Fótról 44-en vettek részt a nagykárolyi emléktúrán, amit Fót Város Önkormányzata szervezett június 25-én. A veresegyházi küldöttséggel együtt látogattuk meg Nagykároly nevezetességeit és Kaplonyban a Károlyi család kriptáját.
Nagykároly és a Károlyi család története elválaszthatatlan egymástól. A család politikai, gazdasági megerősödése és felemelkedése jótékony hatással volt az Alföld szélén elterülő kisváros fejlődésére az évszázadok során. A 18. század végén a befolyásos Károlyiak közbenjárása révén vált Nagykároly Szatmár vármegye székhelyévé. Napjainkban Szatmárnémeti a megye székhelye, de csak 1968-ban vette át ezt a pozíciót Nagykárolytól.
A városban a csoport első útja az 1805-ben épült egykori Aranyszarvas fogadó épületébe vezetett, ennek ablakából látta meg 1846-ban Petőfi Sándor a parkban sétálgató Szendrey Júliát. Az épületet 1850-ben építette át a Károlyi család főépítésze Ybl Miklós tervei alapján, a városháza működött benne.
Az idegenvezető számos információt osztott meg az érdeklődőkkel, a többi közt megtudtuk, hogy 1827-ben a fiatal Károlyi György örökölte Nagykárolyt a hozzátartozó birtokokkal. A liberális szellemiségű Károlyi György templomok, iskolák támogatásával és helyi intézmények megépítésével segítette elő a társadalmi modernizációt és a polgárosodást. Károlyi György neve hozzáfűződik a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudományos Társaság megalapításához is.
Az épületet 2010-2017 között újították fel, 2014-től Nagykároly Polgármesteri Hivatalának ad otthont. Az egykori fogadó báltermének, a mai polgármesteri hivatal dísztermének falát Petőfi Sándor és Szendrey Júlia falra festett alakja díszíti.
A csoport következő úja a Károlyi-kastélyhoz vezetett. 1482-ben Károlyi Lancz László erődítmény építésébe kezdett, amely a mai kastély elődjeként védte a várost. 1592-ben Mátyás király engedélyével épült kőházat Károlyi Mihály bástyákkal erősítette meg, külső várfalakkal vette körül. Több átépítést követően 1894-ben Károlyi István Ybl Miklós tervei alapján alakíttatta át neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos lovagvárrá. Károlyi István halála után kezdődött meg a kastély romlása. A két világháború között egy része szanatórium, egy része kaszinó volt, később katonai iskola és katonai kórház működött benne.
Uniós pályázat segítségével 2008-2012 között újították fel a kastélyt, melyben helytörténeti gyűjteményt és történeti enteriőröket lehet látogatni.
A földszinti helytörténeti kiállítás termei után korhű, de nem a Károlyi család bútoraival berendezett első emeleti 10 termet nézhettük meg, többek között a báltermet, a játéktermet, az ebédlőt, a könyvtár- és dolgozószobát, a női budoárt és a női szalont.
Az afrikai vadásztrófeákból és fegyverekből álló gyűjtemény 2013-ban került a múzeum birtokába, Páncél Zoltán Tibor örökösei adományozták az intézménynek. Kitömött vadásztrófeák és az európai vadászatra jellemző vadászkellékek kaptak helyet a termekben. Egzotikus trófeákat is láthattunk nagy meglepetésünkre.
A tárlatvezetőnk bemutatta a kastély másik, turistákat csalogató részét, az egykori grófi lovarda lovaglótermét, melyben 27 életnagyságú viaszfigurát állítottak ki, ezek a környéken megfordult történelmi hírességek emlékét őrzik.
A Károlyi család több tagja is helyet kapott a kiállítótérben, így Károlyi István, Károlyi Gyula volt miniszterelnök és az MTA alapító Károlyi György és Széchenyi István. Károlyi Sándor a szatmári béke aláírását felelevenítő jelenet egyik szereplőjeként tűnik fel II. Rákóczi Ferenccel, I. Lipót császárral, illetve egy kuruc és egy labanc katonával együtt. A dokumentumot a Károlyi-kastélyban írták alá.
Az izgalmas kiállítások megtekintése után Fót Város Önkormányzata nevében Dr. Vass György polgármester és Bíró Zoltán alpolgármester megkoszorúzta a kastély parkjában lévő Károlyi Sándor szobrot, így fejezve ki tiszteletüket a Rákóczi-szabadságharc 310. évfordulója alkalmából. Károlyi Sándor a szabadságharcban kimerült kurucok reménytelen küzdelmét látva 1711. április 30-án letette a fegyvert a majtényi síkon, és a Rákóczi-szabadságharc bukása után mindvégig a kuruc katonák érdekében próbált eljárni.
Veresegyház Önkormányzata nevében Kosik József alpolgármester rótta le tiszteletét a Veresegyházi Katonai Hagyományőrző Egyesület tagjainak jelenlétében.
Nagykárolyt elhagyva a majtényi emlékműnél szintén koszorúzásra, közös megemlékezésre került sor, majd a Nagykárolytól 5 kilométerre lévő Kaplonyba látogattunk el, ahol a Károlyiak ősi fészkét tekintettük meg.
Gróf Károlyi Sándor feljegyzései alapján 1080-ban bencés monostor és templom állt a mai templom helyén, amelyet a Kaplony nemzetség építtetett saját birtokán. 1834-ben Károlyi György jóvoltából megkezdték a ma is álló templom építését Ybl Miklós tervei alapján.
A kazettás mennyezetű templom a fóti templom hasonló, kisebb mása. A Károlyi család sírboltjában 38 családtag nyugszik. A templomban 2014-ben szerveztek Károlyi-találkozót, amin 24 Károlyi leszármazott vett részt a világ minden részéről.
Dr. Vass György polgármester rendkívül tartalmasnak és sikeresnek értékelte az emléktúrát, melynek célja az volt, hogy Fót lakossága nevében leróják kegyeletüket a Károlyi család iránt, melynek a magyar és az európai történelemben is jelentős szerepe volt. A polgármester bízik benne, hogy a túrát több alkalommal meg fogják ismételni a fótiak. A program sűrűsége és a látnivalók bőséges kínálata miatt nem egy napra szűkítve, hanem legalább kétnapos túra keretén belül.
