Sorozatunk következő részében Kisalagon tettük fel Fóttal kapcsolatos kérdéseinket Bodnár Jánosnénak, akivel Kisalag központi részén találkoztunk. A hölgy nem akarta hogy fotót készítsünk róla, de a város számára is fontos, ezért szívesen megosztotta gondolatait lakhelyéről. Számára Fót az életteret jelenti.
Mióta él Fóton?
1995 óta élünk a városban, Budapestről költöztünk ide a IX. kerületből.
Milyen változást hozott a kisvárosi élet?
Minőségi változást, mert Budapesten bérházban laktunk, itt pedig kertes házban. Óriási a különbség, sokkal nagyobb szabadságban élünk Fóton, közelebb a természethez.
Fótnak melyik részében laknak?
Kisalag és Fót között az új részen van a házunk.
Fótiaknak érzik magukat?
Igen, teljes mértékben úgy érezzük már, hogy fótiak vagyunk. Szeretünk itt élni.
Mennyit fejlődött a város az elmúlt húsz év alatt?
Az elmúlt húsz évben sokat változott, de az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Amióta megszűnt a polgármesteri hivatalban az össze-vissza beszélés – Fót egy időszakban főleg a botrányairól volt híres – azóta kiegyensúlyozottabban fejlődik. Most jelentős változást látunk a környezetvédelemben, az ipartelepek számának növekedésében, a város fejlődésében.
Mire lenne legnagyobb szüksége a városnak?
Részemről legjobban egy uszoda hiányzik. Régóta vágyik már Fót lakossága erre. Azt hiszem, hogy jogos igény lenne egy ilyen létszámú közösségnek, hogy a gyerekeink helyben tudjanak sportolni és az időseknek is jó lenne a rehabilitáció szempontjából az úszás. Bevásárlóközpontra is óriási szükség lenne, nem kell hipermarket, megelégednénk egy szupermarkettel is, ami a lakosság mindennapi igényét kielégítené. Hallottuk, hogy van remény, de hogy mikor valósul meg, azt nem tudjuk.
Hogy látja, a fótiaknak van saját identitásuk?
Igen van, főleg az időseknek. Észreveszem, hogy szívesen vesznek részt olyan programokban, mint a Paradicsom Fesztivál, az őszi szüreti felvonulás, ami az ő fóti életükhöz hozzátartozott. Az idősebb fótiak hagyományőrzőként a mai napig szeretnék ezt gyakorolni és átadni az utókornak. Ezt látom a tősgyökeres fótiakon.
A gyerekei is itt élnek?
Igen és nem vágynak elmenni a városból. Ez jó érzéssel tölt el engem.
A kisváros ki tudja elégíteni az Önök szociális, kulturális, társasági igényeit?
A pandémia idején sajnos most a kulturális életünket nem tudjuk megélni. Vannak programok a Vörösmarty Művelődési Házon belül, amelyeken a lakosok nagyon szívesen vesznek részt.
Hogyan látja Kisalagot, mennyire fejlett része Fótnak?
Vannak fejlesztések, de ezek még mindig nem elegendőek. Nagy szükség lenne ezen a környéken is parkosításra, újításokra. A korábbi évekhez képest jelentős virágosítás történt Kisalagon, ez nagy előny, de sok mindenre van még szükség.
Mire lenne legnagyobb szüksége Kisalagnak?
Szerintem a bevásárlóközpont van az első helyen, a városnak pedig egy modern uszodára lenne szüksége.
Nagyon örülünk a buszpályaudvarral szemközti térnek, látjuk a fásítást, a kutyatulajdonosok is nagy szeretettel használják ezt a teret. Az ott lévő játszóteret a gyerekes családok nagyon szeretik, ez jó lehetőség a rekreációra. Nagyon jó a panoráma is ott, és még a levegő is kiváló. Az lenne a kérésünk, hogy azt a teret parknak hagyják meg, ha lehetséges, beültetve fákkal, mert kell a lakosságnak egy pihenő kis rész. A Szent Benedek térrel szemben lévő domboldalra gondolok. Hiba lenne beépíteni. Szeretik az emberek, ha megjelenik ott az Eötvös Cirkusz. Egy szabadidős parknak kellene meghagyni, így használná ki legjobban a város.