„Most vagyok legközelebb az Everest csúcsához. Félek, ugyanakkor boldog izgatottsággal várom az indulásom: a „rajtvonal” – a 4-es tábor, ahonnan kezdetét veszi a konkrét csúcsmászás – még messze van! Addig bármi történhet, de nagyon bízok a jó szerencsében! Úgy érzem, a felkészülésemen és az expedíció eddigi heteibe fektetett munkán nem múlhat a siker! Szerencsés vagyok, hogy a Családom és Barátaim, támogató Partnereim, sőt, egy egész ország mellettem áll! Úgy érzem, mindenkiért mászok most! Készen állok!” – nyilatkozta indulása előtt a hegymászó.
A csúcsmászó kör a tervek szerint zajlott. Suhajda május 21-én elérte a 6400 méteren lévő 2-es tábort, majd 22-én a 7200 méteren lévő 3-as táborban éjszakázott. Innen május 23-án kora hajnalban mászott fel a 7950 méteren lévő 4-es táborba, ahol felállította egyszemélyes sátrát, és a késő délutánt hóolvasztással, folyadékpótlással töltötte.
A csúcsra 23-án este, nepáli idő szerint 21:05-kor indult el, tökéletes időjárási körülmények között. Rajta kívül még több tucatnyi, pótlólagos oxigénnel mozgó, serpa hegyivezetők segítségére támaszkodó mászó mozgott a hegyen. A hegymászó GPS nyomkövetője a beállított tízperces intervallumok helyett csak szórványosan küldött jeleket, esetenként akár négy órán át nem érkezett friss pozíció-meghatározás. Műholdas telefonján azonban kétszer is bejelentkezett.
Először nepáli idő szerint 24-én 08:00 órakor, az ún. Balcony tetejéről, 8450 méterről hívta az itthoni háttércsapatot. Lassan, de stabilan haladt. Másodszor a Déli-csúcs lábától, 8630 méterről telefonált, nepáli idő szerint 13:30-kor. Itt elmondta, hogy fizikailag jól van, de a mászás nehéz, és hogy elég késő van. Ugyanakkor határozottan teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését és a 4-es táborba történő biztonságos visszatérést. Hangkapcsolat ezután már nem jött létre a mászóval.
Négy órával később a nyomkövetője 8720 méterről küldött jelet. Az eltelt időből és a magasságból nem lehetett egyértelmű következtetést levonni Szilárd haladására, irányára vonatkozóan. A legközelebbi jel azonban két órával később, nepáli idő szerint 19:30-kor, még magasabbról, 8795 méterről érkezett. Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, a mászó addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra van. Ez volt az utolsó lokáció, a jeladó több pozíciót nem küldött. A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Azt nem tudjuk, hogy Suhajda elérte-e a csúcsot, de azt egyértelműen kimondhatjuk, hogy ő az a hegymászó, aki „tiszta mászással” eddig a magyarok közül a legmagasabbra jutott a Mount Everesten. Teljesítménye ilyen értelemben egyedülálló.
Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben – mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások 2%-a történik oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe.
A háttércsapat még aznap este felvette a kapcsolatot a hegymászó alaptábori logisztikáját biztosító expedíciószervező ügynökséggel, hogy előkészítse a vélhetően fáradt mászó támogatását. Ezután minden, a hegyen még fent lévő expedíciós ügynökséggel kapcsolatba léptek és megfeszített erővel kezdtek azon dolgozni, hogy Suhajda Szilárdot felkutassák és biztonságban lehozzák. Bíztak abban, hogy Szilárd önerőből le tud ereszkedni a Déli-nyereg 8050 méteres magasságára.
A hazai háttércsapat május 25-én reggel értesült róla, hogy Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van. Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt. Amikor elhaladtak mellette életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.
A háttércsapat az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. Ezzel egy időben három serpát elindítanak Szilárdért, akik optimális esetben már május 26-án, a késői órákban felérhetnek hozzá.
„A realitást nézve már nagyon kis esélye van annak, hogy Szilárdot életben találják abban a magasságban, azonban én teljes mértékig bízom Szilárdban és hiszek a csodákban.” – mondta Legindi Tímea az expedíció kommunikációs munkatársa, aki nem csak Szilárd egyszemélyes háttércsapatát alkotja, hanem a mindennapokban is szerető társa, felesége – írták a hegymászó hivatalos Facebook-oldalán.