Szombaton volt a szentmise, másnap továbbindulnak a zarándokok a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a zarándokok ugyancsak szentmisén, majd egész napos ünnepségen vesznek részt a zarándokvonatok díszvendégeivel, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas érdemes művésszel és Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas színművésszel, aki lóháton érkezik a különvonatoktól a határig.

A programon a vonat utasai átadják a székely, csángó, erdélyi magyar gyerekek javára a vonaton gyűjtött adományokat.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.

A fóti virtuális filmstúdióban is forgatják a Two Minutes to Midnight című magyar-amerikai koprodukcióban készülő, egész estés mozifilmet.

Hatvani Balázs, a film rendezője és forgatókönyvírója a film magyarországi forgatási szakaszához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta, a több mint 12 évig forgatott független film három történetszálon játszódik: az 1950-es évek Amerikájában, a hidegháború idején kezdődik, majd az 1960-as években folytatódik, végül pedig napjainkban fejeződik be.

Hatvani Balázs kiemelte, hogy a gyerekkorát a Vissza a jövőbe- és az Indiana Jones-filmek határozták meg, és ez a szűrő hat a mai filmes látásmódjára is, de nem egy hollywoodi produkció létrehozása volt a célja.

A fóti virtuális stúdióval kapcsolatban úgy fogalmazott, újabb 12 évet spóroltak az itteni technikával, és kitágultak a lehetőségeik is, egy rendezőnek ugyanis elmondhatatlan nagy segítséget jelent a virtuális stúdió, hogy megmutathassa azt a világot, amit elképzel.

Simon Zoltán, a fóti United Illusions Virtual Production Studio igazgatója elmondta, hogy múlt héten a cannes-i filmfesztiválon azt a felkérést kapta, hogy a stúdióban teremtsék meg az 1960-as évekbeli Los Angelest, egy sivatagi környezetet, valamint egy szobabelsőt. A Fóton alkalmazott virtuális technológiában rejlő lehetőségeket pedig jól mutatja, hogy egy hét alatt létre is hozták a helyszíneket – tette hozzá.

A fóti stúdió is mindössze néhány hónapja nyílt meg, “még szinte tesztüzemben van” – fogalmazott.

Ugyanakkor a virtuális technológia nagyban támogatja a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot, hiszen nem kell nagy stábbal, sok eszközzel kiutazni távoli helyszínekre – hívta fel a figyelmet Simon Zoltán.

Jim Hanks, a film főszereplője azt mondta, el volt ragadtatva, amikor először megmutatták neki a forgatókönyvet, a forgatás során pedig nagyon jó volt együtt dolgozni, mert a rendező mindig nyitott volt a meglátásaira.

Elmondása szerint a karaktere egy túlélni akaró, őszinte alak, a film pedig szerinte arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelem ismétli önmagát, és az embereknek jobbá kell válniuk ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a múlt rossz eseményei.

A sajtóanyag szerint a Two Minutes to Midnight egy 85 perces misztikus sci-fi, amely a Black Mirror, a Stranger Things és a Fallout hangulatát idézi. A film nem csupán három idősíkon játszódó történet, hanem egy tudatos filmes kísérlet is: a produkció a cselekmény időbeli ívét valós időben követte végig. A szereplők 12 éven keresztül tértek vissza karaktereikhez, így az öregedés, a változás és a sorsfordító események nem maszkkal, CGI-jal vagy pusztán színészi eszközökkel jelennek meg, hanem a kamera előtt válnak láthatóvá.

A film a nukleáris fenyegetettség, a technológiai optimizmus és a társadalmi feszültségek sodrásából indul, és halad a jelen felé három fiatal lány nyomozásán keresztül, akik egy különös város, Remedyville titkai után kutatnak. A helyszín töréspont is egyben, ahol a bűnösöknek nincs kiút, és ahol az események átlépnek egy láthatatlan határt – azt a pontot, amely után már semmi nem térhet vissza a régi rendbe. Egyfajta fekete lyuk, ahol az idő torzul, az ok-okozat feloldódik, és mindenkit elnyel, aki bűnösként lépi át a határát – áll az ismertetőben.

A filmben Jim Hanks mellett szerepel még Paul Gregory, Chris Candy, John Kassir, Carel Struycken, Stacy Aung, Mary Kate Magee, Desteny Tolbert, Isabella Bjorkman, valamint Kálloy Molnár Péter.

Nehéz demográfiai helyzetben különösen fontos a magyar intézményválasztás ösztönzése.

A Rákóczi Szövetség az iskolai beiratkozásokat követő időszakban minden évben felméri a felvidéki magyar iskolakezdők várható számát. Fontos hangsúlyozni, hogy az előzetes létszámok nem tekinthetők véglegesnek, ugyanis az április 30-án lezárult beiratkozásokat követően még zajlanak az iskolaérettséget felmérő pszichológiai vizsgálatok, sok szülő még mérlegeli az iskolakezdés halasztását. Az adatok nem tartalmazzák az évismétlőket, illetve a nyár folyamán vagy a tanévkezdést követően a „felbukkanó” diákokat sem. Bár az egyes régiók közötti eltérések ezúttal is jól körvonalazhatóak, idén az előző év azonos időszakához képest kb. 100-150 elsőssel kevesebbel számolnak a felvidéki magyar alapiskolák.

Tavaly év végi elemzésünkben megállapítottuk, hogy bár a 2024/2025-ös tanévben a felvidéki magyar iskolakezdők száma némileg elmaradt a megelőző két év kiemelkedően magas értékeitől, a felvidéki magyar oktatás helyzete továbbra is stabil, sőt az egyes képzési szinteken az összesített létszámok a korábbi évek átlagához képest kedvezőbbek voltak. Bár az alapiskolák aggregált létszámaiban idén már csak azért sem várható jelentős változás, mert az elballagó kilencedikesek száma rendre jóval alacsonyabb az iskolakezdőkénél, az iskolakezdők várható számán már érezhető a Szlovákia egészét tekintve 2022-től, a magyar születések számában legkésőbb 2019-től jelentkező demográfiai hullámvölgy hatása.

A magyar iskolakezdők számának várható csökkenése tehát alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza. Az iskolát idén megkezdő – nem évismétlő – gyermekek bő fele 2019-ben, másik része 2018-ban, csekély töredéke még korábban született. A szlovák statisztikai hivataltól származó adatok szerint a magyar születések száma éppen 2018-tól indult csökkenésnek. 2017-ben még 3698, 2018-ban 3509, 2019-ben már csak 3298 magyarként regisztrált gyermek született (ez az adat tartalmazza a magyar ajkú roma újszülöttek többségét is). Jól látható, hogy 2025-ben a tavalyi évhez képest nagyságrendileg kétszázzal kevesebb magyar gyermek válik iskolakötelessé.

A demográfiai trendekkel összhangban jelentős különbségek vannak az egyes régiók iskolakezdői tekintetében. A jelentősebb magyarlakta városok közül például Dunaszerdahelyen, Komáromban, Galántán, Ipolyságon, Érsekújváron, Bősön várhatóan stagnálni vagy akár enyhén növekedni fog a magyar elsősök száma, míg Füleken, Kassán, Párkányban, Szencen, Zselízen csökkenésre kell számítani, ahogyan a kistelepülések jelentős részén is. Örömteli ugyanakkor, hogy Pozsonyban sikerült megőrizni az elmúlt évek növekvő tendenciáját, Losoncon az utóbbi évtized vonatkozásában várhatóan rekordszámú magyar elsős kezdi meg tanulmányait, illetve a rimaszombati, rozsnyói, szepsi egyházi iskolák is a tavalyihoz képest több elsőssel számolnak.

A jelenlegi demográfiai kilátások tükrében különösen fontos a magyar iskolaválasztást ösztönző programok, így többek között a magyar állam által a Szülőföldön Magyarul Program keretében folyósított, évi bruttó 100 ezer Ft értékű nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás hatékony lebonyolítása. A program digitalizációjáért, valamint a kapcsolódó kommunikációs feladatokért 2024 óta a Rákóczi Szövetség felel. A Szövetség és a kérelmek elbírálását végző felvidéki partnerszervezet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége közötti együttműködés hatékonyságát jelzi, hogy a 2024/2025-ös tanévben a 10 011 magyar csoportos óvodásból 9622, a 29 403 magyar tanítási nyelvű alapiskolai osztályt látogató gyermekből – a speciális oktatást nem számolva – 27 287, a 8921 magyar osztályban tanuló középiskolásból 7714 után nyújtottak be támogatási kérelmet. Ez a magyar óvodások 96,1%-ának, az alapiskolások 92,8%-ának, a középiskolások 86,5%-ának felel meg, azaz tízből több mint kilenc magyarul tanuló felvidéki gyermek és fiatal várhatóan részesül a támogatásban. A felsőoktatásban tanuló hallgatók kérelmeivel együtt tavaly 47 763, idén 46 976 kérelem érkezett be Felvidékről a Rákóczi Szövetség online felületére az április-májusi benyújtási időszakban, ugyanakkor a duplikátumok szűrése miatt a támogatott felvidéki kérelmek száma idén a tavalyi évhez képest vélhetően magasabb lesz. A támogatások az anyagi és erkölcsi odafigyelésen túl hatékony eszközt biztosítanak az érintett családok megszólításához, az anyaország és a külhoni magyar közösségek közötti közvetlen kapocs megteremtéséhez és a magyar kultúra és identitás továbbadásához.

Forrás: https://www.rakocziszovetseg.org/

Szerző: Sullivan Ferenc, kutatási és elemzési vezető