Fót-Sikátorpusztán a 13-14. század fordulóján épülhetett a Szent Márton-templom, amelynek mára csak a romjai lelhetők fel. 1876-ban Arányi Lajos mérte fel a rom állapotát. Napjainkban egy lelkes, önkéntes templommentő csoport alakult, akik arra vállalkoztak, hogy a romtemplomot a lehetőségekhez képest a legjobb állapotba hozzák és elhelyezzék azt Fót város szakrális és turisztikai térképén. A fóti Szent Márton romtemplomcsoport vezető tagját kérdeztük az elmúlt évek tevékenységeiről. Riportalanyunk ragaszkodott ahhoz, hogy ne fedjük fel kilétét, mert elmondása szerint a személye nem releváns az ügy szempontjából. Természetesen tiszteletben tartottuk a kérését.
Hogyan kezdődött a Szent Márton-romtemplom megmentésére alakult csoport létrejötte?
2018-ban egy ismerősöm elvitt a romtemplomhoz, hogy megmutassa nekem az Árpád-kori körtemplomot, ősmagyar szakrális érdekességet. Korábban nem ismertem, és nem is hallottam róla. A gazzal benőtt területen egy romot találtunk, ami nem is kör, hanem téglalap alakú. Megfogott a hely varázsa. Azt gondolom, hogy aki ellátogat ide, azt hasonló élmény érheti, mint engem. Egy közel 700 éves magyar emlékről van szó, egy szakrális emlékhelyről, amit nem hagyhatunk veszni. Egy év leforgása alatt azt vettem észre, hogy rengeteget romlott az állapota, benőtte a növényzet, egyre több a földhordalék, a vadkár. Azt éreztem, hogy fel kell karolnom ezt az ügyet, s megmenteni a romokat a további pusztulástól. Felkutattam a területileg illetékes régészeket, akik elsőként azt kérték, hogy legyen közösségi támogatottsága az ügynek, mert az mindig segít a figyelemfelhívásban. Két évvel ezelőtt elmentem Sebők Sándor plébánoshoz a tanácsát és támogatását kérni az elképzeléshez, természetesen azonnal az ügy mellé állt. Sándor atya bemutatott egy fóti lokálpatrióta hölgynek, Molnár Krisztinának, aki megszervezte a lelkes templommentő alapcsapatot, majd megszerveztük a Facebook-csoportot is, amelynek már több mint 1500 tagja van.
Ha jól tudom, az önkormányzat támogatottságát is megnyerték?
Igen, Sándor atya a világi vezetőkkel is próbál jó kapcsolatot ápolni, ő kezdeményezte a találkozót a polgármester úrral, aki nagyon nyitott volt. Hamar létrejött a találkozó. Dr. Vass György polgármester, Bíró Zoltán alpolgármester és a város az ügy mellé álltak, szívügyüknek tekintik a romtemplom megmentését.
Több elnevezést is olvastam a templomról. Mi lehet ennek az oka?
A romtemplom rejtélyét tovább mélyíti, hogy egyes régészek sikátorpusztai romtemplomnak, mások a régmúltban régi vagy rossz templomnak nevezték a romot. Mi nem szeretnénk és nem is tudunk vitatkozni a szakemberekkel azon, hogy ezt a templomot Szent Mártonnak szentelték-e, vagy egy elfeledett „névre keresztelték”, mert a cél szempontjából nincs jelentősége. A Tari Edit neves régész által jelölt Szent Márton-eklézsiatemplom romjai ma is láthatók, és azon vagyunk, hogy a jövőben is láthatók legyenek.
Milyen konkrétumok mentén halad a tervezés a romtemplom megmentésére?
Első lépésként, régész szakemberek javaslatára megtisztítottuk a területet és elkerítettük egy kerítéssel. Próbáljuk megóvni a további romlástól. Büszkén mondhatom, hogy ezt társadalmi összefogással, önkéntesek segítségével sikerült megvalósítani. Szép ligetet varázsoltunk a helyre, az önkormányzat munkatársainak segítségével vadhálóval elkerítettük a területet. Szponzorok információs táblákat helyeztek ki, amelyek tájékoztatják az arra járókat. Kamerát is szereltünk fel, de sajnos azt már ellopták. Sok támogatást kaptunk, amiket ezúton is köszönünk. A Facebook kommunikációnkban folyamatosan közöltük az aktuális tevékenységeinket.
Második lépésben tűztük ki a régészeti feltárás megvalósulását. Szeretnénk legalább olyan állapotba hozni a romtemplomot, mint az Alagi templom, hogy egy feltárt, konzervált terület legyen. A Ferenczy Múzeumi Centrummal ez ügyben tárgyalunk, árajánlatot is kaptunk a régészeti feltárásra. Törekvésünk, hogy a feltárást követően konzerválják a falakat, a műemlékvédelem jóváhagyását is próbáljuk majd megszerezni.
Harmadik lépésként szándékunk a templomot újraépíteni, vagy legalábbis olyan élő emlékhellyé kialakítani, amellyel új kulturális, szakrális teret hozunk létre a városban. Terveink között szerepel romtemplomtúrák szervezése, Szent Márton napi programokhoz való kapcsolódás vagy más közösségi programok szervezése a helyszínen.
A templommentő csoportunk egyik motorja, Molnár Krisztina fogalmazta meg, hogy míg a közelmúltban múltat töröltek és templomokat romboltak, addig itt Fóton a múltból építjük a jövőt és templomokat mentünk meg, építünk. A szakrális jellegű üzenet pedig: ahogy a romtemplomot elhagyták az emberek és most visszatérnek hozzá, úgy mindig van visszatérés az egyházhoz, a hithez, Jézus Krisztushoz, s mindig van hitbéli felépülés.
Ez hatalmas projekt, amelyre állami támogatást, pályázatokat is lehetne segítségül hívni. Gondoltak erre?
Természetesen a kormány indít ilyen jellegű pályázatokat, de sajnos jelenleg romtemplomok megmentésére most nincs aktuális pályázat. Meglévő, rossz állapotú templomok felújítására volt legutóbb pályázati lehetőség, de ebbe a miénk nem illeszthető be. Természetesen figyeljük folyamatosan a lehetőségeket. Mivel a csoportunk civil kezdeményezésként jött létre, felkértük a Hazajáró Honismereti és Turista Egyletet, hogy fogadja a romtemplom felújítására szánt támogatásokat. Fót város és a Hazajáró Egylet között a hetekben született egy együttműködési szerződés, ami jogi hátteret biztosít ehhez a projekthez.
Ha valaki kíváncsi és nem látta még a romtemplomot, hogyan találhatja meg?
Feltettünk a Facebook-csoportunkba egy térképet koordinátákkal, pontos leírással. Szoktak bejelentkezni érdeklődők, hogy ellátogatnának a területre, ezért havonta egyszer szervezünk látogatást is.
Július 31-én indítja útra Kund-Kult néven koncertsorozatát a Fóti Közszolgáltató Nonprofit Kft. Holnaptól 6 hétvégén keresztül hallgathat igényes, minden alkalommal más stílusú zenéket a fóti közönség fóti zenészektől.
A július 31-i koncerten a Zarándok zenekar szórakoztatja a résztvevőket, a 70- 80-as évek rockzenéjének gitárdallamaival.
A programsorozat névadója Kund Pál Lajos, aki 1896-ban vásárolta meg a mai Kisalag területét, melyet Kundházának neveztek el. A terület a mai Fótújfalu állomásig nyúlt. Kund Pál sokat tett Fót kultúrájáért, ezért is választották a szervezők ifjúsági programsorozatuk névadójának.
„Fóton rengeteg zenész él, sok zenekar működik, akiknek fellépési lehetőséget biztosítunk a Kund-Kult programsorozatunkkal, amellyel nem titkolt szándékunk, hogy hagyományt teremtsünk itt, a Somlyó-tónál”- mondta Bérciné Berke Szilvia, a Nonprofit Kft. munkatársa.
A szervezők várják azoknak a fóti zenészeknek, zenekaroknak a jelentkezését, akik szívesen részt vennének a programban!
A koncertek ingyenesek, belépőjegy nélkül látogathatók.
A Pest megyei felderítők kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítanak két férfit és egy nőt, két társuknak kábítószer birtoklása miatt kell felelniük. A rendőrség honlapja, a police.hu szerint Fóton és Budapesten csaptak le rájuk.
Már több hónapja dolgoztak az ügyön, értékelték, elemezték az információikat, mire július 27-én egy időben ütöttek rajta az érintetteken Fóton és Budapesten. Elfogták a 49 éves Gy. Zsoltot, élettársát, a 48 éves E. Mónikát, a 31 éves T. Márkot, a 34 éves M. Brigittát és a 31 éves V. Sándort. Mindenhol házkutatást tartottak.
T. Márktól bruttó 47,3 gramm kábítószergyanús fehér por került elő, az előzetes szakértői vizsgálat alapján amfetamin. A nyomozók lefoglaltak még négy tő kábítószergyanús növényt, a termesztésükhöz szükséges lámpákat és szellőztető rendszert, egy digitális mérleget, valamint a kábítószer porciózására használható alufólia-tekercset.
A rajtaütésen Gy. Zsolt és E. Mónika hiába próbálkozott, már nem volt idejük a lefolyóban eltüntetni az anyagot, a fehér porral szennyezett tasakot megtalálták és lefoglalták a rendőrök. Csaknem 5 és fél millió forintot, 6000 eurót, 110 dollárt, 10 angol fontot és 20 gramm aranyékszert is zár alá vettek a nyomozók.
M. Brigittától egy cigarettatartóban fehér porral szennyezett nylontasakot, és cigarettát, V. Sándor otthonában egy zöld növényi törmelékkel szennyezett tálcát és egy fehér poros tasakot foglaltak le a rendőrök.
Mindenkit előállítottak. Volt, aki nem vallott, többen azonban elismerték, hogy kábítószerfogyasztók. Azt, hogy ezzel bármelyikük kereskedett volna, mindannyian tagadták.
Az őrizetbe vett Gy. Zsolt és T. Márk, valamint a szabadlábon védekező E. Mónika ellen kábítószer-kereskedelem bűntette, míg két társuk ellen kábítószer birtoklása vétségének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztálya.
Azoknak, akik kedvelik a fotókat, illetve az érdekes, különleges fotókereteket, mindenképp ajánljuk, hogy olvassák el Balogh Dávid művészettörténész-muzeológusnak az írását. A Németh Kálmán Emlékház vezetője arra vállalkozott, hogy bemutassa: hogyan került a Fóti Települési Értéktár Bizottság néhány fényképe és egy gyöngyös koszorúja Kecskemétre, a Magyar Fotográfiai Múzeum “Örök emlékül” című kiállítására.
A 362 tárgyat felsorakoztató tárlaton a fóti keretezett gyöngyös koszorú a leglátványosabb darabok egyike. Augusztus 22-ig érdemes Kecskemétre utazni, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, hogyan őrizték és becsülték meg a családjukról készült fotográfiákat és díszítették azokat a leglátványosabb anyagból készült keretekkel a fotók egykori tulajdonosai. Balogh Dávid írása mindenképp kedvet ébreszt a kecskeméti kiránduláshoz! Olvassák szeretettel!
Tavaly dr. Fogarasi Klára fotótörténész, néprajzkutató egy közös ismerősünk révén jutott el a fóti lakodalmas kiállítást megtekinteni. A tárlatvezetésem után Klára felajánlotta, hogy az általa rendezett „Örök emlékül” című kiállításon szívesen fogadna néhány fóti fényképet és egy gyöngyös koszorút is. Nagy örömmel tettem eleget a felkérésnek, hiszen Fót néprajzi értékeit szélesebb körben is megismerhetik az érdeklődők. Klára már korábban foglalkozott a fóti gyöngyös koszorúkkal, hiszen a Néprajzi Értékeink ismeretterjesztő sorozat egyik alkalmával a Néprajzi Múzeumban található fóti vonatkozású lakodalmas anyagról készített egy kisfilmet.

dr. Fogarasi Klára fotótörténész, néprajzkutató „Örök emlékül” című kiállítás kurátora és Balogh Dávid művészettörténész-muzeológus
A kiállításra a hivatalos szerződéseket és a műtárgyak szállítását koordináltam, tartottam a kapcsolatot a tulajdonosokkal. Számomra ez nagyon izgalmas feladat volt, hiszen először kölcsönözhettünk tárgyakat egy múzeum időszaki kiállításához. Külön büszkeség számomra, hogy a hat tárgyból két keretezett fényképet a családom adott kölcsön.
A tárlatot a pandémia miatt egy évvel későbbre halasztották a Magyar Fotográfiai Múzeumban Kecskeméten. Az „Örök emlékül” című kiállítás azt a kérdéskört járja körbe, hogy a különböző társadalmi rétegek anyagi és ízlésvilágukhoz mérten, hogyan őrizték és becsülték meg a családjukról készült fotográfiákat, hogyan díszítették, „öltöztették fel” őket a legváltozatosabb anyagból készült keretekkel (fa, fém, textil, üveg, gyöngy).

Az „Örök emlékül” című kiállítás belső tere 1.

Az „Örök emlékül” című kiállítás belső tere 2.

A kiállítás egyik paravánján esküvői fényképek a legkülönfélébb keretekkel

A kiállítás egyik legdíszítettebb kerettel rendelkező esküvői fényképe
A Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjai néhány támogató és segítő kíséretében július 27-én ellátogattak Kecskemétre, hogy megtekintsék ezt a különleges tárlatot. dr. Fogarasi Klára fotótörténész, néprajzkutató, a kiállítás kurátora külön időpontban fogadott bennünket, és hatalmas átéléssel, lelkesedéssel mesélt a fótiaknak. Tárlatvezetésén feltárta előttünk ezt az eddig ismeretlen világot.

dr. Fogarasi Klára fotótörténész, néprajzkutató, a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjai segítői és támogatói az „Örök emlékül” című kiállításon

dr. Fogarasi Klára fotótörténész, néprajzkutató tárlatvezetése a fótiaknak
A tárlaton összesen 362 tárgy látható, fele része közgyűjteményekből, másik fele magántulajdonosoktól. Fogarasi Klára öt éve kutatja ezt a különleges témát, a kiállításon szereplő több tárgy is a saját tulajdonában van. A kurátor elmondása szerint a legkorábbi felvétel 1868-ból származik, míg a legkésőbbi az 1940-es évekből. A tárlaton szinte nincsen két egyforma kerettel ellátott kép. Az ember nem is gondolná, hogy ennyiféle formájú, anyagú keret létezik. Mindegyik fényképnek és hozzá kapcsolódó keretnek története van, melyet az idő múlásával egyre nehezebb feltárni, de az utókor feladata, hogy ezeket a történeteket átörökíthessük a jövő nemzedéke számára.

A Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjai a kiállításra kölcsönadott tárgyakkal
Fogarasi Klára elmondása szerint „a fóti keretezett gyöngyös koszorú a leglátványosabb darabok egyike: méretei és a koszorú díszítményei miatt, ezért a bejárattal szembeni fő falra került, hogy aki belép, rögtön megpillanthassa. De a kisebbek is izgalmasak, hiszen a rajtuk szereplő monogramok és dátumok révén is kideríthető, abban az évben kik kötöttek házasságot. Itt egyébként is szerencsés a helyzet, mert még maguk a képen látható nők vagy férfiak is élnek, vagy a leszármazottaik el tudják a kép történetét mesélni. Rendkívül fontosak ezek a történetek, hiszen itt minden egyes darab egyedi és különleges: hiszen a fotó készítése, alkalma, vagy a személy volt becses – ezért érdemelte ki a míves kialakítású kereteket – amely így külleme, esztétikai megjelenése révén is kiemelkedett a hétköznapi tárgyak sorából. A menyasszonyi koszorús esküvői képek pedig a falusi tisztaszobák falán különösen becses emlékeknek számítottak: a koszorú – mint szentelmény – keretezte az ifjú pár fényképét: mert a hagyomány úgy tartotta, így a házasságuk is áldott és megszentelt lesz.”

Fóti emlékek Kecskeméten
További különlegesség, hogy a keretezett koszorú alatti esküvői fényképen az idén 100. életévét betöltő Döményi István bácsi vőlegényként látható felesége, Cselőtei Erzsébet oldalán. A kiállítás megtekintésekor a keretek változatosságára, díszítettségének sokszínűségére csodálkozhat rá a látogató. Egy olyan tárgyegyüttest sikerült összegyűjteni és értő módon interpretálni, amelyet még egyben sosem láthatott a nagyközönség, így mindenkit arra bíztatok, hogy tekintse meg augusztus 22-ig Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban ezt a különleges, fóti emlékeket tartalmazó egyedi tárlatot.
A MŰ-TEREM Rajzszakkör az elmúlt hetekben képzőművészeti alkotótábort szervezett 2 turnusban. Mind a két turnusról beszámoltunk részletesen olvasóinknak. Kiss Eszter képzőművész vezetésével a második turnusban résztvevők képzőművészeti technikák és különböző ábrázolási módszerek megismerését és alkalmazását, kreatív képalkotást tanultak és gyakoroltak. Előtanulmányokat is folytattak az Emese álma című magyar monda feldolgozásához: táj-, madár-, és portré tanulmányok valamint különböző képi motívumokat gyűjtöttek és megalkották a saját képüket a mondáról.
A heti munkafolyamatokon készült alkotásokat és a zárókiállítás gyönyörű képeit most bemutatjuk olvasóinknak. A fotókat Potyók Sára készítette.
Cseh László a csütörtöki elődöntőből a nyolcadik helyen bejutott a pénteki fináléba 200 méter vegyesen a tokiói olimpia úszóversenyén, így egy újabb nappal hosszabbította meg pályafutását.
Az utolsó versenyén szereplő 35 éves Cseh – aki ebben a számban Pekingben ezüst-, Londonban bronzérmes volt – nagyszerűen kezdett, a pillangó és a hát után is elsőként fordult. Ugyanakkor mellen már visszaesett a harmadik helyre, a gyorson jól tartotta magát, végül 1:57.64 perccel futamában negyedikként csapott a célba, ami éppen elég volt a döntőbe jutáshoz.
“Már az előfutam után is örültem, most még jobban. Ilyen erős mezőnyben szép eredmény ez. A mostani, ötödik olimpiámon vagyok a legfelszabadultabb, mert nincs rajtam teher és nyomás. Elfogadtam, milyen életszakaszban járok. Azért hogy ne legyek teljesen elégedett, az idő lehetne jobb” – mondta Cseh, aki kisebb lábsérüléssel is bajlódik, amely mellen zavarja, de megjegyezte, ezúttal nem érzett fájdalmat. A továbbjutás azt jelenti, hogy pénteken zárja le kiemelkedő karrierjét, melyet többek között két világbajnoki cím és hat ötkarikás érem fémjelez.
A 200 méter vegyes fináléját pénteken – közép-európai idő szerint – 4.16-kor rendezik.
-MTI-
A Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelent meg Constantinos C. Markides SZERVEZZÜK ÚJRA! című könyve. A „Vállalatok az állandósult diszrupció korában” alcím segíti az olvasót abban, hogy ne csak tapogatózzon a könyv témáját illetően, hanem ráérezzen arra, hogy Markides menedzsmentprofesszor könyvével a 21. századi vállalkozásoknak igyekezett összeállítani egy útmutatót.
A Pallas Athéné Könyvkiadó július 28-án megrendezett könyvbemutatóján Mándó Milán marketing és üzleti modell tanácsadó, illetve a könyv fordítója, Dr. Borbély-Bartis Katalin beszélgettek a világ egyik legjelentősebb stratégia és innovációs szakértőjének, Constantinos C. Markidesnek a kötetéről.
Miért lehet aktuális a könyv napjainkban? Erre keresték a többi között a beszélgetőpartnerek a választ. A radikális változások korát éljük a technológiai fejlődés, a geopolitikai átrendeződések, demográfiai, intézményi, környezeti és járványügyi fordulatok sodrásában. A vállalatoknak folyamatosan készen kell állniuk, hogy az őket érintő kihívásokra válaszolni tudjanak. Ebben segíti őket a szerző a kutatásokkal és esettanulmányokkal egyaránt alátámasztott, inspiráló kötete.
Hogyan készíthető fel egy vállalat az állandósult, egymást érő és mindent felforgató változásokra? Hogyan lehet ráhangolódni a küszöbön álló fenyegetésekre, ha közben még javában tart az aktuális átalakítás levezénylése? Ezekkel a súlyos kérdésekkel szembesül manapság minden vezető, s nemcsak védekezniük kellene ezen hatások ellen, hanem kreatív módon saját javukra fordítaniuk. A szerző 486 globális cég vezérigazgatóját érintő 2019-es felmérése alapján a többi között arra is felhívja a figyelmet, hogy bár 96%-uk úgy gondolja, a diszrupciót inkább lehetőségként kell kezelni, mint fenyegetésként, szinte mindannyian lehetetlen küldetésként élik meg, hogy rettegő munkavállalóikat meggyőzzék erről.
A kötet tudományos és gyakorlati példákon keresztül egyaránt feltárja azokat a lépéseket, amelyeket a vezetőknek a siker érdekében meg kell tenniük. Új módszereket javasol a mozgósításra és véleménye szerint intézményesíteni kell azon mindennapi viselkedésformákat, amelyek révén nemcsak azonnal felismerjük a közelgő változást, de gyorsan és hatékonyan válaszolni is tudunk rá.
A könyv amellett érvel, hogy a szervezet különböző szintjein dolgozó menedzserek néhány apró és célirányos cselekedet által nagy változásokat képesek elérni. Ha pedig ezek a decentralizált tettek a felsővezetés által előírt kereteken belül történnek, sok ezer apró lángot lobbanthatnak fel, amelyek a vállalat egész szervezeti környezetét átalakító futótűzzé válhatnak. A szerző alaposan körbejárja azt a témát is, miként adhatunk innovatív választ a diszrupcióra. Rámutat, hogy a siker és a kudarc közötti különbség abban áll, hogyan valósítják meg ezeket az elgondolásokat. Az emberek gyakran elmulasztják tettekre váltani a tudásukat .
A kötet végén Constantinos C. Markides a miért – mit – hogyan hármasával kapcsolatban kijelenti: ha mindhárom elem a helyén van, nagy az esélyünk a sikerre. Ha bármelyik kettő hiányzik a háromból, akkor garantált a kudarc. Ha pedig mind a hármat helyesen akarjuk kialakítani és végrehajtani, annak előfeltétele az erős vezetés – figyelmeztet.
A könyvbemutató szereplői konklúzióként mondták ki azt a tanulságot, amit Markides 12 fejezeten keresztül hangsúlyoz könyvében, hogy az emberek félnek a változástól, egy sikeres vállalkozásnak a motorja pedig nem más, mint a változás, a megújulás képessége. A vállalkozásokra társasjátékként kell tekinteni, melyben a részt vevő játékosok jól érzik magukat, nem félnek a gyengeségeiktől, hanem azokat megvizsgálva, azokból tanulva újabb célokat tűznek ki. Markides professzor szorgalmasan feltérképezi az újfajta játék szabályait, és meggyőzően mutatja be azokat az eszközöket, amelyekre egy vezetőnek szüksége van a győzelemhez. A könyv kötelező olvasmány minden felsővezető számára, aki a pályáján haladni akar, és az általa vezetett szervezet helyét meg akarja tartani az innováció gyorsuló világában.
Meghívást kapott Enyedi Ildikó A feleségem története című új filmje a 46. Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra, amelyet szeptember 9. és 18. között rendeznek Kanadában. A filmet részben a fóti stúdióban forgatták.
A tengerentúl egyik legnagyobb fesztiválján több mint 100 új filmalkotást mutatnak be. Enyedi Ildikó legújabb alkotását a Special Presentation szekcióban vetítik majd.
A feleségem története világpremierje július 14-én volt a 74. Cannes-i Filmfesztiválon, ahol nagy sikerrel mutatták be.
A féltékenység és a szerelmi kétkedés természetrajzát bemutató, csaknem háromórás, nagyszabású, kosztümös, angol nyelvű film Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, azonos című regényét adaptálja.
A film Budapesten, Fóton, Hamburgban és Máltán forgott. Az alkotásban Störr kapitányt Gijs Naber holland színész alakítja, feleségét, Lizzyt pedig Léa Seydoux francia színésznő. A többi szerepben Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Luna Wedler, a magyar színészek közül pedig Funtek Sándor, Rujder Vivien és Hajduk Károly látható.
A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám volt.
A feleségem története szeptember 23-tól kerül a magyar mozikba.
A járvány idején minden eddiginél világoabbá vált, hogy komoly veszélyt jelent a hazai kisvállalkozásoknak, ha kulcsemberük kiesik a munkából. Ezen kíván segíteni az OTP Bank új programja.
A hazai cégek elsöprő többségét adó mikro- és kisvállalkozások tevékenységét komolyan veszélyezteti, ha egy vagy több kulcsemberük kiesik a munkából. Az OTP Bank és a Groupama Biztosító közös kutatása* szerint a meghatározó szerepet betöltő munkatársak, vezetők átmeneti elvesztése – akár baleset, sérülés vagy betegség miatt – a cégek 44 százalékánál közepesen komoly, 21 százalékánál pedig gyakorlatilag megoldhatatlan nehézséget jelentene.
A KSH adatai alapján a mikrovállalkozások a magyar vállalkozások 94%-át teszik ki, a kisvállalkozások pedig 4%-át, így a kis- és mikrovállalkozások szektora meghatározó szereppel bír hazánkban. A vállalkozások által foglalkoztatottak csaknem fele dolgozik ezeknél a cégeknél.
A működés szempontjából legfontosabb munkavállalók ideiglenes távolmaradása minden ötödik válaszadó szerint komoly, akár megoldhatatlan nehézséget jelentene, míg tartós kiesése a megkérdezettek harmadánál okozna problémát. A legnagyobb kihívást 10-ből 4 esetben a hatékonyság fenntartása jelentené, emellett az alaptevékenység folytatásában is komoly gondok mutatkoznának a megkérdezett vállalkozások körében, ráadásul a dolgozók irányításában is súlyos zavarok támadnának.
Az OTP Bank erre az ügyféligényre reagálva a vállalkozói számlavezetési és hitelszolgáltatás mellett július végétől újfajta biztosítási védelmet is kínál a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak. A Vállalkozói Védelmező személybiztosítás azokban az esetekben jelent könnyen elérhető megoldást, ha a vállalkozás kulcsemberét baleset érné, súlyos sérülést szenvedne, vagy betegség miatt esne ki a munkából. A biztosítás természetesen nem pótolhatja a döntéshozót vagy a nélkülözhetetlen munkatársat, ám anyagilag segítheti a biztosítottat és a családját a kritikus időszak áthidalásában, a kieső bevétel pótlását vagy a sürgető kötelezettségek teljesítését.
„Abban az esetben, ha egy mikro- és kisvállalkozás átmenetileg elveszíti a meghatározó embereit, veszélybe kerülhet a cég mindennapi működése, hosszabb távon a stabilitása. Ezért fontos, hogy az OTP mikro- és kisvállalkozói ügyfelei számára elérhetővé vált egy kifejezetten az ő igényeikhez igazított személybiztosítási konstrukció. Egy vállalkozás több munkatársára, vezetőjére is igénybe veheti ezt a kedvező lehetőséget és minden biztosítottra kiválaszthatja a munkakörével járó kockázatoknak megfelelő csomagot” – mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.
A munkavállalók személybiztosítása nem általános a vállalkozások körében. Csupán minden harmadik cég biztosítja dolgozóinak, de gyakran előfordul, hogy csak a vezetőknek jár. A társaságok mérete alapján a kisvállalatokra jóval inkább jellemző ez az óvatosság.
„A Vállalkozói Védelmező személybiztosítás számos váratlan helyzetben nyújthat támogatást a biztosított és a családja részére, hiszen már egy csonttörés is okozhat hetekig tartó nehézséget, de a biztosítási csomag további balesetek és sérülések esetén is fedezetet nyújt” – hívta fel a figyelmet Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője.
A kulcsemberekre szabott biztosítási szerződés akár egészségi kockázatelbírálás nélkül is megköthető, az előzménybetegségek kizárása mellett. A biztosítási díjat a cégek költségként leírhatják adójukból és kényelmesen rendezhetik a vállalkozói számlájukról.