Van az úgy, hogy az ember maga kéri, hogy vizezzék a borát. Pláne kánikulában.
És pláne itt, Európa közepén. Mert miközben Mátyás udvarában még azon szörnyülködtek az utazók, hogy Budán tisztán isszák a bort, addig ma már a bor hígítása, melynek már az ókori Rómában is volt hagyománya, gyakorlatilag csak itt él tovább.
Úgy hívják, hogy fröccs. Vagy spriccer. Hosszúlépés. Házmester. Attól függ. A lényeg, hogy jó bor kell hozzá és (lehetőleg) igazi szóda.
A fröccs nem túl régi találmány. Büszke lehet rá minden fóti. Mert hogy egy itteni szőlőben született. Az 1840-es évek elején a kiváló irodalmár és bankár, Fáy András pincéjét gyakran látogatta illusztris társaság. Köztük a költő Vörösmarty Mihály és Jedlik Ányos feltaláló is, aki nemcsak az első villanymotort alkotta meg akkorra, de a szikvíz gyártásába is belefogott. Magával vitte hát Fótra a világ első szódásüvegét. Amelyből, hogy enyhítsen a bor erején, bele is spriccelt a poharába. A házigazda és a vendégek egyaránt megdöbbentek. De már nem volt visszaút. Készen állt a fröccs, melyet Vörösmarty meg is örökített 1842 október 5-én, Fóti dalában. Fölfelé megy borban a gyöngy…
Az első, fóti fröccsöt még németesen spriccernek hívták. A mai, magyar nevet Vörösmartynak köszönheti. Az első nyelvi verzió emlékét azonban még ma is őrzi a nagyfröccs, vagyis a spriccer, ami 2 deci bor, 1 deci szódával. Az arányoktól függően a bor-szóda kombónak többféle neve is lett. A hosszúlépésnél ez 1:2, a házmesternél 3:2, a viceházmesternél ez 2:3. A háziúr 4:1, a lakófröccs 1:4, a Krúdy-fröccs 9:1. Elől persze mindig a bor áll, utána a szóda. Ezek a fő változatok, ezeket cifrázzák még más-más néven a fröccsivók.
Ami biztos: a magyar nyarak elképzelhetetlenek a fóti találmány nélkül. Elég csak Budapest szívében, a Gödör mellett bepillantani a Fröccsteraszra. Ahol a kánikulában alig találni szabad helyet. Rengetegen adnak itt egymásnak randevút, magyarok és külföldiek. Az utóbbiak először néha furcsán néznek a fröccsre, de aztán szinte biztosan beszippantja őket valamelyik bor-szóda kombó. Akárcsak az ország bármely városának vagy falujának bármely vendéglőjében, kocsmájában, kertjében vagy teraszán.
