Október 23-án a Vörösmarty Művelődési Házban az 1956-os ünnepi megemlékezésen a Pódium Színház a Tizenkét fényes nap című 1956-os emlékműsorát adta elő. A műsor rendkívül színvonalas és lélekemelő volt.
A résztvevő vendégek a műsor után meghatottan gratuláltak a színdarab rendezőjének és művészeinek. Kósa Zsolttal, a darab szerkesztőjével, egyik színészével beszélgettünk röviden az előadást követően.
Mesélne a darab létrejöttéről?
Már régen megkaptuk a felkérést a művelődési háztól, az alapötlet pedig azt volt, hogy Nagy Gáspár- versekből, illetve több színpadi mű részleteiből állítsunk össze egy zenés darabot, amely 1956 hőseire, az októberi napokra emlékezik vissza. Ez a darab kimondottan erre az alkalomra készült. Mondhatni, hogy a Nagy Gáspár -versek az egész életemet végigkísérik . 20 évvel ezelőtt úgy ismerkedtem meg Huzella Petivel, hogy volt egy előadás, aminek egy része Nagy Gáspár verseiből állt, amiket Péter zenésített meg. Ebben a darabban én gitárral kísértem a többieket, ez egy vizsgaelőadás volt. Innentől fogva nagyon sokszor előadtam ezeket a verseket, amikor aktuális volt, beépítettem más darabokba. Majd ezt követően készítettük el a Tizenkét fényes nap című musicalt, aminek Szepesi Richárd, Ricsosz barátom volt a zeneszerzője. Péter hozzájárulásával szoktam ezekből énekelni. Most egy csokorra való részt adtunk elő ebből a darabból is, illetve az Őrizd a lángot, A költő visszatér, Aki magyar velünk tart című darabokból. Készítettünk egy zenei alapot a gitár mellé, hogy az egész teltebben szóljon.
Mennyi ideig készültek a darab összeállításával?
Nemcsók Nóra, Menyhárt Mária, Kósa Dénes, Vince Áron és én játszom a darabban, amit Bendnai Natália rendezett. A szereplőknek kiadtuk a tanulnivalót, ezután kellett kialakítani a képi világot. Be kell valljam, csak az utóbbi egy héten találkoztunk rendszeresen, hogy a mozgásokat lejárjuk. A művelődési házban nagyon kedvesek voltak, beengedtek minket próbálni. Nem bonyolult a darab, de a hangtechnikussal kellett összepróbálnunk, számára volt inkább nagyobb kihívás. Természetesen a gyerekszereplőnek, Áronnak is segíteni kellett, mivel neki nincs rutinja a szereplésben. A darabban majdnem végig vetített részleteket lehet látni, ezeket úgy válogattam össze, hogy ne vegye el a nézők figyelmét, de hangulatot teremtsenek. Ahhoz képest, hogy egy színházi előadást másfél-két hónapig próbál egy társulat, ahhoz képest ez sokkal rövidebb idő alatt készült el, persze ez egy statikusabb előadás. Nem sokat találkoztunk, de telefonon sokat egyeztettünk, mindenki tanulta a saját dalszövegeit otthon. Énekelni összejártunk, hogy a szólamokat összeénekeljük.
Kiemelkedő a színészek énektudása! Ennyire képzett énekesek?
Színészek vagyunk, akik tudnak énekelni. Van a szakmában egy furcsa vélemény. A prózai színészek szokták mondani, hogy vannak énekesek és vannak színészek. Ezzel nem értek egyet, ugyanúgy kell tudnunk, ismernünk minden prózai eszközt, s ha ez párosul megfelelő énektudással, akkor nyert ügyünk van egy zenés darab megvalósításához.
Máskor is elő fogják adni ezt a darabot?
Ez idény jellegű műsor, de jövőre, egy év múlva lehetséges, hogy előadjuk, ha felkérést kapunk rá.
