A Magyar Nyelvőr Díjat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.
Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak képviselője beszédében kiemelte, hogy megbecsülés illet mindazokat, akik munkájuk során a mindennapokban sokat tesznek a magyar nyelv megőrzéséért és fennmaradásáért. Az Alapítvány ezévi tevékenységének részeként megemlítette, hogy az ELTE oktatóival megrendezték a legnagyobb hazai retorikaversenyt, adományokat vittek a Felvidékre és Erdélybe, illetve társrendezőként részt vettek az Eötvös-szónokverseny megrendezésében is.
Az eseményen részt vett Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a díjátadó fővédnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy napjainkban különösen fontos a magyar nyelv ápolása.
“A magyar szavakat még soha annyian nem írták le, mint mostanában, de kérdéses, hogy a Zuckerberg-világ, a modern internet világa mennyire változtatja meg nyelvünket” – hangsúlyozta Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Magyar Nyelvőr Díj átadóünnepségén. “Négy-ötszáz évente van ekkora váltakozás a kommunikáció világában, így most különösen fontos azok munkája, akik sokat tesznek a magyar nyelvért” – tette hozzá a miniszter.
Magyar Nyelvőr Díjban részesült Dr. Haader Lea, az MTA Nyelvtudományi Intézet (ma: Nyelvtudományi Kutatóközpont) ny. tudományos főmunkatársa és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének nyugállományú docense, Ádám Zita tanárnő, a Szlovákiában folyó magyar nyelvű oktatás meghatározó alakja és Bartos Erika is, a nagysikerű Bogyó és Babóca, az Anna, Peti, Gergő című szerzője, forgatókönyvírója.
“Van otthon három is. Szoktunk látni sárgabegyet, rigót, galambokat, de azokat nem ilyenkor. Napraforgómagot és ezeket a gömb alakú, vegyes madáreledelt adunk nekik” – mondta egy másik helyi hölgy.
“Még nem volt etetőnk, eddig nem csináltunk, ezért is nagyon örülünk neki. Verebek vannak, néha szarkák – majd megosztoznak rajta. Magokat kapnak majd, amiket lehet kapni a boltokban, már vettem is” – osztotta meg velünk egy fóti férfi.
“Madáretetőjük volt az öcséméknek, de tönkrement. Sajnos nagyobb fánk nincs, de bokrok vannak, és arra gondoltam, hogy oda valahova majd kiteszem, hogy lássuk az ablakból is, meg az udvarról is. Szokott felénk lenni feketerigó, vörösbegy és még egy fajta madár. Gondoltam, hogy teszek ki natúr szalonnát felkockázva és magokat. Maggolyót akarok venni. Azt mondta a férjem, hogy főzzek rizst nekik, megeszik azt is” – vélekedett egy helyi lakos.
