

A Fáy András Általános Iskola üvegfestő szakkörének diákjai és Vámos Regina szakkörvezető különleges világba kalauzolja a művészetek iránt érdeklődőket a Vörösmarty Művelődési Házban. A természet szépsége üvegfestményeken elevenedik meg az alkotások segítségével, amelyek egyaránt tükrözik a gyermekalkotók kreativitását és a természethez, valamint a művészi önkifejezéshez való viszonyukat. A diákok festményeinek gyönyörűséges világát április 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A gyermekek és az üvegfestő pedagógus, szakkörvezető közötti mester és tanítvány attitűdöt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a tárlaton ő maga is bemutatkozik alkotásával.
A közösségi médiában találtam azt a méltatást, amit egy szülő tett közzé a szakkörvezetőről:
“Vámos Regina egy igazi gyöngyszem tanítóként is – kedves, inspiráló, mosolygós. Hálás vagyok, hogy az én lányom is évekig járt hozzá szakkörre és nyári táborba, ahol kipróbálhatta magát például viaszfestésben is, elkészült alkotásait ma is büszkén őrizzük otthon.
Ebben a rohanó világban jó megállni egy pillanatra és megnézni, mire képes a gyermeki lélek, ha támogatást, lehetőséget és figyelmet kap”.
Ez az élmény vár mindenkit április 17-ig a Vörösmarty Művelődési Házban.
2025.június 6-án 18. alkalommal útjára indul az Össznemzeti Zarándokvonat a csíksomlyói búcsúba.
A MÁV-START Zrt. és a Kárpáteurópa Utazási Iroda sajtótájékoztatót tartott az Össznemzeti Zarándokvonat indulásáról, és az ehhez kapcsolódó programokról. Itt jelentették be, hogy az idei év díszvendége Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas színművész lesz, aki egy fergeteges zenei produkcióval is emelte a rendezvény fényét.
Az eseményen Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az eddigi években összesen 22.000-nél is több zarándokot juttattak el Csíksomlyóra. Mező Tibor, a Kárpáteurópa Utazási Iroda ügyvezetője tájékoztatta a sajtótájékoztató résztvevőit a vonatok menetrendjéről, állomásairól.
A Csíksomlyó Expressz Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra, ahol összekapcsolják a Székely Gyorssal, így Össznemzeti Zarándokvonatként halad Szolnok és Békéscsaba megállásával Dél-Erdélyen át Székelyföldre, ahol Felcsíkban és Alcsíkban teszi le utasait.
A négynapos út több, mint csupán egy menetrend szerinti utazás. A szerelvényen idegenvezetők mesélnek a látnivalókról, magyar és székely népzenével szórakoztatja az utasokat a vonat zenekara, a két étteremkocsiban meleg és hideg ételt szolgálnak fel egész nap.
A magyar, Árpád-házi, székely lobogók százaival feldíszített vonatot Aradon és Sepsiszentgyörgyön várja a helybéli magyarok sokasága. Ugyanez a lélekemelő fogadtatás ismétlődik meg az összes székely faluban, városban. A vonat utasai Csíksomlyó közelében, székely településeken, székely-magyar családoknál laknak a falusi turizmus keretében, de lehetőség van panzió és szálloda foglalására is.
A zarándokokat idegenvezetők kísérik és minden nap különleges program várja őket. A csíksomlyói szentmisén félmillió zarándok együtt imádkozik a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregben. Vasárnap a zarándokok ellátogatnak a történelmi Magyarország ezeréves határára Gyimesbükkre, a Rákóczi-várhoz.
A Pest vármegyei nyomozók őrizetbe vettek három férfit, akik megerőszakoltak és bántalmaztak egy nőt.
A társaság tagjai autóba ültettek és elcsaltak egy fiatal nőt, hogy Dunakeszi külterületére vigyék március 4-én este. A nő az egyik férfival önként létesített szexuális kapcsolatot egy lakókocsiban, majd ezután a másik két férfi lefogta, és megerőszakolták, miközben folyamatosan fenyegették. Ezt egy 11 éves kisfiú, az elkövetők unokaöccse is végignézte.
Több nappal később a sértett nagymamája tett feljelentést, ezután a nyomozók rövid időn belül azonosították az elkövetőket. Március 14-én fogták el és állították elő a 20, 22 és 29 éves férfit. A Pest vármegyei nyomozók mindhármukat szexuális erőszak gyanúja miatt hallgatták ki, és kezdeményezték letartóztatásukat, melyet a bíróság elrendelt.
Három szálláshely vehette át a 2025-ös Alvásbarát Hotel díjat.
“Sokan küzdenek idegen helyeken alvásproblémákkal, így kiemelten fontos, hogy a szálláshelyek odafigyeljenek az alváskomfortra” – mondta dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi Egyetem dékánja, Prima Primissima díjas újságíró, a Sleepfriendly Hotel nemzetközi igazgatója az akadémia által levetített videóüzenetben.
Dr. Nyíri Iván, Ecuador tiszteletbeli konzulja Pikaia Lodge nevében vette át a díjat.
“A feleségem nem hiszi el, hogy másfél perc alatt elalszom, és reggelre teljesen kipihenten ébredek” – mondta a konzul, miközben kiemelte, hogy a lodge a csendes óceáni környezetben, az érintetlen természet közepén kínálja a tökéletes pihenést. A galapagosi szálló a fenntartható luxust és az alvás terápiáját ötvözi, inspirálva a vendégeket az ecuadori esőerdők békéjével” – mondta a tiszteletbeli konzul.
A Carlton Hotel (Budapest) igazgatója, Sárvári Krisztina pedig a vendégek visszajelzéseire alapozva hangsúlyozta: „Nemcsak a díjak, hanem a vendégek elismerése is hatalmas büszkeségünk.” A városnézők és üzleti utazók kedvelt helyszíne a hagyományos design mellett olyan szolgáltatásokat kínál, mint a zajmentes szobák és a természetes fényoptimalizálás, amelyek javítják az alvás minőségét.
A harmadik díjazott, a Lombdeluxe Vendégház (Mátra) ügyvezetője, Bartha Zoltán kiemelte a visszavonulás jelentőségét: „Se gyerek, se kisállat, csak a természet és a csend. Itt a vendégek újra felfedezhetik saját testi ritmusukat.” A vendégház klímamentes környezetben, állandó 20°C-os hőmérséklet mellett kínál kikapcsolódást.
A szálláshelyek mellett az Alvásbarát cégek is kaptak díjat, így a győri CARDO Kft., illetve a Pharma Nord Kft. is.
A Kodolányi Egyetem kutatását segítheti vele.
A kutatás célja, hogy felmérjék a családi vállalkozások tulajdonosi generációváltásával kapcsolatos tényezőket, nehézségeket és kidolgozzuk azokat az eszközöket, melyek segítséget nyújthatnak a sikeres generációváltáshoz.
A kérdőív az alábbi linken elérhető:
A Fóti Tájházba látogatott el két alkalommal is Megyesi Balázs műtárgyszakértő, a TV2 Kincsvadászok című műsorának szereplője a közelmúltban. A Keressük a helyét című videósorozata kapcsán kereste fel egykori egyetemista társát, Balogh Dávid művészettörténész-muzeológust, a tájház kurátorát. Első alkalommal egy több, mint százéves tejesüveget vitt el Fótra, amely Károlyi Imre tejüzeméből került ki egykor, második alkalommal pedig egy 19. századi csillár került vissza.
Érdemes felidézni, hogy Fót és a Károlyi család története elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A XIX. században a szellemi élet központja volt a fóti Károlyi-kastély. Ellátogatott ide Széchenyi István, Liszt Ferenc, Eötvös József, Vörösmarty Mihály, de még Ferenc József és Sisi is. Ezúttal csupán ennyi a történeti visszatekintés, amelyet rövidesen folytatunk.
Most térjünk vissza Megyesi Balázs fóti látogatásaira. Megtudtuk, hogy a tejesüvegre egy gyűjtő bukkant rá egy régiségpiacon, a csillárt pedig egy barátja ajánlotta fel, aki ma már nem Fóton él, ám örülne, ha a tulajdonában lévő egykori fóti csillár méltó helyre kerülne származási helyén.
Személyes ajándékkal is meglepte az egykori egyetemista társát Balázs, mégpedig egy bejárati ajtóra illeszthető kereszttel. Az ajtón korábban is volt egy hasonló, de az elkopott, elhasználódott az eltelt esztendők alatt, mostantól viszont ott pompázhat a régi-új a fótiak nagy örömére.
Többek között ez is kiderül abból a reprezentatív kutatásból, amely a magyar tulajdonú, vendéglátással, rendezvényszervezéssel és hotelüzemeltetéssel foglalkozó Eventrend Group megbízására készült el 2024 őszén. A közvéleménykutatás azt is megállapítja: a férfiak jobban élvezik az életet.
Íme, a kutatás első részének fontosabb megállapításai röviden:
1. A gasztro-élet csúcsán a fiatal férfiak állnak! A vendéglátóhelyek leglelkesebb látogatói a diplomás, 18-29 év közötti, átlag feletti jövedelmű férfiak, akik nemcsak enni szeretnek, hanem élményeket is keresnek.
2. Ünnep és barátság: mi hajt minket a vendéglátóhelyekre? A kutatás szerint legtöbben személyes ünnepek (36%) és baráti találkozók (35%) miatt látogatnak el éttermekbe. Az otthoni főzés helyetti kényelem azonban csak a vendégek 14 százalékát vonzza.
3. A „rántott sajt” ideje lassan lejárt. A „mentes” ételek már minden hetedik látogató számára fontosak. Az éttermek kreativitása és az egészségtudatosság egyre inkább teret nyer. A rántott sajt mindig sláger, nincs vele baj. Csak nem jelent megoldást a sokféle igényre.
4. Mi alapján döntenek a vendégek? A barátok ajánlása a legmeggyőzőbb érv (61 pont), míg az éttermek hírneve kevésbé, az éttermi szakértők véleménye pedig csak egy szűk kisebbség számára jelent útmutatást, a túlnyomó többség nem az ilyen jellegű vélemény alapján határoz.
5. Mennyi az annyi? Átlagosan 8500 forintot tartanak a magyarok elfogadhatónak egy éttermi fogyasztásért, de a budapestiek és az élménykeresők ezt túllépik. Mindent egybevetve, fejenként, havonta átlagosan 23 240 forint az elfogadható költés a vendéglátóhelyeken.
6. „Ki dönt?” – avagy inkább a férfiak szava a döntő… Bár a háztartások nagy részében a nők a szervezők, döntenek a nyaralásról, a pihenésről, hogy hol és mennyi ideig, az étteremválasztás mégis inkább a férfiak kezében van. A családi kupaktanács azonban mindent felülmúl, 81 százalék közösen határoz a kiválasztandó vendéglátóegységről.
7. A vendéglátóhelyek triója:
8. Miért nem dolgozunk kávézókban? A „home office” kategória meglepően alacsony népszerűsége (2%) azt sugallja, hogy a hazai vendéglátóhelyek atmoszférája még nem ideális a munkahelyi produktivitáshoz.
9. „Drágának tartjuk, de azért bírjuk a tempót!” – így látják a magyar árakat a vendégek. A megkérdezettek majdnem fele (45%) szerint a hazai vendéglátóhelyek árai még elfogadhatók, de majdnem ugyanennyien (42%) úgy vélik, hogy egyszerűen túlárazott minden. Akadt néhány „luxusfogyasztó” is, akik azt állítják: Magyarországon még mindig olcsóbb étterembe járni, mint Nyugat-Európában – mindannyian vastagabb pénztárcával a zsebükben nyilatkoztak így.
E kutatás szerint a vendéglátás igazi aranybányája a fiatal, tehetősebb férfiak csoportja, akik az élményekért és prémium minőségért hajlandók mélyebben is a zsebükbe nyúlni. A trendekből világosan látszik: a magyar vendéglátóiparnak érdemes továbbra is a különleges élményekre és a minőségi ajánlatokra koncentrálnia!
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró ezúttal a vándortáborokról mesélt a Retro Rádió hallgatóinak.
Azok, akik a hetvenes, nyolcvanas években voltak iskolások, még emlékezhetnek rá, hogy milyenek voltak a vándortáborok, melyek most reneszánszukat élik. Akkor főként gyalogosan tették meg a szálláshelyek közötti utat a fiatalok, akik így egy hét alatt komoly túrateljesítménnyel gazdagodtak, mindig más helyen töltve az éjszakát, reggel indulva a következő úti célhoz. Ma már nem csak gyalog, de bringával és vízi úton is megközelíthetjük a táborhelyeket, több, mint 40 útvonal közül választva. “Az Aktív Magyarország program is arra törekszik, hogy minél többen mozogjunk, ez is új trend” – mondta a szakember.
“Vannak új ágazatok a turizmusban, ilyen például a lassú turizmus, de ide sorolhatjuk az aktív turizmust is, amikor kikapcsolódunk, és mellette pedig tényleg bringázunk, táborozunk és felfedezzük a természetet” – mondta a Dr. Kiss Róbert Richard a Retro Rádió adásában. A szakember kiemelte, hogy a vándortáborok általában egyhetesek, és olyan nagyszerű élményekkel gazdagodhatnak a résztvevők, mint a tábortűz melletti szalonnasütés, a fürdőzés, vadászbemutatók, helyi nevezetességek megismerése, de gyakran állnak meg kastélyoknál is, miközben felfedezik az adott útvonalat a vándortáborozók.
A szakember kiemelte Pákozdot, Sátoraljaújhelyet, az Őrséget, Hegyhátszentjakabot, Csíkszeredát, mint fő úti célokat, de a Balaton és a Tisza-tó környékén is remek táborok vannak. Sárospatak környékén megnézhetik a várat és felfedezhetik a kulturális örökséget is, sőt, egy komolyabb hegyi bringázást is kipróbálhatnak, hiszen ott a terepviszonyok, a szintkülönbségek is igénybe veszik a táborozókat. Azoknak sem kell aggódnia, akik nem rendelkeznek komolyabb sportolói múlttal, hiszen a kerékpáros táboroknál általában kijelölt útvonalakon napi 20-30 kilométeres távokat tekernek le a résztvevők, amit a kezdők is könnyen tudnak teljesíteni.