A Fóti Aqua ÖTE tűzoltó munkatársai jelenleg is végzik a kárelhárítási munkálatokat a vihar után.
Kidőlt fákhoz, elárasztott helyiségekhez, veszélyesen megdőlt objektumokhoz riasztották a tűzoltókat.
Szerda délután Rákospalota-Újpest és Fót között meghibásodott a felsővezeték, a két állomás között nem lehetséges a vonatközlekedés.
Az S71-es és G71-es vonatok csak Fót és Vác között között közlekednek.
Rákospalota-Újpest és Fót között vonatpótló busz szállítja az utasokat.
Újpest-Városkapu és Fót között a Volánbusz menetrendszerinti járatain visszavonásig elfogadják a vasúti jegyeket és bérleteket.
A helyreállításig, várhatóan az esti órákig jelentősen hosszabb menetidőre, kimaradó vonatokra kell számítsanak a Budapest–Veresegyház–Vác vonalon utazók – írja a MÁVINFORM.
Arra a kérdésre, hogy mikor van anyák napja, nagy valószínűséggel mindenki tudja a helyes választ. Na de mikor van apák napja? Erre már kevésbé jönne sok határozott felelet.
Az apák napja kezdeményezése Amerikából indult. Az elsőt 1910. június 19-én tartották. Magyarországon az apák napját június harmadik vasárnapján ünnepeljük. Ennek kapcsán a Vörösmarty Művelődési Ház 2022. június 19-25. között egy egész hetes programsorozatot szervez, mellyel fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az apák szerepe a családban.
Számos kutatási eredmény igazolja az aktív apai nevelés rendkívül pozitív hatását a gyermekek fizikai, szellemi és érzelmi fejlődésére, így érdemes foglalkozni ezzel a témával kicsit mélyebben is. Olyan előadók látogatnak el a Művelődési Házba, akik hasznos tanácsokkal, saját élettapasztalatukkal és nem utolsó sorban humorral fűszerezve segítik az apukákat eligazodni a Család nevű bolygó világában.
A hét végén izgalmas családi napra várják az érdeklődőket, ahol együtt lehet játszani apával és persze anyával is. Lesz gokart, csocsó, jégkorongos játék, kézműveskedés, lovagi torna, valamint lesznek ezekhez kapcsolódó versenyek is. A lányos apukák hajfonó versenyen is megmutathatják, hogy egy apának mi mindenhez kell értenie. Ezenkívül lehetőség lesz még apás beszélgetésre egy hideg sör mellett.
A Művelődési Ház Facebook oldalán meghirdetett álomautó készítő verseny legjobb három alkotása kiállításra kerül a családi napon, ahol sor kerül a díjátadóra is.
Szeretettel várnak mindenkit az eseményekre!
Programok:
- június 19-20. apukák köszöntése verssel a Művelődési Ház Facebook oldalán, blogbejegyzés apáknak egy szabadnapos apától
- június 21. (kedd) 18.30 órakor Pál Feri atya Az egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig című előadása
- június 22. apukás film, mese ajánló a Művelődési Ház Facebook oldalán
- június 23. (csütörtök) 18.30 órakor Léder László pszichológus Apalélekről, apátlanságról és a csendes apa-forradalomról című előadása
- június 24. kvíz apáknak a Művelődési Ház Facebook oldalán
- június 25.
- 14-18 óráig Fóti Fater Nap családi programjai
- 19 órakor Lengyel Tamás KITOLÁS apanevelés kezdőknek és haladóknak című előadása
Folytatjuk a fóti civil egyesületeket bemutató sorozatunkat, amelyben ez alkalommal a Zeng a Lélek Kulturális és Hagyományőrző Egyesületet mutatjuk be. Az elmúlt több mint egy évtized alatt azon dolgoztak, hogy a táncházmozgalom hagyománya Fóton is gyökeret eresszen. Az egyesület oszlopos tagját, Molnár Krisztinát kérdeztük az egyesület tevékenységéről és a közeli rendezvényükről, a Zeng a Lélek fesztiválról.
Milyen céllal alapították meg az egyesületet?
Közel húsz évvel ezelőtt jött létre az egyesület azzal a céllal, hogy táncházakat szervezzünk a városban, mert mindannyian szerettünk táncházba járni, de a környéken nem volt erre lehetőség. Először Mogyoródon a művelődési házban szerveztünk havonta egyszer táncházat, de ez hamar kinőtte magát és áthelyeztük Fótra, a katolikus közösségi házba. Idővel rájöttünk, hogy a táncházat jó lenne fesztivállá kibővíteni, ahol a magyar népművészet minden ágát be lehet mutatni: a népzenét, néptáncot, népi mesterségeket, a népi kézműves foglalkozásokat. 17 évvel ezelőtt így találtuk ki, hogy szervezzünk egy nyárköszöntő népzenei fesztivált Zeng a Lélek címmel. A pandémia miatt az elmúlt két évben nem tudtuk megszervezni a találkozót, de idén a 15. fesztivált tartjuk, vagyis jubilálunk. Nagy László versét idéztük a fesztivál címében, amellyel a magyar népművészet rendkívüli gazdagságára akartunk utalni. Az elején nagyon sokan jöttek a környékről, Mogyoródról, Dunakesziről, Budapestről és bíztattak minket arra, hogy a továbbiakban is szervezzük meg a rendezvényünket, amely az évek alatt annyira megerősödött és közkedvelt lett, hogy kiemelt városi rendezvénnyé vált. Az önkormányzat mára komoly összeggel támogat minket, látván, hogy sikeres és komoly értéket hordoz a programunk. A táncházmozgalom idén ünnepli 50. évfordulóját. 2011-ben az UNESCO a legjobb megőrzési gyakorlatnak nyilvánította a táncházmódszert, a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modelljét. Egyedi hungarikum a táncházmozgalom.
Mikor kezdtek hozzá idén a fesztivál szervezéséhez?
Idén kissé későn kezdtük el szervezni, mert nem tudtuk, hogyan alakul a vírushelyzet, de szerencsére sikerült kiváló népművészeket megnyernünk. Június 11-én főműsoridőben Paál Julcsi Kerek erdő című műsora lesz látható, utána Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó lesz a vendégünk, aki már többször szerepelt a fesztiválunkon. Különleges csemegének számít Székelykeresztúrról a Pipacsok Néptáncegyüttes, akik zenekarral együtt érkeznek, illetve az idei Fölszállott a páva tehetségkutató verseny győztesei, a Szejke Barka testvérpár. Délután az Óbudai Népzenei Iskola gyerekei, tanárai lépnek fel, Dunakesziről több néptánccsoport szerepel, Erdőkertesről, Veresegyházról és Kistarcsáról is jönnek hagyományőrző néptánccsoportok, népzenészek. Folyamatosan cserélik egymást a színpadon az előadók, miközben kézműveskedhetnek, bőrözhetnek, nemezelhetnek a gyerekek, de tartunk fakanálkészítést, babakészítést, testfestést, népi játékokat is. Természetesen nem maradhat el a kirakodó vásár kézműves ékszerekkel, fazekas tárgyakkal. A fesztivált szokás szerint a katolikus templom plébánia udvarán tarjuk, csodálatos látni, mikor a templom díszkivilágításának háttérében 200 néptáncos táncol. Délután kétszer tartunk táncházat. Ez egy nagyon egyedi, családias, jó hangulatú esemény.
Az egyesület erre az egy eseményre fókuszál?
A vírus előtt farsangkor minden évben rendeztünk táncházat, farsangos jelmezes táncházat, reméljük, ez is visszajön hamarosan.
Hány fős csapattal szervezik a fesztivált?
Heten foglalkozunk a fesztiválszervezéssel, ami igencsak nagy munka. Februárban döntöttük el, hogy idén meg tudjuk valósítani, 2-3 hetente találkozunk rendszeresen, hogy megbeszéljük a feladatokat. A fesztivált a polgármester úr nyitja meg. Vannak támogatóink, segítőink, önkénteseink is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a vendéglátást a fesztiválon csak helyi vállalkozókkal biztosítjuk, a Fóti Asszonykórus nyitja a programot, a kézművesek többsége is fóti.
Az egyesület hány tagból áll?
Tizenöten vagyunk, de körülbelül nyolcan, akik aktív tagok. Szívesen toborzunk az egyesületbe fiatalokat, akik szeretik a táncházmozgalmat. Húsz éve szervezzük, jó lenne, ha átadhatnánk a tudásunkat a fiataloknak. Lánczky Zoltán és felesége az egyesület motorja. Büszke vagyok arra, hogy öt évvel ezelőtt az egyesületünk vehette át a Fót Város Kultúrájáért díjat közösségi kategóriában.
Szeretettel várunk mindenkit június 11-én 13 órától éjfélig. A célunk, hogy átvigyük ezeket a népi értékeket a mai életbe. Fontosnak érezzük, hogy ez a kultúra megmaradjon, és a fiatalok is ápolják.
A húsvétot követő 50. napon a Szentlélek eljövetelét ünnepli a kereszténység. Pünkösd a mozgó ünnepek családjába tartozik, időpontja a május 10. és június 13-a közötti időszakra esik.
Pünkösd ünnepének legelterjedtebb szokása a Kárpát-medencében a “királynéjárás” volt, ami sokáig élt mind a magyar, mind a nemzetiségi csoportok népi kultúrájában. Ez a pünkösdölő, házról házra járó szokás a Dunántúlon egészen az 1960-as évekig jellemző volt. Az alföldi típusú pünkösdölő szokásban a lakodalmak mintájára vőfély-, menyasszonyszerep is jutott a résztvevőknek. Mindegyik típusnál jellemző volt az ünnep jellegének megfelelő díszes viselet (koszorúk, párták, fátyol a királynéra), a szabályozott dramatikus jelleg és a háziaknak szóló jókívánságok, az adománygyűjtésre szánt kosár hordozása. A pünkösdi királynéjárás mindig énekkísérettel zajlott, rendezett, előírásszerű sorakozással, viselkedéssel és olykor tánccal kísérve.
A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a volt Jugoszlávia területéről, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.
Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság 2018-ban, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Ez méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, a teljes magyar közösségen belüli részcsoportnak, a vallásos-katolikus Kárpát-medencei magyarok közös szellemi értékének.
Fo
Fotók: Kis Olivér Rudolf
.
Ünnepi beszédekkel, koszorúzással tartott megemlékezést tartottak Fóton június 4-én, a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Június 4-én, 16:32 perckor a Versailles melletti Nagy Trianon-kastélyban aláírták az I. világháborút Magyarország számára lezáró békeszerződést. Az egész magyar társadalmat ért trauma leírhatatlan volt. A békeszerződés aláírásakor, mint nemzeti gyásznapról, így írtak a korabeli tudósítók :
“A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták a szirénájukat, és a borongós őszi levegőben a tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették”- kezdte ünnepi beszédét Dr. Vass György polgármester.
Elszakították tőlünk a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, Aradot, a vértanúk városát is. Magyarország elvesztette területének kétharmadát, minden harmadik magyar ember határokon kívül rekedt, de a magyar gazdaság is megsínylette a történelmi eseményt, hiszen termőföldjeink, vasútjaink, kiépített útjaink több, mint felét, faállományunk szinte teljes egészét vesztettük el.
A polgármester hangsúlyozta, hogy június 4. ma már nem a gyász napja, hanem a nemzeti összetartás napja, ami a sok fájdalom mellett másra is tanít minket, hiszen az 1930-as évekre megerősödött magyar társadalom a világ tudományos és szellemi életében fontos szerepet játszott. 2010-ben a parlament óriási többséggel törvényt alkotott a kettős állampolgárságról, a nemzeti összetartozás napjáról, valamint emléknappá nyilvánította június 4-ét.
“Ahogy a Trianon feletti fájdalmat sem törvénnyel, sem elhallgatással nem lehet kiűzni a magyarok lelkéből, úgy egy törvénnyel sem lehet visszaadni azt. A nemzeti összetartozást csak mi magunk tölthetjük meg tartalommal, csak a határokon átívelő számtalan gazdasági és társadalmi kapcsolat szövedéke teheti erőssé az összetartozás kötelékét”- mondta Dr. Vass György, aki a társadalmi szervezetek képviselőivel elhelyezte az I. világháborús szobor talapzatán az emlékezés koszorúit.
A megemlékezés a Fóti Központi Református Templomnál folytatódott, ahol Sebestyén Győző református lelkész emlékezett meg a 102 évvel ezelőtti eseményről. Kiemelte, hogy a trianoni megemlékezés és pünkösd ünnepe egy hétvégére került, amely bátorrá tette a Kárpát-medence református közösségét, bátorrá tette Isten népét.
” A pünkösd egykor soha nem látott egységbe tömörítette a tanítványokat, éppúgy, ahogy ma minket a nemzeti összetartozás napja egyesít. Bár határok választanak el minket, mi magyarok mégis összetartozunk a Kárpát-medencében”- mondta a lelkész.
XV. alkalommal rendezi meg nyárköszöntő népművészeti fesztiválját a Zeng a Lélek Kulturális és Hagyományőrző Egyesület a fóti római katolikus plébánia udvarán. Kézműves foglalkozásokkal, táncházzal, népzenészek és táncegyüttesek előadásaival várják a lakosokat a szervezők. Paár Julcsi Kerekerdő mesekoncertje és Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó előadása színesíti a remek programkínálatot.
Épp jókor érkeztünk a kutyatenyésztő testvérpárhoz, ugyanis nemrég születtek kiskutyák, így a Rineweld Collie kennel megint gyarapodott.
Hogyan kezdődött a szenvedély a kutyákkal?
Középiskolás koromban indult el ez az egész szerelem. Közel 30 éve, egy vonatból kinézve megláttam egy fenséges, királyi megjelenésű kutyát – négy németjuhász kíséretében. Olyan volt, mint a király és a katonái – kezdte a beszélgetést Erika. Onnantól kezdve elkezdtem bújni a szaklapokat, hogy mi ez a fajta. Utána, még iskoláskoromban elkezdtem tenyésztőket látogatni, de végül érettségire kaphattam meg az első skót juhászomat, a Redyt. Ő angol szülőktől származott, de Magyarországon született. Balázsovits Jánoséknak nagyon köszönöm, hogy rám bízták ezt a nagyon szép kutyát. Vele indult el az első tenyésztésem, belekóstoltam az első versenyekbe, megérintett a különleges hangulatuk. Ez egy olyan világ, amit nem is tud elképzelni az, aki még nem volt nagy versenyen.
Nemrég az édesapjukkal készítettünk egy interjút, tőle kaptuk a tippet, hogy önökkel is érdemes lenne beszélgetnünk.
Apánk volt sokáig a fő sofőrünk. A kezdetek kezdetén, a kilencvenes-kétezres években volt egy nagy mikrobuszunk, és kutyás barátokkal összebeszélve volt, hogy öt emberrel és hat kutyával nekivágtunk Európának. Gyakorlatilag az összes országban jártunk az elmúlt huszonöt évben. Akkor még léteztek a határok, útlevéllel kellett utazni, valutát kellett váltani. Az első nagy versenyünk 1997-ben Bernben, Svájcban, négy napos volt és 14 000 kutyát neveztek rá. Itt persze főleg tapasztalatot gyűjtöttünk. Most egy kis puttonyos autónk van, azzal járunk a versenyekre.
Különböző színű skót juhászokat látok. Mi a különbség közöttük?
Igen, a 3 szín közül az ezüstös színű, blue-merle (kékesszürke alapon fekete foltos) lett a kedvencem, de most is vannak gold-saable (vörös és fehér) illetve tricolor (fekete, vörös, fehér) kutyáink is.
Önök főállásban kutyatenyésztők?
Véleményem szerint a tenyésztőknek két csoportja van – vannak olyan tenyésztők, akik mennyiséget állítanak elő, céljuk igazából a haszon, a kutya eladása. Van a tenyésztőknek egy másik fele, az őrültebbek, akikhez én is tartozom, akiknél egyáltalán nem cél a haszon, igazából veszteségesek vagyunk sokszor. Ők nemesítik a fajtát, elutaznak akár kétezer kilométerre is egy fedezőkan miatt, vagy akár félmillió forintot fizetnek egy behozott kutyusért. Én húsz éve dolgozom egy multinál három műszakban, és ebből tartom el a kutyás hobbimat – mesélte Erika.
A következő kérdéssel Zsuzsannához fordultunk.
Ön hogyan került a kutyatenyésztők közé?
Igazából nekem mindig a kistestű kutyák tetszettek, szeretem az ilyen dajkálható jószágokat. Egy kiállításon megláttam, hogy a skót juhászból van egy kicsi változat, a shetlandi juhászkutya (sheltie vagy törpe skót juhász). Végül 2006-ban megkaptam az első sheltie-t. Azóta van nálunk ez a fajta is, de én nem váltottam ki külön kennelnevet. Én nagyon szeretem a kutyákat, de a versenyekre, kiállításokra főleg Erika viszi őket, bár gyakran én is elmegyek vele. Én inkább a gondozásban veszek részt, etetem őket, fésülöm őket. Azt szeretem, hogy a kutyák itt vannak velem, s szeretgethetem őket, nagyokat sétálunk. Pórázzal megyünk el velük a rétig, ahol levesszük az öveket és szabadon szaladhatnak. Nem távolodnak el tőlünk, ott maradnak a közelünkben.
Hogy néz ki egy nap a kutyákkal?
Az a jó, amikor felesben dolgozunk és a hugi délutános, én meg délelőttös, mert akkor van egy lefedettség. Például a mamakutyát, a Grétit most kiengedjük a kicsiktől, háromórás szünetek vannak a szoptatások között. A nap úgy indul, hogy megkapják a kutyusok a reggelijüket, megkapják a szuperprémium-tápot, és a főtt kaját, ezeket szoktam kiegészíteni túróval, halkonzervvel, nyers tojássárgájával. Egész nap szabadon az udvaron vannak, csak éjszakára jönnek be a lakásba és foglalják el a kutyaszobájukat. Az a jó a shetlandiban is, hogy ezeket sem kell szobában tartani. A hidegben is elég nekik a kutyaház. Nagy álmunk volt régen, hogy legyen egy olyan házunk, mint ez, ahol van egy előszoba, be tudunk rendezni egy szülőszobát, ahol van egy külön csempézett kutyaszobájuk. A nappaliba, hálószobába, konyhába azonban nem jöhetnek be.
Mostanában is járnak versenyekre?
Igen, szombaton például Losoncon voltunk és gyönyörű eredményt értünk el. 154 nevezett kutya volt és két angol bíró – a shetlandi juhászból az általam tenyésztett kutyus, a Kiyoko lett a legszebb, úgyhogy egy nagyon szép serleggel tértünk haza. Ez igazi szakmai megmérettetés volt, mert a bírónő ezt a fajtát tenyészti. Talán a legnagyobb eredményünk a 2003-as dortmundi világverseny volt, ahol gyakorlatilag a legnagyobb tenyésztők jelentek meg, jöttek Amerikából, Nyugat- és Kelet-Európából. Világgyőztes címmel tértünk haza.
Nagyszabású kiállítást rendezett a Fóti Értéktár Bizottság a Gróf Apponyi Franciska által létrehozott fóti Suum Cuique-telepről, ami 100 éves évfordulóját ünnepli.
Közösségi oldalán osztotta meg a fóti Szent Márton romtemplom csapata a hírt, hogy lelkes támogatóra találtak a romtemplom információs táblájának elkészítéséhez.
A Geoway Mérnöki És Szolgáltató Kft. vállalkozott arra, hogy támogatja a fóti romtemplom megmentését, saját költségen legyártja a táblákat. A szervezők köszönik a cég és Méder László ügyvezető felajánlását, amellyel még közelebb kerülnek a céljuk megvalósításához. A tábla kihelyezésének kérelmét a szervezők benyújtották az önkormányzathoz.