Június 10-én jelent meg a Soha nem adjuk fel… című interjúkötet az Erdélyi Szalon Könyvkiadó gondozásában. A könyv megjelenésének apropója gróf Károlyi László 90. születésnapja. Az interjúkötet átfogó bepillantást enged Magyarország egyik leggazdagabb arisztokrata családjának évtizedeibe és gróf Károlyi László kalandos életébe. Az interjúkat Nyizsnyánszki Anna Eszter készítette, akit a kötet létrejöttének körülményeiről kérdeztünk. A fótinfó szerkesztősége már korábban is készített Annával interjút, ezért mellőztük a magázást.
Milyen kapcsolatban vagy gróf Károlyi Lászlóval és a feleségével, Erzsébet asszonnyal? Mikor ismerted meg őket?
2012-ben ismertem meg a gróf urat és Erzsébet asszonyt egy baráti összejövetelen. Baráti kapcsolat alakult ki köztünk, ami a könyv írása és a szerkesztése miatt idővel munkakapcsolattal is párosult.
Mikor merült fel a könyv megírásának ötlete?
A gróf úr nagyon sok történetet mesélt, szórakoztató vadásztörténeteket, mindenféle sztorikat arról, hogy mi történt vele korábban. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy miért nem írja le őket? Erre azt válaszolta, hogy a családjában sokan írtak már memoárokat, de neki erre sosem volt ideje. Az én ötletem volt, hogy mesélje el kalandos életútját, s majd én megírom. Erzsébet asszony is támogatta, hogy a beszélgetéseinkből létrejöjjön egy interjúkötet. Egy évig heti rendszerességgel jártam hozzájuk hanganyagot készíteni. Alkalmanként 2-3 órát is beszélgettünk.
Hogyan lett ebből kötet, hogyan szerkesztetted meg?
Időrendben haladtunk a történetmesélésben. Erzsébet asszony néha becsatlakozott, ő is megerősítette a gróf urat egy-két adattal, információval. A gróf úrnak fontos szempont volt, hogy szórakoztató történetek is belekerüljenek a kötetbe. Ezzel nem volt gond, mert az ő élete a rendkívüli kihívások mellett nagyon sok humorral, jókedéllyel párosult. Igyekeztem minden fontosabb információt hűen visszaadni. A gróf úr életét tekinti át a könyv, de a felmenői életére is kitér, főleg a nagyszülőkére.
Beszélgetéseink alatt a családi fotóalbumok is előkerültek, ezeket lapozgatva idézte fel a gróf úr az eseményeket. Egy nagy meglepetés is ért minket, amikor az egyik album fotói mögül előkerült a gróf úr édesanyjának németül és magyarul írt kézirata. Ebből az anyagból is született egy könyv, ezt 2017-ben sikerült kiadni. Azóta megjelentek Windisch-Graetz Lajos memoárjai is, három kötetben. A herceg a gróf anyai nagyapja, egyenes ági leszármazottja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a magyarok ellen küzdő hírhedt osztrák hadvezérnek, Windisch-Grätz Alfrednek.
Mikor látta a gróf úr az interjúkötet szerkesztett anyagát először?
Volt egy egyeztetés, de folyamatában is látták, átolvasták. A kötetet a télen tudtuk összeállítani bőséges képanyag kíséretében, és a napokban jelent meg, pontosan június 10-én. A nagyobb könyvesboltokban kapható: a Bookline webáruházban, a Líra és az Alexandra könyvesboltokban, de lesz majd Fóton egy könyvbemutató szeptember 10-én a Károlyi-kastélyban.
Milyen embereknek ismerted meg a Károlyi házaspárt?
Nagyon jó értelemben véve múltszázadi emberek, klasszikus és konzervatív értékekkel, amelyekkel manapság ritkán találkozunk. Mindezek mellett rendkívül közvetlenek, nagyon könnyen kapcsolódnak és kommunikálnak bárkivel. Nyitott és barátságos emberek. Az az értékteremtés, amit próbálnak itt Fóton megvalósítani az elmúlt harminc évben, az is nagyon szimpatikus számomra.
Hogyan hatott rád a kastély légköre?
Nagyon pozitívan. Előtte sosem jártam a kastélyban. Erzsébet asszony és a gróf úr személye az, ami nagy hatással van rám, mert nagyon pozitív életszemlélettel bírnak. A kapcsolatunk legelején elmesélték nekem, hogy küldetésként dolgoznak azon, hogy azokat a tárgyakat, melyeket a gróf úr édesapja múzeumokban helyezett el a II. világháború idején, visszaszerezzék. Az elmúlt évek alatt nyomon követhettem ennek az ügynek az alakulását, hogy milyen kemény harcot kell vívniuk a múzeumokkal. A szó pozitív értelmében nemes küldetésnek gondolom azt, hogy úgy szeretnék a kastélyt visszaállítani, amilyen a II. világháború előtt volt, sőt, a füzérradványi és a nagykárolyi kastély felújításán is sokat fáradoztak, segítették azok helyreállítását is.
Miért ez lett a könyv címe?
Az utolsó beszélgetésünkkor megkérdeztem a gróf úrtól, hogy mit üzen az utókornak? Ezt válaszolta: „Soha nem adjuk fel.” Mindig így állt hozzá az élethez, ez kiderül a kötetből is. Rengetegféle élethelyzet tette próbára, sok megrázkódtatáson ment keresztül a menekülésük óta, de mindig előre tekintett, s ment tovább az útján. Ezért lett ez a kulcsfontosságú üzenet a könyv címe.
Hogy látod, Erzsébet asszony és a gróf úr a izgatottan várják a 90. születésnapi ünnepséget?
Nagyon készülnek a rendezvényre, ami nemcsak születésnap, de a fóti templom 150., és a szatmári béke 310. évfordulója is. Ezek nagyon jelentős dátumok, amire vendégeket hívtak és műsorral készült a fóti önkormányzat. Természetesen az is csodálatos dolog, hogy ezt az életkort ilyen fizikai és szellemi képességben megélje valaki. Izgatottan készülnek, én meg határtalanul örülök annak, hogy a Soha nem adjuk fel című interjúkötet megjelent, mondhatni születésnapi ajándékként!