Izgalmas adatokat árul el az Internet Hungary konferencia résztvevőivel készült kutatásában a Lounge Group. A  szimulációs foglalkozás során a játékosok – vagyis a konferencia résztvevői – pszichológiai teszten próbálhatták ki magukat, amely egy krízishelyzet bizonytalanságainak hatásait szemlélteti és elemzi.

Különleges szimulációt készített a Lounge Group. A játékos pszichológiai teszt a pandémia időszakának, illetve bármilyen más krízishelyzet bizonytalanságainak hatásait szemlélteti és elemzi. Az ügynökségcsoport „Munkadinamika” projektjének keretében zajló kutatássorozat következő fejezeteként a kontrollszimulátor az Internet Hungary 2021 konferencián debütált, ahol több mint 270 előadó és fórumrésztvevő, illetve közel kétezer látogató volt jelen. A Munkadinamika projekt célja irányt mutatni a vezetőknek és kulcsot adni a kezükbe, hogy egy esetleges válsághelyzetben (a pandémiától elvonatkoztatva) hogyan tudják megerősíteni és támogatni munkatársaikat, beosztottjaikat.

A kutatás első szakaszából az az insight került napvilágra, hogy ha a vezető ismeri a kollégák kontrollal kapcsolatos viszonyát, akkor az segítséget nyújt számára az adott munkatárs munkahelyi és mentális helyzetét megismerni és időben beavatkozni. A kontroll változását játékélménybe csomagoló teszt normálistól eltérő helyzetekben vizsgálja és zavaró tényezők közepette veszi górcső alá a játékosok viselkedését, az érzékszervek fizikai összezavarása mellett megoldandó feladatokkal.

A játékos, mégis kontrollvesztéssel járó feladatokban több mint hatvanan próbálták ki magukat az esemény két napja alatt. A főként diplomás, vezető pozícióban dolgozó résztvevők összesen több mint 25 órán keresztül tették próbára képességeiket. A játékosok több mint fele volt nő, a résztvevők közel hatvan százalékban pedig felsővezetők vagy diplomához kötött szellemi foglalkozásúak voltak. A tesztelők nagyjából egyenlő arányban kerültek ki a 30-39, 40-49, illetve 18-29 éves korosztályból, e három csoport tette ki a kihívásra vállalkozók kilenctizedét. A tesztalanyok legnagyobb részben, 50 százalékban – az esemény jellegéből is adódóan – a marketing, a média és a PR területén dolgoznak, de az értékesítés-kereskedelem, illetve az adminisztráció, irodai munka is képviseltette magát.

És hogyan viselték a résztvevők a kontrollvesztést? A játékosok több mint kétharmada felszabadultan, nevetve, lazán vette az akadályokat, szerény számban voltak olyanok, akik kényelmetlenebbül érezték magukat a feladatok megoldása közben. Jellemző adat, hogy mindössze egy fő adta fel a játékot. A játékosok több mint fele esetében már a feladatok megoldásának megtalálása nélkül elkezdődött a feloldás, további negyedük pedig a feladat megoldása közben került ilyen állapotba. A résztvevők tizedének a feladat során nem volt szüksége feloldásra, mert egyáltalán nem alakult ki benne feszültség.

„A ‘Munkadinamika’ egy hosszú távú projektünk, és a kutatás a már elkészített feltáró kutatásnál nem áll meg, azonban már most felszínre került többek között egy paradigmaváltónak is hívható gondolatunk. Eszerint egy drasztikusan megváltozó környezetben, válsághelyzetben a mentális problémák hátterében a kontroll jellegének, intenzitásának megváltozása áll, illetve az egyén, munkatársak kontrollhoz való viszonyrendszerének ismeretében megalkotható a munkatársak mentális állapotának tartós irányba állítása, a tüneti kezelések rövid hatásai helyett” – állítja Hidvégi Krisztina, a kutatást életre hívó Lounge Group médiaigazgatója. „A szimulációs játékunkban visszaigazolást nyert, hogy mennyire fontos drive, egy válsághelyzetben beálló mentális változás, érzelmi állapot felszínre törésekor magára a kontroll jellegének megváltozására gondolni, hiszen a játékunkban nekünk csak kb. 20 percünk volt a kontrollvesztés eszközével valamilyen érzelmi állapotot, akár sarkosakat is elérni, de ezalatt az idő alatt csupán a játékosok 12%-án nem jelentkezett érzelmi reakció. Gondoljunk bele, mi történik, ha egy válsághelyzetben nem 20 percnyi kontrollváltozást tapasztalunk” – tette hozzá a cégvezető.

A feladatokat követően a játékosokkal interjúk készültek, ezek alapján többségük jókedvű, feldobódott hangulatban jött ki a kontrollszimulátorból. A játékot jellemzően izgalmasnak nevezték, többen kihívásként, egyfajta teljesítendő küldetésként fogták fel a nem hétköznapi játékokat. A legkényelmetlenebbnek szinte mindenki a fordított szemüveg keltette érzeteket mondta, (rész)sikereredményeik azonban könnyen átlendítették őket a nehézségeken. A játékosok zavarónak ítélték a kontroll elvesztését, és hogy emiatt segítségre szorulnak. A bizonytalanságérzetet többnyire a sikerélmény és a támogatottság oldotta fel: valamennyien arról számoltak be, hogy a megkönnyebbülés a kedvező eredményeik után következett.

Az egyes személyiségtípusok főbb jellemzői is jól kirajzolódtak a teszt során. A játékosok harmada a Felfedező típusba tartozott, közöttük jelentős arányban voltak a felsővezetők. E típus képviselői között voltak a legnagyobb arányban azok, akik a játék során indulatosabbak lettek, illetve akik a játékok közben, akár a megoldás megtalálása nélkül feloldódtak. A résztvevő Újító típusúak kétharmada felsővezető volt, cégvezetésben, illetve a marketing területén tevékenykednek. Az Újítókra nem jellemző, hogy zavarba jöttek volna a játék során, sokkal inkább felszabadultnak tűntek közben. A Csapatjátékos típusba tartozók kizárólag a 18–29, illetve a 30–39 éves korosztályból kerültek ki. Kevesen voltak közöttük vezetők, háromnegyedük diplomához kötött szellemi foglalkozású, bizonyos részfeladatokban pedig ők teljesítettek a legjobban. A Csupaszív típust a fiatalok képviselték, többségük felszabadultan állta a sarat, de alapvetően önfeledten birkóztak meg a feladatokkal a Logikus személyiségtípusú játékosok is.