A nyitás kapcsán a tulajdonosokkal beszélgettünk, akik elárulták, honnan jött az ötlet és a kulisszatitkokba is beavattak.
Ez egy fóti vállalkozás, ti magatok is fótiak vagytok?
Németh Tamás:
Én mindig Dunakeszin éltem, párom Fanni – aki a pékség lelke és motorja, mint vezető pékünk – fóti, és öccse, Csaba is. Mi hárman vágtunk bele a kalandba.
Honnan jött az ötlet, hogy pékséget nyissatok?
Az ötlet nagyon régi, mert Fanni tíz éve már, hogy otthon süti a kenyeret az egész családnak. Mindenki rágta a fülét, hogy kéne nyitnia egy pékséget. Egyébként ő teniszoktató és angoltanár, de ezeket az elfoglaltságokat most a pékség oltárán feláldozta. Az elhatározás a vírus miatti leálláskor jött. Volt időnk gondolkodni a megvalósításon, végül összeálltunk hárman, így lett ebből egy családi vállalkozás.
Szokatlan az ablakon keresztüli kiszolgálás, és hogy nincs vásárlói tér. Miért választottátok ezt a megoldást?
Azért alakult így, mert kicsi az üzem területe, s mindent ebben a térben csinálunk: a dagasztást, a kelesztést, a formázást és a sütést is. Eredetileg a kiszállítást szerettük volna fő profillá tenni, de pár héttel a nyitás előtt mégis úgy döntöttünk, hogy ha máshogy nem is tudunk, de az ablakon keresztül mégis kinyitjuk az üzletet. Jó döntésnek bizonyult. Annyira, hogy egyelőre nincs is kapacitásunk a kiszállítás elindítására. Ez hamarosan változik, november első hetében indítjuk a gödöllői átvevőpontunkat. Ez a KÚTHÁZ újhullámos kávékortyoló lesz, ahol lehet majd rendelni a termékeinkből. Hetente egyszer, szerdánként fogunk Gödöllőre szállítani, a rendeléseket pedig szombat reggeltől hétfő 17 óráig lehet majd leadni. Az október 1-i nyitás óta sokat kellett alkalmazkodunk, de jó úton járunk, lassan utolérjük magunkat, és megvalósíthatjuk az eredetileg tervezett modellt is. Minden hétköznap 12 órától 18 óráig vagyunk nyitva, a webshopban (www.kiskenyer.hu) pedig mindig másnapra lehet rendelni. Most még csak kenyeret, de hamarosan felkerül az összes termék az oldalra is.
Miket készítetek?
Dudás Fanni:
Nem használunk adalékanyagot semmihez, a kenyerek pedig semmi másból nem készülnek, mint liszt, víz, só, na és persze a kovász. Négyféle kenyerünk van jelenleg: a klasszikus kenyér, a teljes kiőrlésű kenyér, ami 70-30 arányban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet és kenyérlisztet. Ezeken kívül két ízesített kenyeret készítünk, mindkettő a klasszikus kenyér egy-egy változata. Az egyikhez pirított vöröshagymát, a másikhoz aszalt paradicsomot adunk.
A kenyerek mellett nagy sikere van a csigáinknak. Készítünk kakaós és fahéjas csigát, valamint egy vaníliapudingos-erdei gyümölcsös, illetve körözöttes csigát. Van még kiflink, zsemlénk, briósunk. Rendelésre hamburgerzsemlét és fonott kalácsot is csinálunk, természetesen mindent kovásszal.
Elkezdtünk már készülni a karácsonyra is, mert az idei diótermés kifejezetten kevés volt az országban, így jó erre időben gondolni. Lehet majd rendelni nálunk beiglit, diósat és mákosat, valamint készülünk meglepetéssel is ezen a téren.
Mennyire volt szükség Fóton egy ilyen igényes pékségre?
A visszajelzések alapján nagy szükség van a minőségi árura. Úgy gondoljuk, hogy manapság vagy a nagyon olcsó, vagy a minőségi árura van igény, a kettő között pedig óriási szakadék tátong. Mi a minőség mellett tettük le a voksunkat, már csak azért is, mert mi is nagyon messzire mentünk eddig, ha szerettünk volna jó kenyeret kapni és épp nem sütöttünk otthon.
Hogyan tanultad meg a kenyérkészítést?
Otthon kezdtem el magamtól, autodidakta módon, körülbelül tíz éve. Először élesztős, majd kovászos kenyereket készítettem. Nagyjából nyolc éve csak és kizárólag kovászolással és a kovászos kenyérrel foglalkozom.
Hányan vagytok a műhelyben?
Németh Tamás:
Öten vagyunk. Két barátunk lett a kollégánk az elmúlt hetekben, Fanni vezeti a szakmai feladatokat, Csaba és én pedig mindig csináljuk, amit éppen kell.
Úgy látom, hogy a legmodernebb körülmények között sülnek a kenyerek.
Dudás Fanni:
Igen, ahogy a legtöbb kézműves pékségben, nálunk is etage kemencében sülnek a kenyerek, és a többi eszközt is igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy a lehető leggördülékenyebb legyen a munka, amellett, hogy nem sérül a kézműves jelleg és minőség.
A kovászt te eteted? A te kovászod?
Igen, ezt a kovászt én indítottam el, talán hat-hét éve. Azóta naponta etetem és nevelem, ezzel dolgozunk itt a pékségben is. Minden nap körülbelül tíz kg kovászt használunk fel.
Hány órakor kezdtek itt a pékségben? Mikor kezdődik a nap?
12 órakor nyit az üzlet, mi pedig reggel 6 órától vagyunk itt, hogy délre kész legyünk az első sütésekkel mindenből. Csak friss pékárut adunk el. Ha esetleg megmarad valami zárásra, azt továbbadjuk a fóti rászoruló családoknak, természetesen ingyen.
Az országban összesen 64 helyen tartanak előadássorozatokat mindig aktuális témákról. Fóton is Palásti Bélával, a VMH igazgatójával, illetve a ‘törzslátogatókkal’ találják ki a programot. Az idei évben több előadás szól(t) a járványról, de a témák között szerepelt az amerikai elnökválasztás és Putyin Oroszországa is.
Az előadások jó részét Dr. Jászberényi József tartja (a főképen látható), aki irodalom- és kultúrtörténész, valamint geronto-andragógia, más szóval gerontagógia-kutató. Ez utóbbi négy elemet foglal magába: az idős emberek képzését, munkaerőpiacon tartását és életpálya-bővítő lehetőségeit, illetve a szellemi és fizikai frissen tartás tudományát.
A többi előadó is a témák szakértője, mindannyian a hallgatóság bevonásával tartanak izgalmas programokat.
A 2000 négyzetméter alapterületű Sportcsarnokban 574 ülőhely lesz. A küzdőtér mérete 15×29 négyzetméteresre van tervezve.
A létesítmény alkalmas lesz kosárlabda, kézilabda, tenisz, röplabda és még sok más sportesemény megrendezésére, és egyben lehetőséget biztost a városiaknak arra, hogy sportoljanak.
Ugyanakkor városi rendezvényeket is terveznek az újonnan épülő csarnokban – számolt be róla a polgármester.
Dr. Tuzson Bence kiemelte, hogy mérföldkőhöz érkezett a város, amely komolyan veszi a sportot, s ezáltal az egészséges életmódot.
A Sportcsarnok 2022 kora tavaszára készülhet el.
Ezt a mostani beruházást az Egészségház alapkőletétele fogja követni.
Mióta él Fóton?
Lévai Sándorné, a bizottság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy
A házzal kapcsolatos első konkrét adatok 1926-ból származnak, ekkortájt került a Pálinkás Sziráki (a pálinkafőzdéjük miatt kapták a “ragadványnevet”) család tulajdonába. A kis házban Sziráki Zsófia élt férjével, Barsi Jánossal, a nagyobbikban a két fiútestvér, János és István.
A megnyitóra csak a kisebbik házban voltak kiállítva tárgyak, mivel a nagyobbikban még sok felújítást kell végezni. A következő években, az önkormányzat és pályázatok segítségével szeretnék a házat úgy átalakítani, hogy a Tájház feladataira alkalmas legyen – például a nagyszobában és a konyhában jelenleg olyan burkolat van, ami a mostani kívánalmaknak megfelel, de nem alkalmas egy skanzen jellegű házba.
A Tájház a város néprajzi, polgári, helytörténeti emlékeit mutatja majd be.
A gyűjtemény gondozása, gyarapítása és ismertté tétele mellett szeretnék a ház végében lévő düledező fészert újjáépíteni olyan használható helységgé, ahol foglalkozásokat lehet tartani. Az udvar egy részét alkalmassá lehet tenni egy régi fóti udvar kialakítására – kis veteményeskerttel, baromfiudvarral, hogy a gyerekek megismerhessék, láthassák a korábbi fóti életet.
A Tájház a Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központhoz fog tartozni – az Értéktár Bizottság is ennek a keretében működik. Kiemelt céljuk, hogy ezt a házat és a kertet élet zengje be, kiállításokkal, rendhagyó történelemórákkal, honismereti szakkörrel, és szeretnének hagyományos fóti rendezvényeket is itt megtartani, hiszen hely van bőven.
Dr. Vass György polgármester az Értékőrzők hírlevélnek így fogalmazott:
