Fót Város Önkormányzata a TOP_PLUSZ-1.2.1-21-PT1-2022-00024 azonosító számú „Belterületi vízrendezés Fóton a József Attila utcán és térségében” című projekt keretében szervezett sajtónyilvános Vízgazdálkodási szempontú szemléletformáló előadást, melynek témája a többi között között a vizek helyben tartásának fontosságára való felhívás és ehhez gyakorlati megoldások bemutatása volt.
Licskó Béla vízügyi szakember, a VITUKI Hungary Mérnöki Iroda képviseletében tartott egy érdekes előadást a projektről. Ők készítették a város integrált vízgazdálkodási tervét egy uniós csapadékvíz elvezető pályázat kapcsán, melynek koordinátora volt az előadó. Ennek a pályázatnak a követelménye volt, hogy legyen egy lakossági tájékoztató a projektről és azt is bejelentették, hogy születni fog egy kiadvány is róla.
Licskó Béla elmondta, hogy a tájékoztató lényege, annak hangsúlyozása, hogy ivóvízeinket lehetőleg kíméljük, használjuk azokra a célokra, amire valók és amit lehet, azt váltsuk ki a többi között a begyűjtött csapdékvízből. A másik fontos érintett téma az volt, hogy a klímaváltozás miatt bekövetkezett villám árvizeket, tehát a gyors, nagy mennyiségű lefolyásokat hogyan lehet csökkenteni a településen.
Áprilisba, a csapadékvíz begyűjtésének segítésére az Önkormányzat a Zöld Bársony Program keretében 100 darab 210 literes esővízgyújtőt adott a város lakóinak.
Magáról a projektről Cziráki-Nyári Tünde – aki a Fóti Közszolgáltatónál a mélyépítéseket irányítja – adott rövid tájékoztatást.
“Fót egyik legfontosabb csapdékvíz elvezető rendszerének kapacitásnövelését, bővítését valósítottuk meg Uniós forrásból, a József Attila és a Keleti Márton utcában. Ennek kapcsán rendeztük meg a mostani előadás t, mely segít a lakosság szemléletformálásában. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a csapadékvizet hogyan tudjuk felhasználni, hasznosítani. A projekt 8 hónapig tartott, a korábbi nyílt árkos csapadékvíz elvezető hálózatot építettük át zárt rendszerré. Több akna került kiépítésre, és így sokkal hatásosabban tudjuk elvezetni az összegyűlt csapadékvizet” – mondta Cziráki-Nyári Tünde az előadáson.
Május 31-én, pénteken nyílik meg az a tárlat, ahol a művész különböző technikákkal készített alkotásait mutatják be a VMH-ban.
Az emlékház legújabb időszaki kiállításának megnyitóján Németh Kálmán által készített önarcképek és más művészbarátok által alkotott portrék láthatók a mesterről.
A különböző technikával készült alkotásokat most először láthatják egy közös térben.
A Fót SE Püspökhatvanban játszott, 4-4 es döntetlent ért el a Püspökhatvani SE ellen. A csapat jelenleg az 5. a III. osztályú felnőtt bajnokság Keleti csoportjában.
Serdült Tamás, a Fót SE edzője így véleményezte a játékot:
“Tudtuk, mit fognak játszani, meg is beszéltük, ennek ellenére kétgólos hátrányból kellett felállni. A srácok ki is egyenlítettek már az első félidőben, majd a fordulást követően meg is fordítottuk a mérkőzést. Ezek után helyzeteket hagytunk ki, a hazai csapat pedig továbbra, is ahogyan a mérkőzésen az elejétől fogva, rugdosták a labdát állandóan előre. Sajnos egy felelőtlen szabálytalanságot követtünk el, így jogos 11-est rúghattak. 3-3. Továbbra is mi domináltunk, aminek eredményeként egy szépségdíjas gól szereztünk a 87. percben. Na és itt jön a kabaré része, a főszereplő játékvezető úr a kezdőkörből ítélt újabb 11-est – 30 méterre az esettől. Aki ismer, tudja, hogy sosem szoktam ‘játékvezetőzni’, de ez már nagyon sok volt. Nem beszélve arról, hogy a második félidőben 60 szabálytalanságot ítélt meg a javukra, nekünk meg egyet a 94. percben. Ezeken felül pedig ha berúgjuk a helyzeteinket, akkor még dolgozhatott volna, hogyan adjon még lehetőséget az ellenfelünk részére. Hajrá FÓT SE!”
A Fót SE II. 1-1-es döntetlent játszott Dunakeszin a VS Dunakeszi II. ellen a IV. osztályú felnőtt bajnokság Északnyugati csoportjában. A bajnokságban a negyedik helyen áll a Fót SE II.
A csapat edzője, Mikulka Gyula így értékelte a mérkőzést:
“Jó idő, jó pálya várt minket a szomszédban, Dunakeszin. Két focizni akaró csapat találkozott, és szerencsére hamar meg is szereztük a vezetést. A múlt heti meccshez képest a srácok higgadtan, türelmesen játszottak. Az első félidő első fele a miénk, a második az övék volt, az egyenlítő gólig ez nem is változott. Majd utána megint mi kezdeményeztünk. Kiélezett meccs volt, bármelyik csapat megszerezhette volna a 3 pontot, ilyen szempontból igazságos döntetlen született. Gratulálok a Dunakeszinek, végre focit láthattak akik kilátogattak a mérkőzésre.”
A Kisalag SC Márianosztrán játszott. Szintén 1-1-es döntetlent ért el a Márianosztrai SE ellen. Ezzel az eredménnyel a hetedik helyen állnak a tabellán.
Olajos Sándor, a Kisalag SC edzője így értékelte játékot:
“Az első félidőben még úgy is kézben tartottuk a mérkőzést, hogy kicsit megfogyatkozva érkeztünk a mérkőzésre. A 2. félidőben egy előrevágott labdából egyenlített az ellenfél. Egy dulakodás után sajnos itt két piros lap volt, ott egy, így emberhátrányba kerültünk, majd nem sokkal később újabb piros lap a hazai csapatnál, így egyenlő létszámban sajnos már csak a döntetlen maradt, hiába nyomtuk a kapu elé az ellenfelet az utolsó 10 percben!”
Másodjára rendezték meg Fóton a HangFeszt klasszikus zenei fesztivált. Az egész napos ingyenes rendezvény programjait a magyar romantikus építészet egyik legjelentősebb műemlékében, a fóti Szeplőtelen Fogantatás templomban és a templomkertben rendezték meg. A szervezők a koncertek mellett hangszerbemutatóval, pódiumbeszélgetésekkel, kézműves foglalkozásokkal várták a látogatókat. A fesztivál ötletgazdáját, főszervezőjét, Stilling Ferencet kérdeztük a fesztiválról.
Idén másodjára rendezték meg a fesztivált, amelynek igen nívós fellépői látogattak el Fótra. Honnan jött az ötlet, hogy ez a fesztivál létrejöjjön?
Több rendezvényt szerveztem már, gyakorlatilag a rendezvényszervezést életvitelszerűen művelem. Nagyon sok tudományos konferenciát, szabadtéri kézműves vásárt, fesztivált szerveztem. Mindig fontos volt számomra a zene. Fóton pedig az Ybl Miklós tervezte templomot tökéletes koncerthelyszínnek gondoltuk. Kidolgoztam a fesztivál koncepcióját, amely a hangra épül. Kiváló művészek, zenekarok koncertjeit élvezheti a közönség, hang és zenei tematikájú előadásokat hallgathatnak a nap folyamán.
Miért épp Fótot választották a fesztivál helyszínéül?
Veresegyházon élek a családommal, ahová pár évvel ezelőtt költöztünk. A veresegyházi fesztiválok már bejáratódtak, amelyeket népes közönség látogat. Fóton is vannak jó kezdeményezések, de célom egy olyan hagyományteremtő “fesztiválsziget” létrehozása volt, ahol a zene, a néphagyomány és a kézműves foglalkozások által a gyermekek és a felnőttek is ráébredhetnek a klasszikus értékek fontosságára. Szívügyemnek tekintem a család, a kultúra és a hagyomány hármasának a megőrzését és a továbbörökítését, a rendezvény is ezekre az alapokra épül rá. A gyönyörű, romantikus stílusban épült Ybl Miklós tervezte kiváló akusztikájú templom tökéletes helyszín egy klasszikus koncert lebonyolításra.
Szerencsére Sándor atya, a templom plébánosa, nyitott volt az ötletre, hogy nem csupán egyházi zenével töltjük meg a templomteret. A HangFeszten a kézműves foglalkozásokkal megszólítjuk a gyermekeket és a népzenén keresztül „becsaljuk” a templomba a kicsiket, ahol a komolyzene világába belecsöppenve egy-egy hangot el tudnak raktározni magukba és az általuk készített portékához tudják kötni a későbbiekben. Ez által közelebb tudjuk hozni őket a komolyzene világához. Több hagyományos kézműves foglalkozás lett bemutatva, többek között a kovácsolás, a nemezelés, a tűzzománckészítés, a gyertyamerítés és az egyik legnépszerűbb a gölöncsérek munkáját is saját kezűleg kipróbálhatták. Fontos, hogy a népzene és a klasszikus zene világához is közelebb tudjuk hozni a gyerekeket.
Hogyan választották ki a fellépő művészeket, együtteseket?
Igyekeztünk, hogy minél színesebb legyen a zenei paletta. A nap folyamán koncertet adott nálunk a Szent Efrém Férfikar, Boros Emese énekművész, a Bokros Trió, Fábián Zoltán énekes, a BDZ Kamaraműhely, Farkas Gábor zongoraművész Shu Hui Bao operaénekesnő társaságában. A templomkertben zenei előadásokat, hangszerbemutatókat és pódium-előadásokat szerveztünk.
Milyen források álltak rendelkezésükre a fesztivál létrejöttében?
Pályázati, egyesületi, családi forrásból és egyéb támogatásokból tudtuk megrendezi a fesztivált. A helyi önkormányzat pozitívan fogadta tavaly a kezdeményezésünket. Bojsza Rékától sok segítséget kaptunk a lebonyolításban. A művészvilágban már nagy elismertsége van a második alkalommal megrendezett fesztiválnak. A rendezvény látogatottsága elérte a 2500-3000 főt, többségében helyi lakosok által.
Melyek a hosszú távú terveik a fesztivált illetően?
A tervünk, hogy a HangFeszt klasszikus fesztivált a jövőben is évente megszervezzük, ezen kívül szeretnénk szervezni egy rock-jazz HangFesztet is. Nem titkolt szándékunk, hogy jövőre a romtemplomot is bevonjuk fesztiválhelyszínként. Nekünk fontos Fót, itt szeretnénk megszólítani a gyermekes családokat annak érdekében, hogy a zenei nevelés, a zenei oktatás felé tereljük őket.
Tervünk még a zeneipar megszólítása, amelyet egy jövő évi konferenciával zárnánk le. Fő témánk az oktatás esetleges reformja és a mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálata a zeneiparra.
Fábián Zoltán a 2024-es fóti HangFeszten tartja meg előlemez-bemutató koncertjét.
HangFeszt Fóton – “Minden, ami zene, minden, ami érték”.
Mikor?
2024. május 11., szombat 13:00
Hol?
Szeplőtelen Fogantatás templom (Fót, Vörösmarty u. 2.)
Idén Fót kultúrájáért díjban részesült a „Templommentők” csapata, amelynek vezetője, dr. Gyimesi Kende több mint négy évvel ezelőtt indította el a Fót közigazgatási területén lévő középkori épített örökség, az Árpád-kori Szent Márton romtemplom megmentését. A csapat tagjai létrehozták a Fóti Romtemplomért Alapítványt, mellyel minden lehetséges pályázaton részt vesznek. Az alapítvány óriási szervezőmunkájának köszönhetően a romtemplom régészeti feltárása megtörtént. Az alapítvány „Templommentők” csapata színvonalas közösségépítő programokat szervez, melyek a hit, a magyarság, a család, a sport és a környezetvédelem, a teremtésvédelem értékeit közvetítik. Kiss Eszter képzőművész, tanár a Fóti Romtemplomért Alapítvány kuratóriumi tagja nyilatkozott portálunknak az alapítvány eddigi munkásságáról.
Hogy kerültél kapcsolatba a romtemplom csapatával?
2020 őszén szóltak a barátaim, hogy a Fót határában lévő romtemplom területére mennek terepet tisztítani, gazolni. Nagy örömmel csatlakoztam hozzájuk, mert korábban csak hallottam az egykori sikátorpusztai templomról, de a romját még nem láttam. Ágaktól, cserjéktől szabadítottuk meg a romokat, hogy a nagyobb munkagépek is hozzá tudjanak férni a területhez, mivel az elmúlt évszázadok alatt teljesen befonták a templomromot az invazív fagyökerek. A csapat elhatározta, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük a templomromot.
Tereprendezésen
Mit sikerült megtudni a templom történetéről?
Dokumentumokból sok mindent megtudtunk az egykori templom maradványairól. Tudtuk, hogy műemlékvédelem alatt áll, mint szakrális építmény, amely a 13-14. században épülhetett késő román stílusban. A műemlékvédelmi szakemberek azt is megállapították, hogy az egykori templom alaprajza T-alakú volt, és az épület egy térből állt. Sikerült felkutatni a templom történetét, amelyről az első írásos oklevél Nagy Lajos király idejében, 1336. március 17-én kelt. Ez a dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltárban található, amely hírt ad a Szent Márton tiszteletére emelt eklézsia építéséről. Akkor még úgy gondoltuk, hogy ez egy alapító oklevél. A történészek ebből azt feltételezték, hogy nagyobb pusztulást valószínűleg a török hódítás idején, az 1500-as években szenvedhetett el a templom. Amikor az ásatásokra került sor, megtaláltak a sokszögű szentély alatt egy késő román stílusú négyszögletes záródású szentélyt is. Ez azt jelenti, hogy az első pusztítást valószínűleg a 13. században a tatárok végezték el, és így épülhetett rá az 1300-as években a késő román stílusú templom. Az 1800-as évekből is fontos dokumentumot találtunk. Arányi Lajos lerajzolta 1876-ban a templomot, a rajzon látszik, hogy a templom még viszonylag ép állapotban volt. A környékbeliek elbeszélése alapján tudjuk, hogy 1945-ben a visszavonuló német hadseregnek egy kisebb egysége a templomromok közé bújt el, ott védekezett a túlerőben lévő orosz hadsereg ellen. Ez a rongálás is komoly nyomot hagyott. Az 1970-es évekből is találtunk feljegyzést a templomról. A fóti plébánia akkori sekrestyése jegyezte fel, hogy a falubeliek szekéren hordták el a romtemplom köveit, hogy azt építkezésekre használják. 2008. július 5-én a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai már egy teljesen lepusztult rommaradványról írtak összegzést.
Hogyan zajlott a csapatmunka, ki irányította a folyamatokat?
Csapatunk rendkívüli elszántsággal, sok energiát, tudást feláldozva szervezi a romtemplom ügyét. Mindannyiunkat magával ragad ez az elszántság, és amiben tudjuk, támogatjuk az ügyet. Önkéntesekből létrehoztunk egy alapítványt, hogy legyen lehetőségünk pályázni anyagi forrásokra a céljaink eléréséhez. Így jött létre 2022-ben a Fóti Romtemplomért Alapítvány, amelynek én is a kuratóriumi tagja lettem. A fóti lakosság és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatására létrehoztuk a Fóti Szent Márton Romtemplom Facebook-oldalt, amelyen naprakészen tájékoztatjuk a fótiakat a romtemplom ügyének állomásairól.
Mivel magyarázható, hogy a templom megmentése érdekében ilyen sokan az ügy mellé álltak?
Úgy érzem, hogy áldás van ezen az ügyön. A „Templommentők” kitartása, illetve az önkéntesek, sok esetben szerény mecénások, szponzorok támogatása maximális. Ez egy olyan ügy, amely mellé sokan oda tudnak állni. Rengeteg támogatást kaptunk eszközökben, gépekben is az eddigi munkálatok elvégzésében. Az alapítvány csapata hamar eljutott oda, hogy célokat fogalmazott meg. Első célunk a romok megmentése, a növényzet szakszerű eltávolítása volt, illetve, hogy fedelet építsünk a romok felé, hogy az időjárási viszontagságoktól megvédjük. Továbbá célként tűztük ki, hogy szakszerű régészeti feltárást végezzenek a szakemberek, illetve a romok konzerválását, állagmegóvását. Megterveztünk egy nyitott nyári templom kialakítását is, hogy nyaranta minél több programot tudjunk a helyszínen lebonyolítani. A templom eredeti állapotának visszaállítása bár elérhetetlennek tűnt, de ha van rá mód és lehetőség, akkor szeretnénk egy olyan hellyé alakítani, ahol élő közösségi eseményeket tarthatunk. Az utóbbi évtizedekben a hazai és a nemzetközi műemlékvédelemben az a trend, hogy úgy újítják fel a régi helyeket, hogy azok funkciót is kapjanak. A felújított templom esetében azt szeretnénk elérni, hogy Fót lakossága a hitéleti események mellett kulturális programokra is használhassa. Az élő műemlék szellemében mertünk ilyen nagyot álmodni. A régészeti feltárás, a régészeti szakemberek megkeresése sem ment gond nélkül, mivel területileg a Ferenczy Múzeumi Centrumhoz tartozik a romtemplom, de nekik nem volt erre kapacitásuk. Egy jó sugallatra megkerestük a Magyarságkutató Intézet munkatársait, akik szintén hamar a szívükbe zárták a kis fóti templomot és anyagi segítséggel megoldották a feltárást. Bíró Zoltán alpolgármester Jakab Csaba egyetemi professzort, kiváló építészt és csapatát kérte fel a romtemplom teljes műszaki látványtervének megvalósításban. Jelenleg az Országos Építészeti Tervtanács előtt vannak a tervdokumentumok.
Látványterv
Látványterv
Az önkéntes csapat hány tagból áll?
15-20 fő a szűkebb csapat. Nemrég költöztem el Fótról 22 év után, de ezért az önkéntes munkáért szívesen visszajárok. Csapatunkkal igyekszünk népszerűsíteni ezt a szakrális helyet. Több szemétszedést, templomtúrát, sporteseményt, környezetvédelmi programot szerveztünk már, hogy minél többen megismerjék ezt a különleges örökségünket. Sándor atya már szent miséket is tartott, de programjainkra felekezeti és világnézeti hovatartozástól függetlenül várjuk a lakosokat.
A II. Rom-Run Fót terep- és akadályfutó verseny résztvevői
A II. Rom-Run Fót terep- és akadályfutó versenyen