A legkézenfekvőbb kirándulóhely a környéken a Somlyó, ami valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombság peremén. Ez Fót egyik turistacsalogató desztinációja.
A 3500 méter hosszú, kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy Présház mellett indul, és nem ígér nehéz túrát. Egyszerű dolgunk volt, hiszen csak a kék lepkés állomásjelzést kellett követni, ami a fóti boglárkalepkére utal. A túra kellemes sétával 2,5 óra alatt bejárható.
Weöres Sándortól A galagonya című vers jutott eszünkbe az út mentén haladva a tűzpiros galagonyabokrokról, amit próbáltunk ritmizálva hangosan recitálni, de az idő vasfoga által megtépázott memóriánk komoly határokat szabott a verssorok tökéletes felidézésében. A kijelölt úton haladva több helyen láttunk elhullajtott lóürüléket, valószínűleg a lovas polgárőrök járják a Somlyó ösvényeit.
Elképesztő fajgazdaságban vannak itt jelen lepkék, ezért a Somlyó egy részét 1953-ban védetté nyilvánították. A természetvédelmi terület több mint 200 hektár. Több száz lepkefaj talált otthonra ezen a területen, melyek közül a leghíresebb a fóti boglárkalepke, amit 1944-ben találták először a fóti Somlyón.
A kék, sárga és más színű lepkék sikertelen fotóvadászata után hamarosan a tanösvény legjobb panorámájú kilátópontjához érkezünk, ahonnan pazar kilátás fogad minket. Szentendrétől Százhalombattáig belátni a tájat, a Budai-hegység és a Pilis hegyeit is sorra vehetjük. Közvetlenül előttünk Fót terül el, melynek leghíresebb épülete, az Ybl Miklós tervezte négytornyú kuriózumtemplom, amely innen is jól kivehető, de jól felismerhető a Károlyi-kastély, és könnyen azonosítható az épülő sportcsarnok is.
A lepkék mellett az összes hazai gyíkfaj is megtalálható a kis területen, amikből látunk is párat. A hazai harkályok is szép számban fellelhetők itt, melyről néhány fatörzs kivájt belseje árulkodik.
Egy kisebb gyurgyalagállomány is él a hegy oldalában, egy hajdani homokbánya falában, és az egyik legritkább kisemlős fajunk, az erdei pele is megtalálható.
Egy kiránduló apuka és kisfia előzött meg minket, hogy mielőbb bejárják a tanösvényt, mert a hatalmas felhőtakarók hirtelen csapadékot ígértek. Hallótávolságra maradva tőlük megtudjuk az apuka elmeséléséből, hogy a Somlyón a II. világháború idején orosz alakulatok táboroztak. Állítólag az általuk létesített lövészárkok, tankbeálló helyek maradványai ma is láthatóak. Mi ezt nem tapasztaltuk, igaz nem is kerestük.
Viszont utunk során szebbnél szebb akácfát és feketefenyőt láttunk. A Somlyó legnagyobb molyhos tölgye állítólag 200 évesnél is idősebb, úgy tartják, a matuzsálemet még Vörösmarty Mihály is láthatta, aki gyakran megfordult a hegy lábán álló Fáy Présházban, úgy, mint a reformkor legnagyobbjai. A molyhos tölgyfa alakzata, formája lenyűgözött minket. Számtalan fotót készítettünk az öreg fáról, ami csak pár percre található az erdei sétánytól, mely a város közelségét jelzi, illetve azt, hogy a túránk véget ért.
Aki még több információt szeretne megtudni a Somlyóról, annak érdemes letöltetni a Duna-Ipoly Nemzeti Park mobilapplikációját, ami nemcsak az útvonalat mutatja, de az alkalmazás által az egyes állomások érdekességeiről is olvashatnak, hallhatnak. Ideális hétvégi program a Somlyó tanösvényét bejárni, főleg ebben a kora őszi szép időben!