A gyerekek kedvence lehet a Fóti Nóta

by franciska

A Magyar Kultúra Hete alkalmából a Vörösmarty Művelődési Ház felkérésére megszületett a Fóti Nóta, Sőnfeld Mátyás alkotása. A szerző magát a többi között zenebolondnak, rímfaragónak, hanghackernek tartja. A sokoldalú művésznek, aki gyógypedagógus, zeneterapeuta, a Zenebatyu Élményprogram megalkotója, a Bátor Tábor volt zeneszakértője,  nem ez volt az első kreatív zenei felkérése. Most a  Fóti Nóta létrejöttéről kérdeztük.   

 

Mi volt a megrendelő pontos kérése?

Jarabin Kinga, a Fóti Vörösmarty Művelődési Ház kulturális munkatársa telefonon keresett fel, hogy látta a Für Elise Zenebatyus feldolgozását, és hasonló módon szeretné tálalni a magyar kultúra napját is a nagyközönségnek. Először Kölcsey Ferenc neve merült fel témaként, hiszen a neves nap a Himnusz megírásához kapcsolódik. Ám akárhogy gondolkodtunk közösen, végül úgy döntöttünk, hogy a mű szent és sérthetetlen. Ezután jött az ötlet, hogy Fót kulturális nevezetességeiről is lehetne dalt írni. Már kaptam is az e-mailt, mi minden kerülhetne a dalba. Remek volt együtt dolgozni, a végeredmény abszolút közös munka gyümölcse.

Hogyan készült fel a Fóti Nóta megalkotására? 

A háttérről Kinga ajánlásaiból szemezgettem, és persze utánanéztem a helyi nevezetességeknek és a Fóti dalnak is. A Für Elise-ből kiindulva először klasszikus zenében gondolkodtam, de itt is Kinga adott ötletet: miért ne írnék át egy népdalt, mely teljes mértékben szerves része a magyar kultúrának.

Milyen művek inspirálták? A Fóti dal vagy más Fóttal kapcsolatos irodalmi, kultúrtörténeti események, alkotások?

Vörösmarty Mihály művének, a Fóti dalnak egy részletét mindenképpen meg szerettem volna jeleníteni, ahogyan a Károlyi-kastélyt, a Fáy-présházat, vagy a Vörösmarty-kunyhót. Fót méltán lehet büszke arra, hogy a magyarok legnagyobbjai fordultak meg itt, a magyar romantikus építészet egyik legjelentősebb alkotásának ad otthont, és persze a fröccs szó születése is ide köthető. Szerettem volna a fóti címer színvilágát belecsempészni a videóba, ezért is kék és zöld a háttér, mely remek keretet adott a megjelenő képeknek.

Milyen zenei szempontokat vett figyelembe a dal megszületésekor?

Egyrészt a Fóti dal megfelelő adaptációja volt szempont, hiszen ha nem megfelelő szerkezetű dallammal párosítom, az bizony ledobja magáról a szöveget. A béres legény viszont szinte összeolvadt a Fóti dallal, ritmusában, virtusában! Másfelől pörgős, pattogós magyar dalt kerestem, hiszen a dal nyelvezete is vidám, közvetlen. Ebben Lackfi János Hej, Sionról fúj a szél – Zsoltárok népdalritmusra című műve segített, a Bonchidai menyecskéket ez a mű bányászta elő a passzív népdalszókincsemből. Nem is emlékszem, mikor énekeltem utoljára, pedig micsoda remek dal!

Milyen hosszú a nóta és miért pont annyi? 

Az alapkoncepció az volt, hogy legyen 2,5-3 perc, de nem is tudott volna rövidebb lenni, annyi mindent próbáltam belesűríteni. Hosszabbat meg nem nagyon érdemes – nem véletlen, hogy ekkora a hossza egy átlagos popdalnak is, eddig bírja a XXI. századi elme.

Mennyi idő alatt írta meg a nótát? 

Sok átiratot készítettem már, általában az előkészület, a témamegjelölés, a koncepció kitalálása mindig a munka neheze. Ha ez megvan, az írás már szinte magától megy. Pár hétig érleltem magamban a gondolatokat, néha vissza is írtam Kingának, hogy mi lenne, ha ebbe az irányba indulnánk, vagy inkább abba. Amikor végül letisztult a téma, és nekem is megvoltak az alapdalok, egy szombat délután elaltattam a kislányomat és másfél óra múlva, mire felébredt, már készen volt a dal. A zenei nyersanyagra áldást kértem, ezután jöhetett a képi világ, melyben szintén sok segítséget kaptam Kingától. Volt, hogy kutyasétáltatás közben fényképezett nekem, hogy tényleg teljes legyen a videó képi világa.

Volt-e már hasonló feladata korábban?

Rengeteg verset és átiratot készítettem, szeretem a rímfaragást, ez egyfajta keresztrejtvény számomra. Írtam már záróértekezlet-rapet, pedagógusbluest, karácsonyi színdarabot, rengeteg verset és átiratot. Különlegesen izgalmas kihívás volt a PÍ vers megalkotása, a háladal a Nevetnikék Alapítvány támogatóinak és persze a megtriplázódás  a nőnap alkalmából. Sok gyerekdalt írtam Koltay Eszterrel  közös bábos meséinkhez energiatakarékosság, környezettudatosság és sok más témában :https://okojatek.hu/mesejatekok.

Jelent már meg   100 szavas novellám  is, de a legbüszkébb két versemre vagyok igazán. Az egyik a  Budapest képvers, melyben a szavak közt rejtőző Budát és Pestet egy belső vers szeli át Dunaként, választ adva egy meghasonlott kérdésre. A másik egy könnyedebb átirat, József Attila Születésnapomra című versét írtam át, mely egyben ars poeticám is.

Mennyire ismerte Fótot korábban, tudott ezekről a kultúrtörténeti emlékekről?

Emiatt is élveztem a munkát, mert rengeteget megtudtam a városról, teljesen más szemmel járok majd arra legközelebb.

Van kapcsolata Fóttal?

Voltam többször átutazóban, de a Fóti Nótával végzett munka olyan közel hozta a szívemhez, hogy alig várom, hogy immár avatottabb szemmel is körbejárjam!

Mikor volt legutóbb Fóton, és milyennek látta a várost?

Legutóbb gimnazistaként jártam Fóton, egy barátot kísértem haza. Az a benyomás maradt meg, hogy milyen békés, nyugodt, tágas ez a hely, szinte harapni lehetett a levegőt. Nekem meg vissza kell mennem Pestre, és fel kell küzdenem magam a 3-as metróra.

 

 

Önnek hogy tetszik a dal és a klip?

ÉRDEKES LEHET:

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. RENDBEN Tovább