Az izgalmasan kifestett falú kert, a nyulak, a szép belső tér – mind ennek a méltán népszerű óvodának a részei. Sári Mónika óvodavezetővel beszélgettünk.

– A kert falai körben ki vannak festve. Ki a művész, akinek köszönhető ez a vidám környezet?
Az óvoda alapítója, Szabó Helen. Ő nagyon szeret festeni, és ezek mind az ő ötletei, hogy ki legyen dekorálva az óvoda külső része.

– Hány csoport van az óvodában?
Jelenleg 3, 47 gyerekkel. Minden csoportban három óvó néni van,  plusz egy dajka néni.

– Az angol nyelvet anyanyelvű óvó néni tanítja?
Vannak anyanyelvű pedagógusaink, ők önkéntesek a világ minden tájáról. Az egész évben itt dolgozó óvó nénik magyarok, de felsőfokon beszéljük az angol nyelvet. Egyikünk csak és kizárólag angolul beszél a gyerekekkel, a többiek váltogatják a két nyelvet.

– A gyerekek egymás közt milyen nyelven beszélnek?
Ez nagyon érdekes, leginkább magyarul, de sokszor van olyan, hogy például külföldről költözött haza a család, és ekkor automatikusan az angol jut eszébe először a gyereknek, és ezen a nyelven szólal meg. Azt gondolom, hogy mind a két nyelv megjelenik a játékukban.

– A 3-4 év alatt, amit itt töltenek, milyen szintre jutnak el a gyerekek?
Nagyon-nagyon változó. Abszolút a gyerektől függ, mert van olyan, aki úgy jön be hozzánk, hogy egyáltalán nem beszél angolul, a szülei sem beszélik a nyelvet, és mégis nagyon jó nyelvismerettel megy el. Nyilván azok, ahol valamelyik szülő angolul beszél otthon, az itt töltött évek után szinte anyanyelvi szinten beszélik a nyelvet. Van olyan, akinek csak a passzív szókincse gyarapszik, de nem igazán szólal meg.

–  A kicsik mind fótiak?
Nem, vannak Mogyoródról, Dunakesziről sokan, Budapestnek hozzánk közelebb eső kerületeiből, Gödről járnak gyerekek, nagy a vonzáskörzet. Ugye mi két nyelven foglalkozunk a gyerekekkel, tehát már az első naptól kezdve, ahogy bejönnek az oviba, az angol nyelv is megtalálható a játékaikban, az életükben a magyar mellett. A másik a Montessori pedagógia.

– Ez utóbbiról mit kell tudni?
Ez egy reformpedagógiai módszer, ami az 1900-as évek elején indult el, az olasz Maria Montessori nevéhez fűződik. Ami a legfontosabb és leginkább megérthető a szülőknek és az idegeneknek, akik nem ismerik, az az, hogy önállóságra, kreativitásra és problémamegoldó készségre neveli a gyerekeket. Egy olyan környezetben, ahol minden róluk szól, és értük van. Gyerekméretű bútorok, székek, asztalok, nyitott polcok vannak. Szabadon választhatnak játékot a gyerekek, ami az érdeklődésüknek megfelelő – mi pedig megpróbáljuk őket nagyon óvatosan irányítani. Nyilván szabályok itt is vannak, mint mindenhol, ezeket be kell tartani, megtanítjuk nekik, mikor elkezdik az ovit. Ezeken a szabályokon és kereteken belül ők gyakorlatilag szabadon mozognak.

-Olvastam, hogy vannak nyári táboraik.
Igen az óvodai nevelési év június közepén ér véget, és ezután egészen július végéig nyári táborok vannak. Ezekben csak a saját gyerekeink vesznek részt, és itt mindig angol tematika van. Főleg ekkor jönnek az angol anyanyelvű pedagógusok, akik még jobban fellendítik ezt az kommunikációt.

– A COVID alatt hogy működött az óvoda?
Az első hullám alatt mi, óvó nénik bejelentkeztünk, felvettünk egy-egy foglalkozást videóra, illetve összeállítottunk feladatokat, amiket otthon, otthoni eszközökből meg tudtak csinálni. Ezt minden nap közzétettük, és a szülők meg tudták nézni a gyerekeikkel együtt. A második hullám alatt már egy kicsit okosabbak lettünk, és online ovit csináltunk a Google Meeten keresztül. Mindig megírtuk, hogy melyik nap, hány órakor kapcsolódjanak be, és akkor élőben jelentkeztek be az óvó nénik a különböző foglalkozásokra. Tízes csoportokban tartottuk az órákat. Ilyenkor vagy kézműveskedtünk velük, vagy matematikai játékot játszottunk, báboztunk nekik mesét, vagy csak beszélgetés volt, egymással is. Ez az online bejelentkezés sokkal sikeresebb volt, s bár jóval nagyobb előkészületeket kívánt, megérte.

– Hogyan látják, meg tudnak majd birkózni a mostani gazdasági gondokkal?
Amíg nem kapunk számlát, nem tudjuk. Mivel “zöld ovi” is vagyunk, tanítjuk a gyerekeket is, hogy kevés vízzel mossanak fogat, ha nem használják, oltsák le a villanyt stb. Nyilván a fűtéssel nem fogunk tudni takarékoskodni, bizonyos hőmérsékletet biztosítanunk kell a gyerekeknek. Azért ők kicsik, földön ülnek, játszanak, muszáj, hogy húsz fölött legyen a hőmérséklet. Igazából jövő tavasszal fog kiderülni a jövőnk.