











Az esten a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium művészeti tagozatai mutatkoztak be.
Az érdeklődők, akik megtöltötték a művelődési ház színháztermét, lelkesen vásároltak a diákok által készített gyönyörű kerámiákból, és megcsodálták a kiállított népviseleteket és más tárgyakat. Az est zárásaként néptánc gálaestet tartottak a néptánctagozatos tanulók.
A jótékonysági összművészeti kiállítás és vásár megnyitásakor Cseri-Matus Csilla, a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium intézményvezetője mondott rövid köszöntőt. Bemutatta az intézményét, és szólt a program egyik támogatójáról, a Fóti Népművészeti Szakképzésért Egyesületről. Ezt az iskola tanárai hozták létre még 1998-ban, az alkotómunka megtámogatására. Az egyesület célja a néphagyomány tisztelete, annak megismerése és feltárása, innovatív felhasználása. Elmondta, hogy a mostani esemény egy két részből álló jótékonysági programsorozat része, melyet iskolájuk és a Vörösmarty Művelődési Ház szervezett. Az iskola egy volt diákja beteg lett, és az est belépő- és támogatói jegyeiből, valamint a kiállításon eladott termékekből és alkotásokból befolyt összeg egy részét az iskola egyesülete az ő orvosi kezelésének támogatására, míg a másik részét az iskola művészeti, szakmai munkájához elengedhetetlen eszközök fejlesztésére fordítja. A jótékonysági programsorozat első eseménye egy kiállítás-megnyitó volt hétfőn, szintén a művelődési házban. Izsai Regina – a fiatal művész, akinek a támogatására a gyűjtés folyik – képei most is megtekinthetők a földszinti kiállítótérben.
Kissné Breczek Margit és Cseri-Matus Csilla
Kissné Breczek Margit a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium rajz- és vizuális kultúra tanára, a művészeti szakmai közösség vezetője elmondta, hogy szeretettel várnak mindenkit a Mindenki karácsonyán december 17-én, szombaton a kisalagi könyvtárnál délután négytől hatig.
A barátságtalan, esős időben is megtelt a Szeplőtelen Fogantatás templom a koncertre, melyen Sebestyén Márta és Andrejszki Judit énekesek léptek fel.
Sebestyén Márta az egyik legnépszerűbb magyar népdalénekes. Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész, aki nem csak hazánkban ismert, hanem világszerte. Énelkelt a japán császár előtt, de a spanyol és az angol uralkodói ház is megismerhette általa a magyar népzene gyöngyszemeit.
Andrejszki Judit pedig barokk szoprán, csembalista és orgonista, aki szintén világszerte népszerűsíti a magyar népzenét.
A program címe Angyali szó zengedez, amit a péntek esti szentmise után adtak elő. A karácsonyi dalokat bemutató hangszerekkel gazdagított koncert előtti bevezetőjében Sebestyén Márta kiemelte, hogy a fóti fellépés „bakancslistás vágya volt”. 48 éves pályafutása alatt még senki nem hívta meg ide fellépni ebbe a gyönyörű templomba, és nagyon örült neki, hogy ez végre összejött.
Soha nem látott változások cunamija tart felénk – figyelmeztet Campbell Macpherson, a változások kezelésének nemzetközi hírű szakértője. Olyan gyorsan fejlődik körülöttünk a világ, hogy szinte lehetetlennek tűnik az alkalmazkodás. A technológia, a környezet, a munkamódszerek, az életmódunk, sőt, még az is, hogy meddig élünk, mind-mind folytonos és drasztikus átalakulásban van. Nincs más választásunk, mint felkészülni és megbirkózni velük. Ebben segít a Változás Bajnokai című könyve.
A szerző célja, hogy erőt adjon nekünk a változáshoz. Megmutatja, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a folyamatból. Arra is megtanít, miként keressük és fogadjuk el azokat az átalakulásokat, amelyek jobbá teszik az életünket. Mert az erő, amely a változáshoz szükséges, mindannyiunkban ott rejlik – hangsúlyozza.
A változás bajnokai mindenkinek szól. Segíti az olvasót az akadályok felismerésében, megmutatja, hogyan kell kidolgozni hatékony módszereket a legyőzésükre, és hasznos tanácsokkal is szolgál a jövő tervezéséhez. Mindezt a szerző három évtizeden keresztül végzett nemzetközi munkássága alapozza meg, amelynek keretében szervezeteket és egyéneket egyaránt támogatott a változások feldolgozásában. Emellett módszereiben és ajánlásaiban benne foglaltatnak a saját életében történt fordulatok tapasztalatai is.
Az ezekből levont három legfontosabb tanulság: 1) Minden változás személyes alapú. Még a legjelentősebb vállalati átalakulás is valójában a szervezeten belüli számtalan, egyénekre ható változások összességeként jön létre. 2) Minden változás érzelmi alapú: az érzelmek minden egyes alkalommal felülmúlják a logikát. 3) Senki sem fogadja el a változást csak azért, mert azt mondják. Csak akkor változtatunk, amikor mi akarunk.
Épp ezért a kötet nagy figyelmet fordít a változás pszichológiájára, rámutatva, hogyan gördítünk személyes és érzelmi akadályokat saját magunk elé. Az elménk folyamatosan próbál megóvni minket a veszélyektől, ugyanakkor a legalattomosabb visszatartó erőket is épp az elménk generálja a jövőbeli fejlődés és változás ellen. Naponta 50–80 ezer gondolat fut át az agyunkon, becslések szerint ezek mintegy 80 százaléka negatív előjelű. A negatív gondolatok fizikailag is megbetegíthetnek minket, pedig az elménk szárnyakat is adhat: a képzelet és az álmodás hatalmát. És valójában minden az elménkben dől el – teszi hozzá.
A változás előtt álló személyes és érzelmi akadályok felszámolásának eszköztárában a szerző külön fejezetet szentel a jógának. Ennél jobb dolgot nehéz találni, ha a változás elfogadásával kapcsolatos képességeinken szeretnénk javítani – állítja. Segít feloldani a test és a lélek feszültségét, könnyebb vele a helyükre tenni a dolgokat. Általa objektíven szemlélhetjük gondolatainkat és érzelmeinket, így megfigyelőként közelíthetünk a változáshoz, nem pedig áldozatként. Sőt, támogat is minket abban, hogy szívesen fogadjuk a változást.
Campbell Macpherson nagyon fontosnak tartja, hogy reményteljesek maradjunk. „A múlton nem változtathatunk, de a jövőbe tekinthetünk.” Mindezt a technológia példáján szemlélteti: bár a technológia változás egész iparágakat forgathat fel, hagyományos munkahelyek tömegeit tizedeli meg, ugyanakkor soha nem látott sebességgel hoz létre teljesen új foglalkozásokat. Azt is lehetővé teszi, hogy sokkal tovább éljünk. „Talán még abban is segíthet, hogy megmentsük a bolygót az általunk okozott környezeti pusztítástól” – emeli ki. Ennek kapcsán nagy lehetőséget lát az Y generációban, amely „ha szabad kezet kap, megmentheti a világot”.
A jövő a mi kezünkben van! – ez a szerző legfontosabb üzenete. Ha elfogadjuk, sőt, előre látjuk a változásokat, könnyebben alkalmazkodunk, és kevesebb szorongással tekintünk az új kihívásokra. A változtatást pedig saját magunknak kell meglépnünk, nincs értelme arra várni, hogy majd valaki más megoldja helyettünk.
Campbell Macpherson a változások globális szinten elismert szakértője, nemzetközi motivációs előadó, aki nem szokványos módon elsőként a Melbourne-i Egyetemen szerzett fizikusdiplomát. „Anglicizált” ausztrál, aki az angliai Cheltenhamben él, megosztva idejét az Egyesült Királyság és Ausztrália között, ugyanakkor mindenhol ott van, ahol ügyfeleinek szüksége van rá szerte a világon. A Henley Business School iparági szakértője. Több mint 30 éve segíti a kis- és nagyvállalatok vezetőit.
A változás bajnokai című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.
A Vörösmarty Művelődési Házban volt az Egy lépés az élet című könyv bemutatója. Máté Richárddal korábbi könyvének bővített kiadásáról Bojsza Réka beszélgetett.
A több mint egy órás, jó hangulatú író-olvasó találkozón szó volt Richárd valláshoz fűződő viszonyáról, és arról, hogy 25 évig a baptista felekezet tagja volt. Nagyon sokat jelentett neki ez a két és fél évtized, vissza is fog menni a gyülekezethez. Mesélt a könyvkiadás nehézségeiről. Volt, amikor egy regény folytatását írta meg, de az alapmű jogutódjai túl jónak találták a művét, és nem járultak hozzá a megjelentetéshez, míg máskor a kiadó tűnt el a teljes bevétellel. Anekdotázott korábbi munkahelyeiről, arról, milyen nála az alkotói folyamat, és sokat mesélt a családjáról is. A bemutató után mi is kérdeztük a szerzőt.
Jó pár éve ismerjük egymást, de még nem mondtad soha, hogy könyveket is írsz. Miket csináltál korábban, mielőtt a Fóti Hírnököt kezdted szerkeszteni?
Több mint két évtizede készítek magazinokat – kezdetben újságíróként, aztán szerkesztőként és már jó régen kiadóvezetőként. Az írás mindig része volt az életemnek, de ennek azért, valljuk meg, a családom nem mindig örült felhőtlenül. A napi munka mellett most is írok könyvet, a munkatársaimmal közösen pedig készítjük a Hírnököt.
Azt viszont tudom, hogy szereted a sportokat.
Igen, rendszeresen futok. Valamikor fiatal koromban fociztam, később aikidóztam, iaidoztam és most inosanto kalival foglalkozom. Ez egy fülöp-szigeteki harcművészet, amelyben puszta kéz-, bot- és késharc is van.
Hányadik könyved a mostani?
Többet is írtam, utána kellene számolnom. Ez a könyv a második bővített kiadása a 2007-ben kiadott könyvemnek. Hozzáírtam még valamivel több, mint 100 oldalt, és több dolgot módosítottam benne. Mondjuk úgy, hogy hozzáértem – ezen a személyes érési folyamatomat értem – ehhez a könyvhöz.
Mi a téma?
Az Egy lépés az élet egy kisfiúnak a története, aki kerekesszékbe született, beszélni sem tudott, de aztán Pető Andrásnak és a tanítványainak köszönhetően sok-sok harc és küzdelem árán a színészi pályáig sikerült eljutnia. Közben harcolt a szülei szeretetéért, és Petővel magával is. Ez egy kitalált történet, mert olyan felépülés, ami Horváth Ferencnél, a főszereplőnél
megvalósult, talán ha egynek sikerül egymillió gyerekből. Horváth Feri valójában sok-sok kisgyerek egybegyúrt alakja, olyanoké, akik Pető András és tanítványai által jutottak egy olyan élethez, amely teljesen emberi létet biztosít számukra, akár segítség nélkül is.
Hogy találtál a témára?
Egyszer láttam egy dokumentumfilmet Pető Andrásról, amelyben a munkásságáról beszéltek olyan emberek, akik vagy dolgoztak vele, vagy a segítségével épültek fel. Volt közöttük József Attila-díjas költő is. Engem akkor nagyon megfogott a film, és aznap éjszaka először csak a főszereplő figuráját láttam magam előtt, amint a színpadon állt sztárszínészként. A következő kép, amit láttam róla, egy kerekesszékes béna kisfiú volt. Aztán egyszer csak megjelentek lelki szemeim előtt a szülei – a miniszterhelyettes anya, a párttitkár apa, akik nem tudták elfogadni a sérült gyermeküket. A nagymamája volt az egyetlen, aki szerette és gondját viselte a kisfiúnak. Pető András életében játszódik a történet, ezért a könyv főszereplője 1944-ben születik. Pető András 1967-ben halt meg, így ebben a 23 éves időintervallumban kellett a könyvet is elhelyezni. Ez valójában nem egy történet, hanem kettő – Horváth Ferié és Pető Andrásé.
Milyen könyveket írtál korábban?
Elég sok mindent írok, de saját nevemen csak ez az egy könyv jelent meg. Tavaly kijött egy sci-fi–fantasy regényem, de úgy gondolom, amiről ott írok, az tíz éven belül a valóságunk lesz.
Mi lesz a következő könyved?
Annak a fogadtatásától kicsit tartok, mert olyan témát járok benne körül, amely megosztja az embereket. Mégis úgy érzem, meg kell írnom. A címe Az ítélkezés joga – a pap és a bíró. A könyvben egy halálos ítélet végrehajtására várva egy katolikus pap és a halálos ítéletet meghozó bírónő szellemi és erkölcsi párbaján vezetem végig az olvasókat.
Mikor várható a megjelenése?
Már elkezdtem írni, és bár gyorsan írok, most nagyon sok munkám van így az év végén, és családi kötelezettségeim is. Hála Istennek, mert a család az ember életének a legfontosabb része. Három gyermekem és négy unokám van.
Mondtad a beszélgetés alatt, hogy az egyik lányod autista. Róla is akartál írni egy könyvet, de eddig még nem sikerült.
Nem arról van szó, hogy nem sikerült, sokkal inkább arról, hogy nem kezdtem neki. Annyira mélyen érint a dolog, hogy lelkierőt kell gyűjtenem ahhoz, hogy bizonyos fokú távolságtartással legyek képes mindezt megírni. Nagyon-nagyon sok olyan történetünk van vele kapcsolatban, ami megható, vicces. Ugyanakkor számos dühítő történés is volt, amelyek a mérhetetlen emberi gonoszságot és aljasságot mutatják meg.
Félidőhöz érkezett a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti filmgyártó bázisának kapacitását növelő beruházása: jelenleg az új stúdiók acélszerkezeteinek munkálatai zajlanak a telephelyen – tájékoztatta az NFI az MTI-t.
Négy új műterem és kiszolgáló létesítmények építési munkálatai vannak folyamatban Fóton minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztése keretében.
A fóti filmgyártó bázis kapacitását ötszörösére növelő korszerűsítésben megépül Magyarország egyik legnagyobb, csaknem 5 ezer négyzetméter alapterületű, 18 méter belmagasságú filmstúdiója is.
“Jelentős gazdasági tényezőként a magyar mozgóképipar közel 20 ezer szakembernek ad munkát, és komoly hasznot hoz az országnak főként devizabevétel formájában” – idézi a közlemény Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI elnökét, aki rámutatott arra, hogy a streamingtartalom térhódításával a filmgyártási költések az elmúlt években folyamatosan növekedtek, az előzetes összesítés alapján a 2022-as költések újabb 20 százalékkal emelkedtek.
Káel Csaba szerint a hazai stúdiókapacitás bővítése versenyelőnyt biztosít a nemzetközi környezetben, és elősegíti az állami támogatással készülő magyar produkciók kiszolgálását, “így a Filmintézet közfeladatú tevékenységének ellátását is új perspektívába helyezi”.
A stúdiókomplexum bővítésekor 4 új filmstúdió épül, melyek további 9 890 négyzetméter hasznos alapterülettel növelik a jelenlegi 2692 négyzetméternyi stúdiókapacitást, így összesen majd 12 582 négyzetéter áll majd a produkciók rendelkezésére. A négy új műteremből kettő-kettő összenyitható lesz, így mintegy 5 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre, párhuzamosan kiszolgálva a nagy volumenű produkciók igényeit.
Negyven férőhelyes reprezentatív fogadóépület is épül vetítővel, de új irodaépülettel, éttermekkel, valamint további raktárakkal is bővül a telephely, és sor kerül a meglévő épületek, az energetikai rendszer, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.
A beruházásnak köszönhetően a fóti stúdiókomplexum nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt meghatározó eleme lesz a filmgyártásnak, és üzemeltetési költségei gazdaságosabbá válnak. A fóti telephely több szakaszban megvalósuló kivitelezési munkálatai tavaly nyáron kezdődtek, a befejezés a tervek szerint 2024 első felében várható.
London után Magyarország a legkeresettebb filmgyártó központ évek óta Európában. Tavaly egyebek mellett a legnagyobb stúdiók és sztárok, köztük Emma Stone, Mel Gibson, Hugh Laurie, Zendaya, Timothée Chalamet, Kate Winslet és Jude Law forgattak hazánkban.
Magyar filmek mellett a közelmúltban olyan világszerte népszerű alkotások készültek Fóton, mint a V. Henrik (The King), a Vaják (The Witcher) és Az utolsó királyság (The Last Kingdom), jelenleg a nagyszabású Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) forgatása zajlik az NFI stúdiójában.
Az NFI kiemelt jelentőségű fejlesztése a kormány Gazdaságvédelmi Akcióterve részeként valósul meg. Célja, hogy a hazánkban készülő, évente több mint 300 produkció növekvő stúdióigényét kielégítse, és az 1970-es évek óta működő fóti filmgyártó bázist megújuló energiaforrások bevonásával korszerűsítse – áll a közleményben.