Tyukász Tamás a Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium alapító igazgatójaként tizennyolc évig igazgatta teljes odaadással az intézményt. Tizennyolc év után más kihívások elé nézett. Hét évet dolgozott intézményfenntartói, tanügyigazgatási területen, ill. másik iskolában is látott el vezetői feladatot. Tizenegy év távollét után az Ökosuli 30. jubileumi tanévében az alapító igazgatót ismét felkérték, hogy tapasztalatával támogassa egykori szeretett intézményét.

Az ország második ökumenikus iskolája ismét nagy változások előtt áll.

Hogyan emlékszik vissza a harminc évvel ezelőtti alapításra? Milyen körülmények között, milyen céllal jött létre az iskola?

A rendszerváltozás után merült fel annak az ötlete, hogy a városban lévő négy felekezetnek – baptista, evangélikus, katolikus és református – megfelelően legyen keresztény értékrend szerinti nevelés, oktatás is. Több évre visszamenőleg nagyon jól működött Fóton az egyházak között az ökumené, ennek a tapasztalatnak a nyomán vetődött fel, hogy legyen egy ökumenikus iskola. Sebők Sándor atya vetette fel először az ötletet. Nehezen, de igent mondtak rá a felekezetek, azután a gyülekezetek összefogásával, egyetértésben valósult meg az iskolaalapítás.

Először szakmunkásképzőben autószerelő végzettséget szereztem, és tíz évig dolgoztam autószerelőként, de a munka mellett végeztem középiskolai, majd felsőfokú tanulmányaimat. Először üzemmérnöki diplomát, majd a Műszaki Egyetemen középiskolai műszaki tanári végzettséget szereztem, hiszen tíz évig szakoktatóként is dolgoztam, amihez kellett a tanári végzettség. Az évek során közoktatásvezetői, tanigazgatási szakértői szakvizsgát és közigazgatási alapvizsgát is letettem annak érdekében, hogy meglegyen a kellő felkészültségem. Ehhez 15 év munka melletti tanulásra volt szükséges, de utólag azt mondhatom, ha nehéz és embert próbáló volt is, megérte.

Sándor atya úgy gondolta, hogy tudnék neki segíteni az iskola szervezésében, sőt, amikor a szervezésben elértünk arra a pontra, hogy vezetőt kellett megnevezni a leendő ökumenikus iskola élére, akkor engem kértek fel alapító igazgatónak.

Az iskola alapításánál nem az történt, mint sok helyen, hogy egy korábban már működő egyházi iskolát szerveztek újjá, hanem mindent a nulláról kellett kezdeni, hiszen épületünk sem volt. Ehhez képest nagyon rövid idő alatt szerveződött meg az intézmény. A négy egyház alapított egy civil szervezetet, a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesületet (FÖKE), melybe a négy felekezet a gyülekezetük létszámarányának megfelelően delegált tizenöt tagot. A tagok létszáma azóta hét főre csökkent: három katolikus, két református, egy evangélikus, egy baptista van az egyesület vezetőségében. A fenntartó egyesület szerződést kötött a minisztériummal, hogy jogosult legyen az állami normatíva igénybevételére, ill. Fót Város Önkormányzata közoktatási megállapodást kötött a FÖKE-vel az iskola biztonságos működése érdekében.

Az önkormányzattól kaptunk két épületet használatba az alsó tagozatos diákjaink számára. Kisalagon a futballpálya mellett, a Béke úton, az Öregfaluban a református templom tőszomszédságában. A felső tagozatos diákjainkkal a gyermekvárosban, egy üres épületben sikerült elkezdeni az oktatást. Nyolcosztályos általános iskolaként indultunk. Annyi diák jelentkezett, hogy három évfolyamon kellett párhuzamos osztályt indítani, és később is folyamatosan nőtt a tanulók száma. Az első pillanattól az volt a szándék, hogy általános iskola és gimnázium legyünk, de nem volt hely a gimnáziumnak. 2008-ban költöztünk a mostani központi épületbe, mely a katolikus plébánia tulajdona. Ebben az épületben már volt lehetőség elindítani a középiskolát.

Főleg fóti gyerekek járnak az iskolába vagy a környékről is?

2009-ben tizennyolc településről jártak hozzánk a gyerekek. Akkor sokkal kevesebb egyházi intézmény volt a környéken, mint most. Jelenleg sok van, hiszen Gödöllőn, Veresegyházon, Dunakeszin, Újpesten is elérhető egyházi iskola. Jelenleg már csak öt-hat településről járnak hozzánk diákok.

Fóton a felekezetek igazán jó viszonyt ápolnak egymással. Ez most is tetten érhető?

A lelkészek között sok éves munka következtében jól működik az ökumené. Annyi változás történt, hogy az előző 11 évben kevésbé tudtak belefolyni az iskola életébe, mint annak idején. Korábban is fontosnak tartottam, hogy az iskola lelkiségének alakításában a lelkészekkel napi szinten együttműködjünk, hiszen ők alapították az iskolát, a szellemiségét is ők tudják megtartani. Ezt most is így gondolom, de az elmúlt 11 év után van mit javítani a lelkészek és az iskola együttműködésén.

Hogyan folyik oktatási szinten a felekezeti együttműködés?

2012-ben vezették be a törvényt, hogy az iskolákban, órarendben erkölcstant vagy hittant kell tanítani. A középiskolában kezdetektől tanórán oktatják a felekezeti hittant a hitoktatók, a lelkészek. Az általános iskolában nehéz helyzetet eredményezett a kötelező hitoktatás bevezetése. A törvényi kötelezettség teljesítésére jelenleg az általános iskolában minden hétfőn az első tanítási órában van erkölcstanóra. Felekezeti hittanra pedig – a tanítási időn kívül – a gyerekek saját gyülekezetükbe járnak, amit az iskola ellenőriz.

Az ökumené jegyében egy évben egyszer mind a négy felekezethez elmennek az iskola diákjai, ahol istentiszteleten vesznek részt. A pandémia miatt jelenleg nem járunk istentiszteletre a templomokba, hanem hétfőn az első tanítási órán, az erkölcstanóra keretén belül tartjuk meg a hétkezdő áhítatot az iskolarádión keresztül.

Mi hozta újra vissza az iskolába?

Az előző tanév előtt nyáron kaptam az első felkérést, amikor a korábbi munkahelyemen befejeztem az igazgatói munkát, de akkor végül is nem sikerült megállapodnunk. Egy évvel később, 2020 nyarán ismét felkérést kaptam az igazgatói feladatok ellátására, amit ekkor már elvállaltam, így a 2020-2021-es tanévtől, mint alapító igazgató visszatértem az intézmény élére. Az elmúlt tizenegy évben hat igazgató váltotta egymást az iskolában, így nagy volt a bizonytalanság. Az itt töltött korábbi tizennyolc évi munkám miatt éreztem erkölcsi kötelezettséget, ill. kihívást, hogy a tapasztalatommal segítsem az iskolát.

Mennyire számít ma unikumnak az ökumenikus iskola?

A rendszerváltozás után még nem voltak egyházi oktatási intézményfenntartó szervezetek. Így alapítványi, egyesületi fenntartásban alapítottak egy-egy ökumenikus iskolát, amihez jellemzően nem volt apparátus. A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola után mi voltunk a második ökumenikus iskola az országban. Később már tizennégy-tizenöt ilyen intézmény volt. Miután létrejöttek a felekezeti fenntartók, az ökumenikus iskolák az évek során vagy megszűntek, vagy átmentek valamelyik felekezet szárnyai alá. A mi iskolánk most már egyedülálló formában működik, ezért évente köt a minisztérium a fenntartóval szerződést, mert nem sokáig fogják fenntartani ezt a finanszírozási kategóriát. Azért vagyunk egyediek, mert – ellentétben más alapítványi és egyesületi iskolafenntartású intézményekkel -, a mi iskolánk nem szed tandíjat, ezért kaphatunk állami normatívát.

Hogy látja, mi az iskola jövője?

A jelenlegi fenntartó – biztosítandó az iskola hosszútávú működésének anyagi feltételeit – kezdeményezte, hogy – mint „utolsó mohikán” – egyházi fenntartású intézmény lehessen a mi ökumenikus iskolánk is, aminek konkrét megvalósítása elkezdődött.