A X. kerületben a szavazó a szavazás menetéről videofelvételt készített, közben hangosan kommentálta, amit csinált.
Az elnök erre elhúzta a fülke függönyét, a szavazatszámláló bizottság egyik tagja pedig dörömböléssel ráijesztett – írja az NVB.
Vasárnap este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben az országgyűlési választáson és a népszavazáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.
A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.
Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.
A bizottságoknak először ellenőrizniük kell, hogy az urnazáró plombák sorszáma egyezik-e a jegyzőkönyvben rögzítettel, a papírurnák esetében pedig azt, hogy az urnák sértetlenek-e. Ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy – az eset körülményeit is figyelembe véve – az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják az egyéni, pártlistás, nemzetiségi listás és népszavazási szavazólapokat.
A szavazatszámláló bizottságok előbb az egyéni szavazólapokat számolja majd össze, ezt követik a pártlistás szavazólapok, a nemzetiségi listás szavazólapok és végül a népszavazásé.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.
Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.
A bizottság jelöltenként és listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
A népszavazás szavazólapjait öt csoportba válogatják: külön válogatják azokat, amelyek bélyegzőlenyomat nélküliek, amelyek egyetlen kérdésre sem tartalmaznak érvényes szavazatot, amelyek minden kérdésre “igen” szavazatot tartalmaznak, amelyek minden kérdésre “nem” szavazatot tartalmaznak, és azokat, amelyek vegyesen tartalmaznak “igen” és “nem” szavazatokat. A vegyes szavazatot tartalmazóknál kérdésenként számolják össze a szavazatokat.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – az urnával együtt – haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.
Lesz azonban 106 szavazókör, ahol nem bontják fel vasárnap este az urnákat: ezek “megvárják” a külképviseleteken, illetve a más magyarországi településeken leadott (átjelentkezők által leadott) szavazatokat. Az “utazó” voksokat a választás utáni szombaton keverik bele ennek a 106 szavazókörnek az urnáiba.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jegyzőkönyvek alapján összesíti a szavazatokat, és állapítja meg a választás eredményét, jövő szombaton. A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, ahogyan az országos népszavazás eredményét is.
A választásra jogosultak 68,18 százaléka szavazott délután 5-ig Fóton.
11.140-en szavaztak 17 óráig Fóton, ami a névjegyzékben szereplő választópolgárok 68,18%-a. Pest megye 5-ös számú egyéni választókerületében 68,85 százalék volt 17 órakor a részvételi arány, a megyében 65,56, országosan pedig 62,92 százalékos.
A választásra jogosultak 57,01 százaléka szavazott délután 3-ig Fóton.
9.316-an szavaztak 15 óráig Fóton, ami a névjegyzékben szereplő választópolgárok 57,01%-a. Pest megye 5-ös számú egyéni választókerületében 57,51 százalék volt 15 órakor a részvételi arány, a megyében 55,15, országosan pedig 52,75 százalékos.
Tuzson Bence államtitkár, Göd országgyűlési képviselője Dunakeszin szavazott még reggel, feleségével és gyermekeivel.
Ugyancsak Dunakeszin voksolt az egyesült ellenzék képviselőjelöltje, Dorosz Dávid is.
A fővárosban megdőlt a nappali hidegrekord szombaton, másutt tíz centiméternyi hó esett vasárnap reggel – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.
Mint írták: szombaton országszerte hűvös, télies idő volt. Budapesten a meteorológiai szolgálat János-hegyi állomásán csak 2,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó fővárosi legalacsonyabb maximum hőmérsékleti rekord. Az eddigi fővárosi rekordot 1944-ben regisztrálták: akkor 3,7 fokos csúcsértéket mértek.
A legtöbb hó a Dunántúlon, azon belül is a Dunántúli-középhegységben esett. A legnagyobb hóvastagságot Komárom-Esztergom megyében, Tardoson regisztrálták, ott tíz centiméternyi hó hullott.
Ugyanakkor kiemelték: a hótakaró a legtöbb helyen fokozatosan elolvad, de a magasabban fekvő részeken maradhatnak havasabb tájak.
-MTI-
A választásra jogosultak 45,17 százaléka szavazott délután 1-ig Gödön.
Ez 7380 embert jelent. Pest megye 5-ös számú egyéni választókerületében 45,72 százalék volt 13 órakor a részvételi arány, a megyében 42,2, országosan pedig 40,01 százalékos.
Ha nem biztos benne, hogy Ön pontosan hol szavazhat, IDE kattintva keresheti ki.
Délelőtt 11 óráig Fóton 4 298-an mentek el szavazni.
Ez 26.3 százalékos részvételi arányt jelent. Pest megye 5-ös számú választókerületében, ahova Fót is tartozik, szinte pontosan ugyanilyen, 26,33 százalék volt az arány 11-kor, míg országosan a választásra jogosultak 25,77 százaléka jelent meg addig a szavazóhelyiségekben.
Városunkban reggel 9-ig 1718-an adták le a voksukat az országgyűlési választásokon és a népszavazáson.
Ez 10,51 százalékos részvételi arányt jelent az első három órában. Pest megye 5-ös számú választókerületében, ahova Fót is tartozik, 10,3 százalék volt az arány reggel 9-kor.
Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a rendszerváltás utáni kilencedik országgyűlési választáson. Emellett ma tartják az országos népszavazást a gyermekvédelmi kérdésekben. Ez az első alkalom, hogy a parlamenti választással egy időben népszavazást is rendeznek.
A 3154 településen és 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókör reggel 6 órakor nyitott, és este 7 óráig várják az urnákhoz a választásra jogosult 7,7 millió választópolgárt.
A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat.
Ugyan először zajlik egyszerre parlamenti választás és országos népszavazás, de a szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.
Tizenkét nemzetiség több mint 41 ezer választója azonban – akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson – nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát a választásra.
Azok a jelöltek indulhattak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 663 egyéni jelölt indul, közülük 34 független. A választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.
Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos pártlistás szavazólapon hat pártlista szerepel.
Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 145 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe; ezt több mint 65 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 58 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Sanghajban a koronavírus-járvány miatt nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást)
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt csaknem 158 ezren jelezték előre. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 200 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.
Az április 3-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük közel 220 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.
Listát állított az országgyűlési választásra (a roma kivételével) 12 országos nemzetiségi önkormányzat is, ez azt jelenti, a roma kivételével minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. 2018-ban 23 831 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 9-én állapítják meg, az országos listás eredményt pedig legkésőbb április 22-én.
Vasárnap tartják a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást is. Az Országgyűlés november 30-án rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást. A négy kérdés úgy szól: “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”, “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”, “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”, “Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától számított három évig kötelező.
Forrás: MTI
Szombaton este a Sport utcában tartották a fóti Sportnegyed avatóját.
Az eseményen, melyen ott volt dr. Vass György polgármester és Bíró Zoltán alpolgármester is, a méltán népszerű Magna Cum Laude együttes koncertje előtt Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a szépszámú közönséget.
Az 1999-ben alakult Magna Cum Laude az egyik legnépszerűbb hazai popegyüttes, mely az évek során több Fonogram, Viva Comet és Artisjus-díjat érdemelt ki.
