Nincs olyan pontja az országnak, ahol ne észlelnének patkányokat, de az egyes megyék, nagyvárosok között hatalmasak a különbségek. Fóton például – hitte volna? – több a patkány, mint Dunakeszin. Ez a most először elkészült országos patkánytérkép adataiból derül ki. Az interaktív térkép az egerek előfordulását is megmutatja.
Mindkét kártevőből többel is találkozott az elmúlt időszakban a megkérdezettek nagyobb része. A felmérésben négyezren vettek részt a Sokk a rovar Facebook-oldalon, ahol most az ország kullancstérképét rajzolhatják meg egy kérdőív kitöltésével.
A Sokk a rovar Facebook-oldal 2020-ban először a Magyarországon néhány évtizede megjelent invazív címeres poloskákról készített térképet. Vannak azonban olyan kártevők is, amelyekkel kényszerűségből már évszázadok óta együtt kell élnünk, mégsem mérte fel az országos elterjedtségüket még senki. Ezért Magyarország egyik legrégebbi rágcsáló- és rovarirtószer-gyártó, valamint kártevőirtó cége, a Bábolna Bio most arra vállalkozott, hogy a Sokk a rovar Facebook- közösség segítségével létrehozza az országos patkánytérképet, amely az egerek előfordulását is megmutatja. Eddig idehaza csak a patkányok elterjedtségéről gyűjtöttek részlegesen adatokat néhány nagyobb településen, de évtizedes, részletes idősorok egyedül Budapestről állnak rendelkezésre.
A térkép alapjául szolgáló kérdőívet 4000 érdeklődő töltötte ki, így nagy adatbázis alapján mutatható be, hol mennyire elterjedtek ezek a rágcsálók. A felmérés szerint nincs olyan vidéke az országnak, ahol ne lennének jelen a patkányok és az egerek, de az egyes megyék és települések között nagyon nagyok a különbségek. Lakosságarányosan a legkevesebb bejelentés a dunántúli megyékből jött, a legtöbb pedig Békésből, Borsodból, Hevesből és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. A patkányok és egerek előfordulása összességében hasonló képet mutat, azonban a két kártevő elterjedtségében is vannak jelentős különbségek, akár ugyanabban a megyében is. Míg például Borsodból jött lakosságarányosan a legtöbb egérészlelés, addig a patkányoknál a megye nincs a legfertőzöttebbek között. Patkányokból a legkevesebb bejelentés egyértelműen a dunántúli megyékből érkezett, egerek azonban a Nyugat-Dunántúl kivételével itt is szép számmal vannak.
Az országos patkány- és egértérkép megyei és települési adatait interaktív formában ITT lehet megtekinteni. Érdekesség, hogy a nagyobb települések közül a lakosságarányos bejelentések alapján a patkányoknál és az egereknél is Sárbogárd, Gyomaendrőd és Kisújszállás végzett az első három helyen, csak más sorrendben. A települések észlelési toplistája ITT látható. A térképen nem szerepelnek a budapesti adatok, mivel a lakossági bejelentésekről a Fővárosi Önkormányzat folyamatosan gyűjti az információkat, így ezekkel a kérdőíves kutatás számai nem összevethetőek.
A felmérés során arra is válaszolt a mintegy 4000 megkérdezett, hogy észlelt-e változást a patkányok és egerek számában az elmúlt időszakban. A válaszokból az derült ki, hogy a többség szerint nőtt ezeknek a rágcsálóknak a száma a környezetükben. A kártevőket jelentők legnagyobb része patkányból és egérből egyaránt több példányt észlel évente.
A patkányok és egerek amellett, hogy közegészségügyi veszélyt jelentenek, akár komoly gazdasági károkat is tudnak okozni, így ellenük még akkor is folyamatosan védekezni kell, ha jelenlétük éppen nem látható, ezzel ugyanis elejét lehet venni az elterjedésüknek – hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára Dr. Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a felmérés adatai azt mutatják, hogy az egyéni, lakossági védekezés, az irtószer kihelyezése mellett sok településen szükség lenne a szervezett és folyamatos kártevő-mentesítésre, mert tartósan csak így lehet visszaszorítani a patkányok és az egerek jelenlétét.
Véget ért az utolsó meccs is hazánkban, Hollandia búcsúzott az idei Európa-bajnokságtól, a csehek nagy meglepetésére!
Miután véget ért a játszma, a szurkolók skandálva zúgolódtak végig az utcákon Magyarország nevét skandálva! Bár kiesett a hazai csapat, ennek ellenére mégis emlékezetes marad az idei Eb, hiszen a zúgolódó tömeg, a fergeteges hangulat, és a közös szurkolás örökre megmarad!
Károlyi László 90. születésnapja alkalmából rendezett délelőtti ünnepi rendezvény délután a Károlyi-kastély kertjében folytatódott.
A kastély előtti kertben kuruc huszár történelmi viseletek bemutatóin vehettek részt az érdeklődők.
A rendezvényen fellépett a Héttorony Hangászok, Vesztergám Miklós tárogatóművész és a Mogyoródi Karikás Néptánccsoport. Gróf Károlyi László örömmel dedikálta a Soha nem adjuk fel című most megjelent interjúkötetét a vendégeknek.
Mint tudjuk, Magyarország nem jutott tovább az idei Eb-n, ám mindezek ellenére hatalmas lett a tömeg Budapesten, ugyanis a hollandok felvonulást szerveztek a Hősök terétől a stadionhoz!
Este 6 órától kezdődik a nyolcaddöntő Csehország és Hollandia között, ami azt jelenti, hogy a meccs után hivatalosan is elbúcsúzik az Eb a hazai stadiontól.
Narancssárga színben pompázik a Dózsa György úttól kezdve egészen a stadionig minden, fergeteges a hangulat, lehet ebből cseh-holland barátság?
Vajon ki lesz a győztes?
Június 27-én „Károlyiak a szabadságharcokban”, a szatmári béke 310. évfordulója és a nagykárolyi Károlyi László gróf 90. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi rendezvényt Fót Város Önkormányzata.
Gróf Károlyi László kuruc vitézek kíséretében hintón érkezett a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom 10 órakor
kezdődött ünnepi szentmiséjére. A szentmisén Sebők Sándor kanonok, plébános köszöntő beszédében kiemelte, hogy gróf Károlyi László hitből és hazaszeretetből mutatott példát, amikor 1994-ben több évtizedes emigráció után hazaköltözött Fótra. Felmenőitől megtanulta, hogy amit kapott, az nem az övé, hanem a többség javát szolgálja. Sebők Sándor megköszönte, hogy gróf Károlyi László erkölcsi tartásával hitet ad a fóti közösségnek.
A szentmise után gróf Károlyi Lászlót dr. Vass György, Fót polgármestere is köszöntötte, aki ünnepi
beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar történelem során Fót története és a Károlyi család
gyökerei időben a honfoglalásig nyúlnak vissza. A fóti fennmaradt Árpád-kori templomromok bizonyítják,
hogy a keresztény magyar államtól számíthatjuk a település korát. A Károlyi család útja a szatmári
Kaplonyból Zemplénen és a Felvidéken át Fótig vezetett. A Károlyi család tagjai jelentős, országépítő
szerepet töltöttek be a magyar nemzet politikai, katonai, gazdasági és kulturális életében.
A polgármester először Károlyi Sándor kuruc generálisról emlékezett meg, aki 310 éve írta alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét, mert a császári haderőkkel és a labancokkal szemben legyengült kuruc seregekhez nem érkezett külföldi segítség. A majtényi fegyverletétellel Károlyi Sándornak komoly szerepe volt abban, hogy a szabadságharc alatt átélt mérhetetlen szenvedés és nélkülözés után Magyarország végre gyarapodásnak indulhatott úgy, hogy viszonylagos függetlensége is fennmaradt. A polgármester kiemelte, hogy a Rákóczi-szabadságharcban tizennégy fóti kuruc is részt vett, akiknek az emlékét ápolni kell.
Gróf Károlyi Istvánról, a fóti templom építtetőjéről, Fót felvirágoztatójáról Dr. Vass György elmondta, hogy szintén a nemzet függetlenségéért vállalt küzdelmet. Károlyi István a magyar nemesek körében elsőként szabadította fel a jobbágyságot. Megszervezte Fóton a nemzetőrséget, 1800 fős lovascsapatot állított fel saját anyagi forrásból, amely a 16. Károlyi-huszárezred nevet viselte. A szabadságharcban betöltött szerepe miatt két év várfogságra ítélték. A kiegyezést követően Károlyi István óriási szerepet töltött be az ország talpra állításában, a nemzeti intézmények létrehozásában.
“A harmadik Károlyi szabadságharcos a köztünk élő gróf úr, nagykárolyi Károlyi László, Károlyi István ükunokája. Több mint 25 éve, a rendszerváltás után pár évvel döntött úgy, hogy hazatér feleségével és itthon próbál segíteni a hazájának. Célul tűzte ki a fóti Károlyiak kulturális örökségének megőrzését a jövő nemzedéke számára. Bizony a történelmi családok köréből kevesen döntöttek így. Túl nagy volt az a trauma, amely a családokat menekülésre kényszerítette, a bebörtönzések, a kényszermunkák, a kisemmizések, az otthonaik kifosztása, a kulturális értékeik tönkretétele, a száműzetés.
A világot bejárt Károlyi László mindezek ellenére hazajött Fótra, volt otthonába. Köszönjük gróf úrnak és Erzsébet asszonynak, hogy nemesi értékrendjükkel, örök optimizmusukkal, kedves humorukkal, hitükkel példát mutatnak nekünk. Ők sohasem adják fel!”- mondta ünnepi beszédében Fót polgármestere, aki Fót Város Önkormányzata nevében 90. születésnapján köszöntötte a gróf urat.
A köszöntők végén Sebők Sándor kanonok, plébános felolvasta Ferenc pápa gróf Károlyi László 90.
születésnapja alkalmából küldött pápai áldását. A szentmisén a Magnificat kórus, Borka Zsolt gitárzenekara és Znamenák Gyula tárogatón működött közre. „Kurucok és huszárok-Károlyiak a szabadságharcokban” címmel kiállítás nyílt a templomban. A szentmisét követően az óvodakertben megkoszorúzták Károlyi István szobrát, majd gróf Károlyi Lászlót
díszmenet kísérte kuruc és huszár hagyományőrzőkkel a Károlyi-kastélyhoz.
A kastélykertben délután kuruc és huszár programokat rendeztek.
Fótról 44-en vettek részt a nagykárolyi emléktúrán, amit Fót Város Önkormányzata szervezett június 25-én. A veresegyházi küldöttséggel együtt látogattuk meg Nagykároly nevezetességeit és Kaplonyban a Károlyi család kriptáját.
Nagykároly és a Károlyi család története elválaszthatatlan egymástól. A család politikai, gazdasági megerősödése és felemelkedése jótékony hatással volt az Alföld szélén elterülő kisváros fejlődésére az évszázadok során. A 18. század végén a befolyásos Károlyiak közbenjárása révén vált Nagykároly Szatmár vármegye székhelyévé. Napjainkban Szatmárnémeti a megye székhelye, de csak 1968-ban vette át ezt a pozíciót Nagykárolytól.
A városban a csoport első útja az 1805-ben épült egykori Aranyszarvas fogadó épületébe vezetett, ennek ablakából látta meg 1846-ban Petőfi Sándor a parkban sétálgató Szendrey Júliát. Az épületet 1850-ben építette át a Károlyi család főépítésze Ybl Miklós tervei alapján, a városháza működött benne.
Az idegenvezető számos információt osztott meg az érdeklődőkkel, a többi közt megtudtuk, hogy 1827-ben a fiatal Károlyi György örökölte Nagykárolyt a hozzátartozó birtokokkal. A liberális szellemiségű Károlyi György templomok, iskolák támogatásával és helyi intézmények megépítésével segítette elő a társadalmi modernizációt és a polgárosodást. Károlyi György neve hozzáfűződik a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudományos Társaság megalapításához is.
Az épületet 2010-2017 között újították fel, 2014-től Nagykároly Polgármesteri Hivatalának ad otthont. Az egykori fogadó báltermének, a mai polgármesteri hivatal dísztermének falát Petőfi Sándor és Szendrey Júlia falra festett alakja díszíti.
A csoport következő úja a Károlyi-kastélyhoz vezetett. 1482-ben Károlyi Lancz László erődítmény építésébe kezdett, amely a mai kastély elődjeként védte a várost. 1592-ben Mátyás király engedélyével épült kőházat Károlyi Mihály bástyákkal erősítette meg, külső várfalakkal vette körül. Több átépítést követően 1894-ben Károlyi István Ybl Miklós tervei alapján alakíttatta át neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos lovagvárrá. Károlyi István halála után kezdődött meg a kastély romlása. A két világháború között egy része szanatórium, egy része kaszinó volt, később katonai iskola és katonai kórház működött benne.
Uniós pályázat segítségével 2008-2012 között újították fel a kastélyt, melyben helytörténeti gyűjteményt és történeti enteriőröket lehet látogatni.
A földszinti helytörténeti kiállítás termei után korhű, de nem a Károlyi család bútoraival berendezett első emeleti 10 termet nézhettük meg, többek között a báltermet, a játéktermet, az ebédlőt, a könyvtár- és dolgozószobát, a női budoárt és a női szalont.
Az afrikai vadásztrófeákból és fegyverekből álló gyűjtemény 2013-ban került a múzeum birtokába, Páncél Zoltán Tibor örökösei adományozták az intézménynek. Kitömött vadásztrófeák és az európai vadászatra jellemző vadászkellékek kaptak helyet a termekben. Egzotikus trófeákat is láthattunk nagy meglepetésünkre.
A tárlatvezetőnk bemutatta a kastély másik, turistákat csalogató részét, az egykori grófi lovarda lovaglótermét, melyben 27 életnagyságú viaszfigurát állítottak ki, ezek a környéken megfordult történelmi hírességek emlékét őrzik.
A Károlyi család több tagja is helyet kapott a kiállítótérben, így Károlyi István, Károlyi Gyula volt miniszterelnök és az MTA alapító Károlyi György és Széchenyi István. Károlyi Sándor a szatmári béke aláírását felelevenítő jelenet egyik szereplőjeként tűnik fel II. Rákóczi Ferenccel, I. Lipót császárral, illetve egy kuruc és egy labanc katonával együtt. A dokumentumot a Károlyi-kastélyban írták alá.
Az izgalmas kiállítások megtekintése után Fót Város Önkormányzata nevében Dr. Vass György polgármester és Bíró Zoltán alpolgármester megkoszorúzta a kastély parkjában lévő Károlyi Sándor szobrot, így fejezve ki tiszteletüket a Rákóczi-szabadságharc 310. évfordulója alkalmából. Károlyi Sándor a szabadságharcban kimerült kurucok reménytelen küzdelmét látva 1711. április 30-án letette a fegyvert a majtényi síkon, és a Rákóczi-szabadságharc bukása után mindvégig a kuruc katonák érdekében próbált eljárni.
Veresegyház Önkormányzata nevében Kosik József alpolgármester rótta le tiszteletét a Veresegyházi Katonai Hagyományőrző Egyesület tagjainak jelenlétében.
Nagykárolyt elhagyva a majtényi emlékműnél szintén koszorúzásra, közös megemlékezésre került sor, majd a Nagykárolytól 5 kilométerre lévő Kaplonyba látogattunk el, ahol a Károlyiak ősi fészkét tekintettük meg.
Gróf Károlyi Sándor feljegyzései alapján 1080-ban bencés monostor és templom állt a mai templom helyén, amelyet a Kaplony nemzetség építtetett saját birtokán. 1834-ben Károlyi György jóvoltából megkezdték a ma is álló templom építését Ybl Miklós tervei alapján.
A kazettás mennyezetű templom a fóti templom hasonló, kisebb mása. A Károlyi család sírboltjában 38 családtag nyugszik. A templomban 2014-ben szerveztek Károlyi-találkozót, amin 24 Károlyi leszármazott vett részt a világ minden részéről.
Dr. Vass György polgármester rendkívül tartalmasnak és sikeresnek értékelte az emléktúrát, melynek célja az volt, hogy Fót lakossága nevében leróják kegyeletüket a Károlyi család iránt, melynek a magyar és az európai történelemben is jelentős szerepe volt. A polgármester bízik benne, hogy a túrát több alkalommal meg fogják ismételni a fótiak. A program sűrűsége és a látnivalók bőséges kínálata miatt nem egy napra szűkítve, hanem legalább kétnapos túra keretén belül.
Az Eszter-tábor gyermekeinél jártak a Fóti Aqua ÖTE tűzoltói.
Beszélgettek a felszerelésekről, a tűzoltóautókról, és arról, hogy mit kell tenni, ha valaki bajt észlel. Azt vallják: soha sincs korán elültetni a kis fejekben, hogy mi a teendő, ha baj van.
A gyerekek lelkesen fogadták a piros autót és a tűzoltókat.
Az önkormányzat támogatásával fóti emléktúrát szerveztek Nagykárolyba.
A fóti és a veresegyházi küldöttség megtekintheti a nagykárolyi grófok várkastélyát, majd a Nagykárolytól öt kilométerre fekvő Kaplonyban a Károlyiak ősi fészkét. A majtényi emlékműnél koszorúzás vár a csoportra. Az úton kuruc dalok éneklésével hangolódnak a fótiak a gazdag programra.
