, de a versenyekre, kiállításokra főleg Erika viszi őket, bár gyakran én is elmegyek vele. Én inkább a gondozásban veszek részt, etetem őket, fésülöm őket. Azt szeretem, hogy a kutyák itt vannak velem, s szeretgethetem őket, nagyokat sétálunk. Pórázzal megyünk el velük a rétig, ahol levesszük az öveket és szabadon szaladhatnak. Nem távolodnak el tőlünk, ott maradnak a közelünkben.

Hogy néz ki egy nap a kutyákkal?

Az a jó, amikor felesben dolgozunk és a hugi délutános, én meg délelőttös, mert akkor van egy lefedettség. Például a mamakutyát, a Grétit most kiengedjük a kicsiktől, háromórás szünetek vannak a szoptatások között. A nap úgy indul, hogy megkapják a kutyusok a reggelijüket, megkapják a szuperprémium-tápot, és a főtt kaját, ezeket szoktam kiegészíteni túróval, halkonzervvel, nyers tojássárgájával. Egész nap szabadon az udvaron vannak, csak éjszakára jönnek be a lakásba és foglalják el a kutyaszobájukat. Az a jó a shetlandiban is, hogy ezeket sem kell szobában tartani. A hidegben is elég nekik a kutyaház. Nagy álmunk volt régen, hogy legyen egy olyan házunk, mint ez, ahol van egy előszoba, be tudunk rendezni egy szülőszobát, ahol van egy külön csempézett kutyaszobájuk. A nappaliba, hálószobába, konyhába azonban nem jöhetnek be.

Mostanában is járnak versenyekre?

Igen, szombaton például Losoncon voltunk és gyönyörű eredményt értünk el. 154 nevezett kutya volt és két angol bíró – a shetlandi juhászból az általam tenyésztett kutyus, a Kiyoko lett a legszebb, úgyhogy egy nagyon szép serleggel tértünk haza. Ez igazi szakmai megmérettetés volt, mert a bírónő ezt a fajtát tenyészti. Talán a legnagyobb eredményünk a 2003-as dortmundi világverseny volt, ahol gyakorlatilag a legnagyobb tenyésztők jelentek meg, jöttek Amerikából, Nyugat- és Kelet-Európából. Világgyőztes címmel tértünk haza.

 

0 FacebookEmail
Közérdekű

Információs táblát kap a fóti Szent Márton romtemplom

by franciska

Közösségi oldalán osztotta meg a fóti Szent Márton romtemplom csapata a hírt, hogy lelkes támogatóra találtak a romtemplom információs táblájának elkészítéséhez. 

A Geoway Mérnöki És Szolgáltató Kft. vállalkozott arra, hogy támogatja a fóti romtemplom megmentését, saját költségen legyártja a táblákat. A szervezők köszönik a cég és  Méder László ügyvezető felajánlását, amellyel még közelebb kerülnek a céljuk megvalósításához. A tábla kihelyezésének kérelmét a szervezők benyújtották az önkormányzathoz.

0 FacebookEmail
Közérdekű

Júliustól már más rendszámot kapnak a magyarországi autók

by Karakai Ildikó

Július elsejétől egy betűvel meghosszabbodnak az újonnan kiadott magyar rendszámok – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára közösségi oldalán szerdán.

Vitézy Dávid a változásokat azzal indokolta, hogy a jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül kifutna.

 

 

A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell újakra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók maradnak – hívta fel a figyelmet.

A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket.

Az intézkedés miatt senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, több ügyintézésre – hangsúlyozta. Az új típusú rendszámtáblák a már megszokott összegekbe kerülnek, a hatósági jelzések kiadásának tizenkét éve változatlan költségei júliustól sem emelkednek.

Az újfajta rendszámok a latin ábécé két magánhangzójából vagy mássalhangzójából, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. Ékezetes magánhangzók, illetve a dz kivételével kétjegyű mássalhangzók nem szerepelhetnek rajtuk. A táblákon Magyarország címere mellett az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag látható fehér H jelzéssel – ismertette.

Hozzátette: a környezetkímélő járművek világoszöld alapszínű táblái és a gépkocsi kerékpárszállító eszközére szerelhető szürke alapszínű jelzések a hosszabb formátumban is kiadhatók lesznek.

Vitézy Dávid közölte: egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák, az eddigi “E”, “M”, “P”, “SP” és “Z” betűjelűek helyett egységesen “I” betűjelűeket adnak majd ki.

A taxik a jövőben “TX”, a Magyar Honvédség járművei “HA”, a rendőrség járművei “RA”, az Országos Mentőszolgálat járművei “MA”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járművei “NA”, a büntetés-végrehajtási szervezet járművei pedig “BA” betűjelű rendszámtáblákkal közlekedhetnek.

Az előírások változatlanul lehetővé teszik az egyénileg kiválasztott vagy egyedileg előállított rendszámok engedélyezését.

Fotó: FB

0 FacebookEmail
Fóti szemmel

Ahogyan mi látjuk…

by franciska

Ábri Szandrával folytatjuk sorozatunkat, amelyben a fótiakat kérdezzük meg városunkról. Szandrát sokan ismerhetik, hiszen a jó idő beálltával a Vörösmarty téren árulja a friss gyümölcsöket. Számára Fót az otthont jelenti.

Mióta élnek Fóton?

25 éve lakunk itt Fót külvárosában, a Barackosban, a Sátorfa utcában. Autóval közlekedünk, hiszen a város széle ez a terület.

Mennyire épült ki Fótnak ez része?

Az utakkal sajnos nem vagyunk megelégedve, de nyugodt hely, közel vagyunk a természethez, ezért szeretünk itt élni. Legnagyobb szükségünk arra volna, hogy bevezessék a vezetékes vizet, hiszen még mindig fúrt kutunk van. Gáz sincs végig az utcában, jó lenne, ha fejlesztenék a városnak ezt a részét.

A gyerekeik itt járnak iskolába?

Igen, a Fáy András Általános Iskolában tanulnak. Én és a testvéreim is oda jártunk, szerettük nagyon. Elégedettek vagyunk az oktatás színvonalával.

Zöldség- és gyümölcstermesztésből élnek?

Nyáron ez kiegészítés számunkra. Őstermelők vagyunk, ahogy beérnek, áruljuk a szezonális gyümölcseinket. Vannak saját terményeink, de fel is vásárolunk a környékből. A vásárlói körünk már kialakult az évek alatt, szeretik az áruinkat.

Hogy megy az eladás?

Egyre jobban. Friss gyümölcseink vannak,  mind magyar termékek. A vásárlóink bíznak az áruink minőségében. Próbálunk egyre nagyobb választékkal megjelenni. Minden évben itt árulunk, ismernek a vevők, akikkel már közvetlen kapcsolat alakult ki. Amikor elkezd érni az eper április végén, akkor kezdjük el az árusítást és szeptemberig itt vagyunk. Folyamatosan érik az őszibarack, sárgabarack, dinnye, meggy, cseresznye – ezeket áruljuk.

Milyennek látják a várost?

Azt tapasztaljuk, hogy kicsit forgalmas lett az évek alatt, de meg vagyunk elégedve a tisztasággal, a lakosok pedig kedvesek. Mi szeretünk itt élni. Útfejlesztésre, közüzemi dolgok fejlesztésére még jobban szükség lenne. A Facebookon a fóti csoportban úgy látom, hogy egyre aktívabbak a tagok, aminek nagyon örülök. Mi is járunk rendezvényekre a városban, a május elsejei programokon is voltunk. A tó körüli fejlesztések nagyon látványosak.  Itt a központban a parkgondozók minden nap locsolják a növényeket, figyelnek erre. Szép a városunk.

Mit jelent ön számára Fót?

Egy szóval az otthonomat jelenti a város.

 

 

 

0 FacebookEmail
Fóti szemmel

Balogh Dávid művészettörténész-muzeológus kapta a Fót Kultúrájáért díjat

by franciska

Balogh Dávid művészettörténész-muzeológus, a Németh Kálmán Emlékház vezetője, a Fóti Települési Értéktár Bizottság meghatározó tagja. Németh Kálmán szobrászművész életművét kutatva az elmúlt években számos rangos szakmai kiadvány fűződött a nevéhez. Hatalmas gyűjtő- és kutatómunkája eredményeként nemrég jelent meg Szűcs Mária társszerzővel írt Bíborba, bársonyba, gyöngyöskoszorúba-lakodalmi szokások Fóton című páratlan kiadványa. Legutóbb a május 22-én megnyílt Suum Cuique-telep kiállítás kapcsán készítettünk vele interjút, most pedig a Fót Kultúrájáért Díj idei tulajdonosaként kérdeztük.  

Fiatalon kaptad ezt a díjat, mióta vagy a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagja?

Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ilyen fiatalon megkaphattam a Fót Kultúrájáért Díjat. Köszönöm a város vezetésének, hogy elismerik a munkámat. Tíz évvel ezelőtt jelent meg a könyvem a fóti templom festészeti értékeiről, a szakdolgozati munkám eredményeként. Ezzel a kötettel kezdtem el a fóti értékeket közvetíteni. A díj ösztönöz, hogy tovább dolgozzak, és azon a területen, amihez értek, folytassam a munkámat.

2018 júniusától vagyok tagja az Értéktár Bizottságnak, 2018 márciusától kezdtem el megbízással a Németh Kálmán Emlékházban dolgozni. A ház vezetését 2019-től vettem át Kiss Eszter gyűjteménykezelőtől. Éreztem, hogy egyre jobban beszippant a helytörténet, ennek a világnak a miliője. Tősgyökeres fóti család tagjaként plusz erőt, lendületet adott, hogy megismerjem a település múltját. A bizottság tagjaival érdekes feladatokat végeztünk, jöttek a különböző évfordulók, melyekre kiállításokat szerveztünk, időközben pedig felépítettük az értéktár marketingtevékenységét is.

Mi az a szemléletmód, amit te hoztál ebbe a hagyományőrző közösségbe, éppen a korodnak köszönhetően?

Lendületet biztosan hoztam a bizottság életébe, és egy olyan szemléletet, miszerint nem elég, hogy a mi kis környeztünk tudjon rólunk, hanem tájékoztatni kell minél nagyobb körben az embereket a tevékenységünkről. Nagyon fontos az is, hogy eladható legyen, amit csinálunk és felfigyeljenek rá. Felkeltettük az emberek érdeklődését. Az Értéktár Bizottság Facebook-oldalát is én kezelem. Igyekszünk naprakész információkat közölni. 2019-ben elindítottuk az Értékőrző hírlevelet azzal a céllal, hogy bemutassuk a helyi értékeket. A kutatások témája bővült, egyre több interjút készítettünk a lakossággal, úgyhogy negyedévente már dupla lapszámmal jelenünk meg. Ez nagyszerű információs felület a feledésbe merült értékek bemutatására.

Hogy látod Fótot a környező településekhez képest?

Fót a környező települések közül kiemelkedik a történelmi múltja és a hagyományai által. Azt gondolom, hogy a hagyományaink ápolása tekintetében nagyon sok mindenre büszkék lehetünk, amit igyekszünk őrizni, bemutatni, illetve az utókor számára méltó módon átörökíteni. Bőven van feladat és kutatni való, ami kihívással jár.

Mennyire elégíti ki a te kulturális igényeidet ez a kisváros?

A helyi rendezvényeken igyekszem részt venni, mint szervező vagy mint vendég, viszont én is tapasztalom, hogy a fiataloknak kevés a lehetőségük, hiszen nekik megfelelő közösségi tér még nincs a városban. Erre mindenképpen szükség lenne. A városközpont fejlesztése is fontos, egy minőségi kávézó vagy egy kis sétálóutca kialakítása. A tó körül rengeteg fejlesztés valósult meg, a rendezvények jó része oda csoportosul, ez nagyon bíztató.

Milyen új feladatok találtak meg mostanában?

A Németh Kálmán Általános Iskolában tartott helytörténeti óráimat tudnám kiemelni. A Fóti Városi Könyvtár szervezésében a VEKOP-7.3.4-17-2017-00019 a Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ a köznevelés eredményességéért pályázat keretein belül 10 alkalommal tarthatok helytörténeti órákat a Németh Kálmán Általános Iskola 5. b. osztályának. Abszolút új terep számomra. Kihívásként tekintek erre a lehetőségre is és örömmel készülök az órákra, igyekszem változatossá és érdekessé tenni őket.  Az évek során rengeteg fényképet gyűjtöttem össze, így mindig bőséges képanyaggal készülök.  Fót gazdag történelmét mutatom be tíz alkalommal. A témák között szerepel Fót városrészeinek, nevezetességeinek bemutatása, Fót történelme a kezdetektől napjainkig, a fóti templom festészetének ismertetése, a fóti lakodalmi szokások, a reformkori szüretek és a szüreti szokások, viseletek, továbbá Kisalag története. Kirándulásokon a Németh Kálmán Emlékházat, a Fót gyöngyszemei kiállítást és végül a Suum Cuique-telepről szóló kiállítást tekintjük meg.

Hogyan látod a jövőbeli feladatokat?

Három-négy évre előre már megvannak a terveim. Tudom, hogy milyen évfordulók lesznek és milyen könyvtémák, amelyekről írni szeretnék. A tájház kialakításával is sok feladat lesz.  Az évforduló kapcsán szeretnénk kiadni a Suum Cuique-telepről egy szép kötetet, az Értéktár Bizottsággal tervezzük a Fót gyöngyszemei kiadványt, ami összegyűjti az eddig általunk felvett értékeket. Ez egy album lenne, amely az épített örökség mellett bemutatja Fót szellemi örökségeit is. Németh Kálmánról szeretnék egy monográfiát írni. A régi fóti boltokkal, kocsmákkal kapcsolatban elkezdtük a kutatást a bizottság tagjaival, ennek az anyagaiból szintén egy kiállítást tervezünk, amit majd követhet egy kiadvány is.

 

0 FacebookEmail

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. RENDBEN Tovább