A húsvétot követő 50. napon a Szentlélek eljövetelét ünnepli a kereszténység. Pünkösd a mozgó ünnepek családjába tartozik, időpontja a május 10. és június 13-a közötti időszakra esik.
Pünkösd ünnepének legelterjedtebb szokása a Kárpát-medencében a “királynéjárás” volt, ami sokáig élt mind a magyar, mind a nemzetiségi csoportok népi kultúrájában. Ez a pünkösdölő, házról házra járó szokás a Dunántúlon egészen az 1960-as évekig jellemző volt. Az alföldi típusú pünkösdölő szokásban a lakodalmak mintájára vőfély-, menyasszonyszerep is jutott a résztvevőknek. Mindegyik típusnál jellemző volt az ünnep jellegének megfelelő díszes viselet (koszorúk, párták, fátyol a királynéra), a szabályozott dramatikus jelleg és a háziaknak szóló jókívánságok, az adománygyűjtésre szánt kosár hordozása. A pünkösdi királynéjárás mindig énekkísérettel zajlott, rendezett, előírásszerű sorakozással, viselkedéssel és olykor tánccal kísérve.
A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a volt Jugoszlávia területéről, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.
Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság 2018-ban, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. Ez méltó elismerése a székelység több száz éves hagyományának, a teljes magyar közösségen belüli részcsoportnak, a vallásos-katolikus Kárpát-medencei magyarok közös szellemi értékének.
Fo
Fotók: Kis Olivér Rudolf
.