Fóttal kapcsolatban elsőre az jut eszünkbe, hogy nagyjából húszezer fős város Pest vármegyében. A Gödöllői-dombság peremén, a fővárostól északra fekszik.
Érdemes azonban foglalkozni egy keveset a település elnevezésével is, aminek kapcsán nyilvánvalóvá válik, hogy meglehetősen jelentős történelmi múlttal rendelkezik. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben, ami 1152-ből maradt fent. Egy 1219-es oklevélben már helységnévként említik. A következő oklevél, amelyben Fótról mint a fóti nemesek otthonáról van szó, 1261-ből való. IV. Béla királyunk egyik oklevelében 1353-ban is említik Folth formájában Fótot Nagy Lajos király uralkodása alatt. Nem teljesen tisztázott az eredete és az elnevezése, de látszik, hogy komoly múltra tekint vissza, és különleges legendák is köthetőek hozzá.
Fót nevének eredetéhez háromféle legenda is kapcsolódik. Mindegyik a mogyoródi csatára vezethető vissza, ami I. Béla fiai és Salamon között zajlott 1074 márciusában.
Az első változat szerint, miután Béla fia, Géza herceg megnyerte a csatát Salamon ellen, letekintett a hegyoldalból és megpillantott egy szemrevaló települést. Ekkor a következő kérdést tette fel: “Mi az a folt odalenn?”
A második változat alapján Géza herceg nadrágja kilyukadt a csata során. A herceg nadrágját a hegyoldal alján fekvő község egyik lakója foltozta be.
A harmadik változat szerint nem Géza, hanem László herceg nadrágja szakadt el a csatában. A legenda szerint a herceg kiabálni kezdett: “Fót kell, fót!”
Az utókor pedig hosszasan lamentálhat azon, hogy Fót egy győztes csatának és egy foltnak, vagy pedig másféle történeteknek köszönheti a nevét.