Megjelent Balogh Dávid könyve a fóti Suum Cuique-telep történetéről

by franciska

Balogh Dávid a fóti Suum Cuique-telep történetéről írt könyvének bemutatóját tartották meg a Vörösmarty Művelődési Házban május 5-én. A fiatal művészettörténész-muzeológus  több évi munkájának köszönhetően jelenhetett meg az igényesen megszerkesztett és kivitelezett könyv. Gróf Károlyi Lászlóné Kenyeres Erzsébet az esemény díszvendégeként vett részt.

 

A Fóti Asszonykórus előadása után Palásti Béla, a VMH igazgatója köszöntötte a vendégeket. Az igazgató elmondta, hogy a májusi programokkal megkezdődött a 20 éves város ünneplése. Az igazgató külön köszöntötte a könyvbemutató díszvendégét, gróf Károlyi Lászlóné Kenyeres Erzsébet asszonyt.

 

Dr. Vass György a Suum Cuique-telep kialakulásának politikai, gazdasági helyzetét vázolta fel beszédében.

 

„Párját ritkító kezdeményezést hajtott végre gróf Apponyi Franciska, amely Magyarországon és Európában is unikum volt. Felismerve az I. világháború okozta helyzetet, létrehozott egy szociális, egészségügyi gondozást segítő rendszert, amely fedelet és munkát adott a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak. Mozgósítva kapcsolatrendszerét, több tucat adakozót, külföldi ország jeles képviselőit kért fel arra, hogy támogassák a telep létrejöttét. Példátlan dolog volt ez, hiszen 61 épület épült fel. Az utókornak az a kötelessége, hogy ismerje elődeik dicső tetteit. Rendkívül örülök, hogy Fót várossá válásának 20. évfordulója alkalmából jelent meg ez a könyv, amely Fót múltjának egy dicső szeletét dolgozta fel. Büszkék lehetünk elődeinkre, akik sokat tettek a város, az ország érdekében”- mondta beszédében dr. Vass György polgármester.

A szerzővel dr. Garas Médea beszélgetett a megjelent kötetről.

Balogh Dávid 2021-ben kezdte el a telep történetét kutatni annak érdekében, hogy 2022-ben, a telep 100. évfordulójára készült kiállításra minél több anyag álljon a rendelkezésére. Elsőként azokat az egykori telepi házakat kereste fel a szerző, amelyek még nyomokban tartalmazták az épület eredeti formáját. A Haraszti-féle Holland Házról készítette első interjúját, amit majd még 11 követett, vagyis összesen 12  ház történetéről sikerült interjút készítenie.

“Az interjúk készítése közben levéltári kutatásokat folytattam, főleg a Fővárosi Levéltárban, internetes adatbázisban pedig korabeli cikkeket olvastam a telepről. Így állt össze a telep története apró mozaikdarabokból. Megjelent a történelem előttem, érdekes, tanulságos emberi sorsokat ismerhettem meg. Több interjú nagyon megható volt a számomra”- mondta a szerző.

A könyv arculatáról a szerző elmondta, hogy a grafikai munkálatokat Asztalos József grafikus végezte. Gróf Apponyi Franciska nagy gondot fektetett arra, hogy a telepet termékként kezelje és eladhatóvá tegye. Főleg zöld és bézs színvilágú képeslapokat, felhívásokat finanszírozott, ezért lett a könyvnek is a két fő színe a zöld és a bézs. Ez a két szín köszön vissza a korabeli adománytáblákon is.  A borítón a telep nemzetközi jellegét kihangsúlyozó korabeli reklámterv látható, a kötet hátsó borítóján pedig Apponyi Franciska fotója.

A kiadvány 7 fejezetben időrendben meséli el a telep történetét kezdetektől napjainkig.

1922 és 1932 között összesen 61 ház épült a telepen 18 ország támogatásából. A többi ház magyar felajánlások segítségével készült el, de volt olyan ország, amely több házra való összeget is adományozott.  Olyan országok adakoztak akkoriban, mint Amerika, Argentína, Brazília, Dánia, Japán, Franciaország, Svájc, Svédország, Olaszország, Hollandia, Sziám (a mai Thaiföld), Németország, India, vagy a Vatikán. A telep létrejöttében adakozott XI. Pius pápa, a sziámi herceg, Kumataro Honda rendkívüli japán követ, indiai maharadzsák vagy Mussolini.

A telepen lakók minden házat úgy hívtak egymás között, amelyik ország adományából felépült. Például „Vatikáni ház”, „Holland ház”, „Olasz ház”, „Magyar ház”, mesélte a szerző, aki említést tett a telep nagyszabású avatóünnepségéről is, amit 1922. május 25-én magyar és nemzetközi méltóságok jelenlétében Horthy Miklós kormányzó avatott fel. A vendégek létszáma tízezer volt, ami Fót akkori lakosságának a másfélszeresét jelentette.

Gróf Apponyi Franciska sírja a fóti Szeplőtelen Fogantatás templomban található a Károlyi család kriptájában. A város büszke  gróf Apponyi Franciskára, akinek 2000-ben a városvezetés posztumusz díszpolgári címet adományozott.  A város őrzi emlékét, mondta a szerző,  hiszen a fótújfalui óvoda is az ő nevét viseli, illetve 2016-ban felavatták Orbán Előd szobrát Apponyi Franciskáról.

A szerző azt is elmondta a jelenlévőknek, hogy 2019-ben a fóti önkormányzat egy ingatlant vásárolt meg az egykori telep területén, amely még eredeti formájában látható, de rossz állapotban. Azóta megtörtént a ház állagmegóvása, és remélhetőleg minél előbb felújítják, hogy emlékházként funkcionáljon és méltóképpen mutassa be gróf Apponyi Franciska szociális munkásságát és a telep történetét.

 

A beszélgetés közben Tóth András színművész olvasott fel korabeli dokumentumokból részleteket.

ÉRDEKES LEHET:

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. RENDBEN Tovább