Második alkalommal rendezik meg a Fóti Kolbi kolbásztöltő versenyt november 5-én. A versenyre október 30-ig lehet jelentkezni.
A nevezési feltételeket és a versenykiírást Fót város honlapján találják meg, IDE kattintva.
A 24. órában ugyan, de sikerül megőrizni az ikonikus épületet.
Májusban nagy sikerű kiállításon mutatták be a telepet a Vörösmarty Művelődési Házban. Az érdeklődőket júniusban Balogh Dávid, a kiállítás kurátora vitte el egy izgalmas bejárásra a telepen. Akkor megemlítette, hogy nagyon gyorsan kell tenni valamit az utolsó, eredeti állapotában megmaradt épület megóvása érdekében.
Most Balogh Dáviddal jártuk be a helyszínt. Közben elmondta, amit tudni lehet az állagmegóvás előtt álló épületről.
1927-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium adományaiból épült fel a ház, egyike volt annak a 61 épületnek, melyeket gróf Apponyi Franciska kezdeményezésére húztak fel. Az önkormányzat 2019-ben vette meg az akkor csaknem 15 éve lakatlan épületet. Az eredeti tulajdonos fia, ifjabb Magyar Lajos 2004-ben elhunyt, és ezután az örökösök nem foglalkoztak az ingatlannal. A ház szoba-konyhás volt, a kertben állt a mosdó és a házhoz tapasztva a kamra – ez utóbbit szintén tervezik felújítani.
A fóti önkormányzat támogatásával októberben lehetségessé vált az állagmegóvási munkák elvégzése. Nagy szükség volt a beavatkozásra, a most jövő telet talán már ki sem bírta volna a romos épület. Most a tetőszerkezet megerősítése, a veranda és a két belső helység aládúcolása folyik.
“Reméljük, hogy minél előbb lesz folytatás, és az épület teljes felújításon esik át. Ide tervezzük a Suum Cuique-telep történetét bemutató emlékházat. Az Értéktár Bizottság nagyon bizakodó” – mondta el a Fótinfónak Balogh Dávid.
Október 22-én a helyi civil szervezetek hagyományos fáklyás megemlékezést szerveznek az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére, október 23-án pedig Fót Város Önkormányzata koszorúzási ünnepséget és ünnepi megemlékezést tart.
A fáklyás megemlékezés délután 6 órakor kezdődik a Károlyi-kastélynál, onnét a menet az Óvodakertbe megy, ahol megkoszorúzzák az ’56-os kopjafát, és Bíró Zoltán alpolgármester, valamint dr. Ciráki F. György orvos megosztja gondolatait a résztvevőkkel.
Október 23-án az önkormányzat szervezésében délután 4 órakor tartanak koszorúzási ünnepséget az Óvodakerten, majd az ezt követő ünnepi megemlékezésen Dr.Vass György polgármester mond ünnepi beszédet a Vörösmarty Művelődési Házban.
Az ötödik születésnapját most ünneplő Pallas Athéné Könyvkiadó fennállása alatt 146 nemzetközi sikerkönyvet adott ki: 25-öt a közgazdaságtan-pénzügy; 46-ot a geopolitika; 70-et a menedzsment; 5-öt pedig a fenntartható fejlődés témaköréből. Ezek között 23 hazai szerző műve is megtalálható.
Az évforduló napján jelent meg az On the Edge of Times című kötet, amelynek szerzője Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 2019 szeptemberétől idén májusáig találkozhattak a jegybankelnök „100 Words” című cikksorozatával, amelyben aktuális gazdaságpolitikai, gazdaságelméleti és geopolitikai kérdéseket járt körbe. Az elmúlt években a kiadó védjegyévé vált, hogy minden egyes kötetüket szakértők közreműködésével, nyilvános eseményen mutatnak be az érdeklődőknek, e hagyomány ez alkalommal is folytatódott.
A Pallas Athéné Könyvkiadó 2017-ben azért jött létre, hogy könyveikkel a legújabb és legfontosabb kutatások eredményeit hozzák el Magyarországra a világ legrangosabb akadémiai hátterű kiadóinak gondozásából, mindezt a közgazdaságtan-pénzügy, a geopolitika, a menedzsment és a fenntartható fejlődés tématerületeiről. Ugyanakkor a magyar szellemi örökségek és tudásbázis megőrzése is missziójuk részét képezi. „Nagy büszkeség számunkra, hogy egyre több kiváló hazai szerző is szerepel a megjelenési listánkon” – emelte ki Cseh Katinka ügyvezető igazgató. Emellett saját, angol nyelvű köteteikkel a nemzetközi könyvpiacon is jelen vannak. „Könyveinkkel tudásbázist építünk, amely nemcsak a jelent szolgálja, hanem befektetés a jövőbe is. Ennek érdekében kiváló kapcsolatot ápolunk a világ élvonalába tartozó egyetemi műhelyekkel, például a Cambridge, a Harvard, az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem), a NUS (National University of Singapore), az Oxford, a Princeton, a Stanford vagy a Yale könyvkiadóival, valamint számos nemzetközi presztízsű egyéb tudományos kiadókkal.”
A PABooks feladatának tartja a hazai közgazdasági örökség értékeinek felmutatását is. Ennek jegyében mutatják be Kopátsy Sándor több mint fél évszázadot felölelő munkásságát. Eddig négy kötetét jelentették meg.
Az elmúlt öt év alatt a kiadó védjegyévé váltak a könyvbemutatók, hiszen minden új kötetet nyilvános rendezvényen prezentálnak az érdeklődőknek. Ezekről podcast vagy videó is készül, amelyek bármikor visszanézhetők a kiadó social media oldalain.
Cseh Katinka ügyvezető igazgató elmondta, hogy az ünnepi könyvmegjelenés mellett születésnapi meglepetéssel is kedveskednek az olvasóknak: öt sikerkönyvük szerzőivel készítettek egy-egy tartalmas villáminterjút. A Ruth DeFriesszel (Mit tenne a természet?); Csizmadia Norberttel (Geofúzió); Horváth Leventével (A kínai geopolitikai gondolkodás); John Komlóssal (A valójában létező gazdaság és az emberarcú kapitalizmus alapjai), illetve Jonathan Passmore-ral (Így lehetsz coach! –hamarosan megjelenő kötet) készített podcastjaik már elérhetők a kiadó Facebook-oldalán és a podcastcsatornáján (a Spotify- és az iTunes-platformokon).
2022.10.17-20-ig az Agárdy utcában útfelület javítási munkálatok kezdődnek a csapadékvíz- elvezetés miatt. Ezen időszakban forgalomkorlátozások, időszakos útlezárások várhatók.
A munkavégzés ideje alatt, 7.00-17.00 óráig a munkaterületen a gördülékeny munkavégzés és az esetleges károkozások megelőzése végett kérjük, hogy parkoló gépjárműveikkel is szíveskedjenek elhagyni az Agárdy utcát. Együttműködésüket köszönjük! – írták Fót város hivatalos Facebook-oldalán.
A vártnál jóval többen hagyták a népszámlálási kérdőív online kitöltését az utolsó napokra. A nagy érdeklődésre tekintettel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda 10.00 óráig meghosszabbítja a népszámlálás online adatszolgáltatási időszakát.
A kérdőíveket eredetileg október 16. éjfélig lehetett önállóan, az interneten kitölteni a postán megkapott, 12 jegyű belépési kód megadásával. A nagy érdeklődés miatt azonban a KSH úgy döntött, meghosszabbítja az online adatszolgáltatási időszakot. Vagyis a kérdőívet október 19. délelőtt 10.00 óráig lehet az interneten kitölteni, így mindenkinek lehetősége lesz önállóan, online megválaszolni a népszámlálási kérdéseket.
Az internetes kitöltés továbbra is a legegyszerűbb, leggyorsabb és legkényelmesebb módja a válaszadásnak. A kérdőívkitöltés számítógépen, illetve bármilyen internetkapcsolattal rendelkező mobileszközön lehetséges. Akik nem rendelkeznek internethozzáféréssel, térítésmentesen használhatják a közkönyvtárak számítógépeit, valamint a Digitális Jólét Program Pontokon is ki lehet tölteni online a kérdőíveket.
Palásti Béla, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket Jónás Géza cimbalomművész és Terék József tárogatóművész koncertjén.
Mint elmondta, Terék Józsefet már nagyon régóta ismeri és folyamatosan követi pályafutását. Megemlítette, hogy Joci sok könyvet írt már, közte a Zsámboki népdaloskönyvet, és remélhetőleg jövőre a Fóti népdaloskönyve is meg fog jelenni.
A zenekart Terék József mutatta be. A tagok Jónás Géza, akivel hetedik éve muzsikálnak együtt, Farkas Zsolt brácsán, Szekeres Marcell Pétert nagybőgőn játszik. A program jórészt közismert, népszerű számokból állt, melyeket a közönség időnként együtt énekelt az együttessel. A program előtt röviden beszélgettünk Terék József tárogatóművésszel.
Mit lehet tudni a mai programról?
A program a Tárogató és Cimbalom Hungarikum koncertsorozat része. Ennek a két hangszernek fogjuk bemutatni a sokoldalú megszólalási lehetőségeit. A pedálos cimbalom 1872-ben, a reform tárogató 1896-ban nyerte el végleges formáját, és ami érdekes, hogy ugyanaz a hangszerkészítő mester, Schunda Vencel József készítette el őket.
Jónás Géza Kásler Miklóstól, az Emberi Erőforrások miniszterétől kapta ennek a 10 koncertből álló sorozatnak a lehetőségét, melyet a Nemzeti Kulturális Alap támogat. A dolog előzménye, hogy Géza 2020-ban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrtól és Soltész Miklós államtitkár úrtól a Karmelita kolostorban első zenészként vehette át a “Pro Cultura Minoritatum Hungariae” állami kitüntetést. Erről a díjról annyit kell tudni, hogy 13 nemzetiség él Magyarországon, és minden évben nemzetiségenként egy személy kaphatja meg az ebben a kategóriában adományozható legmagasabb állami kitüntetést. Ekkor fogalmazódott meg Gézában egy koncertsorozat terve, ahol a cimbalmot mutatják be és megszólalásának sokszínűségét.
Ön mióta játszik a hangszeren?
Tárogatósként lépek fel ma, és ez a fő hangszerem. Harminc éve kezdtem el a zenei pályafutásomat, ebben a formációban igazából a prímás szerepét látom el. Én a tárogatót próbálom bemutatni mindenféle zenei stíluson keresztül. Nem csak a Rákóczi korszak megszólalását mutatjuk be, hanem a klasszikus zenétől a jazzig, a cigányzenétől a népzenéig sok stílust. Én egyébként a Pest Megyei Önkormányzat Kulturális szakreferense vagyok, zeneszerzőként és zenei rendezőként is dolgozok.
A koncert után Jónás Gézát, a virtuóz cimbalomművészt kérdeztük.
Nagy öröm volt látni, hogy ezen a fantasztikus technikai tudáson kívül milyen jó hangulatban játszik. Ez azt is jelenti, hogy nagyon élvezi is a zenét?
46 éves vagyok, 35 éve vagyok a pályán. Tízéves voltam, mikor az első étteremben felléptem, de már ötéves korom óta játszom a hangszeren. Nem szegte kedvem semmilyen nehézség, a zene minden boldogságot, szépséget visszaad. Imádok a mai napig is játszani, muzsikálni együtt barátokkal. Én a nagyapámtól és édesapámtól mindig a legszebb magyar nótákat hallgathattam, nekem ez a szívem csücske. Szeretek sok minden mást is cimbalmozni, de én úgy érzem és úgy is cselekszem, hogy nekem a magyar zenét, azt, amit kaptunk ajándékba, azt kell továbbvinnem.
A városban, a szerintünk három legszebb parkban jártunk, most kíváncsiak vagyunk, melyik az önök kedvence. Szavazzanak!
A Károlyi-kastélyt körülvevő gyönyörű park?
A Németh Kálmán Emlékház kertje a szőlőkkel és a csodálatos fákkal?
A Somlyó tó körüli sétaút a kacsákkal?
A tóhoz vezető út után megépítik a Fótfürdő állomásig a járdát, ez a jövő hét elejére elkészül.
Jól haladnak a Hargita, a Rákóczi Ferenc és a Kodály Zoltán utcában is az építéssel.
Végső nyugalomra helyezték Wittner Mária 1956-os szabadságharcost pénteken a dunakeszi temetőben.
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, Szent István-díjjal, az Emberi Méltóságért díjjal kitüntetett volt fideszes országgyűlési képviselő, Dunakeszi, Csepel és Józsefváros díszpolgára életének 86. évében, szeptember 14-én hunyt el. Búcsúztatásán részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Áder János volt államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A búcsúszertartást Kozma Imre katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója tartotta, majd Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki püspök mondott imát Wittner Máriáért.
Németh Szilárd kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő búcsúztató beszédében Wittner Máriát az önfeláldozó, félelmet nem ismerő szabadságszeretet egyik legtisztább jelképének nevezte, aki egyszerre volt 1956 hőse, valamint áldozata a magyar szabadságharcot és forradalmat követő kommunista terrornak. Wittner Máriát nehéz gyermekkora után a karmelitáknál erős keresztény hitre, hazaszeretetre és mélyen érző emberségre nevelték. Erkölcsi tartása, bátorsága, a magyar szabadságért való tenni akarása már 19 évesen az 1956-os forradalom hősévé tette – folytatta. “Harcolt, ameddig lehetett, egészen addig a végzetes november 4-ei napig, amikor megsebesült, és amikor szeretett hazája is súlyos sebet kapott” – mondta a kormánybiztos.
A szabadságharc vérbe fojtása után nyolc hónap siralomház, 13 év fegyház és idegőrlő sötétzárka várt rá, ami alatt hite volt az egyetlen támasza, és csak 1970-ben, az 56-osok közül az utolsók között szabadult. A börtönévek alatt esküt tett arra, hogy kivégzett bajtársai – köztük Tóth Ilona mártír szigorló orvos – emlékét megőrzi – idézte fel.
A rendszerváltás után nyolc éven át országgyűlési képviselőként is dolgozott, “tettel és szóval harcolt a magyar emberek szabadságáért, jólétéért, boldogulásáért”.
Két gyermeke született, de családja mellett “szívbéli családjába” fogadta a kommunista diktatúra összes áldozatát. Mindig odafigyelt bajtársaira, anyagilag is támogatta a nehéz helyzetben lévőket. “Ő volt a politikai élet irgalmas szamaritánusa” – emelte ki a kormánybiztos. Németh Szilárd úgy fogalmazott: Wittner Mária óriási űrt hagyott maga után. Utolsó leheletéig szolgálta a magyar nemzetet, a magyar szabadságharcot, amely nem ért véget 1956. november 4-én, sem a rendszerváltozással, és úgy tűnik, ez a magyar sors a 21. században is.
Wittner Mária már életében is “előttünk járó példa, erkölcsi mérce volt”, szellemi öröksége ma is iránytűként szolgál. Kitartása, állhatatos hazaszeretete, a szabad Magyarországba és Istenbe vetett hite erőt ad a legnehezebb időkben is – jelentette ki. Arról is beszélt: Wittner Mária pontosan átérezte, mit jelent az országra nehezedő külső-belső nyomás. Azt is tudta, hogy ilyen időkben bátran és okosan kell a magyar érdeket képviselni, és olyan vezetőkre van szüksége az országnak, akik több terhet vállalnak, akik képesek a “gáton” teljesíteni. Életét példának nevezte arra, hogyan lesz egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból életre szólóan és még azon túl is szabadságharcos forradalmár, akit mindezért “a hazaáruló és gyáva kommunisták meg akarnak semmisíteni, meg akarnak gyalázni, de ő ettől csak még elszántabb, még erősebb lesz”.
Nyíri Márton, dunakeszi alpolgármestere búcsúbeszédében azt mondta: Wittner Mária, aki Dunakeszi díszpolgára is volt, olyan erős hatással volt sokakra, hogy vele kapcsolatban nagyon nehéz múltidőt használni, mivel “lelkülete mindig velünk marad”.
Kedvezőtlen gyermekkori körülményei ellenére “szilárd értékrend, erkölcsi tartás, elveiért való határozott kiállás, megtörhetetlen bátorság és végtelen hit jellemezte” – tette hozzá az alpolgármester, hangsúlyozva, hogy Wittner Mária az 1956-os szabadságharcosok első számú szószólója volt, a forradalom emlékének őrzője, “a közélet élő lelkiismerete, aki kompromisszumok nélkül kérte számon a forradalom leverőitől és szellemi örököseitől tettüket”.
A dunakeszi temető ravatalozójánál tartott búcsúztatása után Wittner Mária hamvait szűk családi körben helyezték végső nyugalomra.
-MTI-