A kommunizmus áldozatainak emléknapján adták át a Hit pajzsa díjat Sebők Sándor fóti plébánosnak.
Sebők Sándor kezdő káplánként Verőcén kezdte szolgálatát, ahol a Dunakanyar egyházközségeiben ismerkedett meg a szalézi rendbe tartozó hittársaival, akiktől sokat tanult. Akkor került kapcsolatba Sillye Jenővel, aki gitárral kísért vallásos dalokat szerzett, és segítségével az 1970-es években híressé váltak a gitáros szentmisék. A fiatalok messzi vidékekről is eljártak a gitáros misékre, Kismarosra, majd Nagymarosra. Verőcén több mint 40-en jártak az ifjúsági hittancsoportjába. A fiatalok lelki gondozását a rendszer akadályozása ellenére folytatta. Sűrűn előfordult, hogy kutyás rendőrök igazoltatták a templomból kijövő gyerekeket – írja a dunakanyarregio.hu.
Amikor már nagyon szorult a hurok, áthelyezték Abonyba, majd Csongrádra, később Lajosmizsére, Zagyvarékasra, nehogy elmélyüljön a kapcsolat a lelki vezetők és a helyiek között. Hittanórái, zenés teológiai alkalmai nagy népszerűségnek örvendtek a fiatalok, de még a felnőttek körében is. Lajosmizsén „lelki nagyüzem” működött, összesen 470 hittanossal, öt tanyasi és négy falusi iskolából. Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Sándor atyát ismét áthelyeztette. Később Újpestre került, ahol már sikerült 9 évet egyhuzamban eltöltenie.
Végül Fóton kötött ki 1986-ban. Ez lett vándorszolgálatának végállomása, ahol már 38 éve plébános. Itt az Ybl Miklós által tervezett, és 1855-ben felszentelt Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa lett. A világhírű, műemlék templomot, amelyben Liszt Ferenc is többször orgonált, nem csak mutogatni érdemes. Sándor atyának köszönhetően itt pezsgő hitélet zajlik. Működik a regnumi csoport, van jó hírű, katolikus óvoda, korábban ökumenikus, ma már katolikus 12 évfolyamos iskola, saját egyházi kórus, gitáros zenekar kórussal, korcsoportok szerinti hittancsoportok, Baba-Mama Klub (ez volt az első az országban), cursillo csoportok, nyári táborozások, közös disznóvágás, férfi sátor, jegyes oktatás, egyetemista kiscsoportok számára lelkigyakorlatok. E tevékenységek fókuszában a házasság és a család áll, tehát ugyancsak élő az egyházközség.
Lapunknak korábba így nyilatkozott:
Mindig arra törekedtem, hogy befogadó közösség legyünk. Most olyan egyházközségünk van, aminek a gerincét a 35-45 év közötti házaspárok adják. Több lelkiségi csoportunk van. A fiatalok két irányba fejlődhetnek, hiszen van a karizmatikus imacsoportunk és a karitászcsoportunk. A Szent Gyermekség Missziós Csoportnak Keserű Márta a vezetője, jómagam a Regnum Marianum közösséghez tartozom, melynek 1977 óta vagyok a tagja. Hat Regnum csoportunk van, a legidősebbek 22-23 évesek. A legfiatalabbak a keltetős gyermekcsoportunk tagjai, akik nagycsoportosok, első és második osztályosok. Azt gondolom, hogy jó irányba halad a községünk”.
Visszaemlékezve kifejtette, hogy az ÁVH-nak „köszönhetően” a sok áthelyezéssel – melyben több sorstársa is osztozott – sikerült „megfertőzniük” szinte az egész országot.
Magát így jellemezte: „Nem voltam hős, nem voltam gyáva”. Sebők Sándor atya a következő köszönettel foglalta össze életútját: „Köszönöm, Uram, hogy használtál!”