Olcsón, jó minőséget – a Fóti Karitász Adománybolt így segíti a rászorulókat

by franciska

Nagy a jövés-menés a Fóti Karitász Adományboltban. Egymásnak adják a kilincset a vásárlók és az adományozók. Sok adományboltban voltam már, de ezt a boltocskát a boltvezető szeretetteljes és odadó hozzáállása, a rászorulók iránti őszinte segítségnyújtása varázsolja egyedivé.  Egy multi cég világát hagyta ott Szántó Andrea, hogy egy jól kitalált rendszerrel azokat segítse, akik leginkább rászorulnak. 

Hogyan jött létre az adománybolt?

2015-ben hoztuk létre a boltot, amelyet a Fóti Római Katolikus Egyházközség Szent Erzsébet Karitász Csoportjának az adománygyűjtési gyakorlatai előztek meg. Főleg ruhaneműket gyűjtöttünk, havi rendszerességgel ruhavásárokat tartottunk. Minden ruhadarabért ötven forintot kértünk, hogy legyen az adományoknak egy jelképes értéke. A befolyt összegből tartós élelmiszert vásároltunk, amelyet szétosztottunk a rászorulók között. Az évek során egyre többen figyeltek fel a tevékenységünkre. Azt láttuk, hogy az élelmiszerosztásra nagyon nagy szükség van, az adományozók pedig azt kommunikálták felénk, hogy szívesen hoznának nekünk feleslegessé vált háztartási dolgokat vagy játékokat is. Ezeket tapasztalva jött az ötlet, hogy egy kellemesebb környezetben össze kéne hozni az adományozókat és a vásárlókat, hogy megteremtsük azt a pénzt, amiből élelmiszerrel tudjuk támogatni a rászorulókat. Adományboltok külföldön már régóta működnek. Magyarországon is már több, mint negyven ilyen boltról tudok.

2015. februárjában jutottunk el oda, hogy a megálmodott üzletet  létrehozhattuk. Sokan nem hittek ebben a jótékonysági formában, de a karitászcsoportnak a vezetőjével nagyon elhivatottak voltunk, hogy egy bolt formájában tudjuk a tevékenységünket végezni. A „fast fashion” gyártók bődületes tempóban öntik ránk a termékeiket, mi pedig vásárolunk igény nélkül, és iszonyatos mennyiségű ruhaneműt halmozunk fel a világban és a környezetünkben. Rengeteg a felesleges ruha. Főleg ezeket kapunk, de a háztartási eszközöktől a játékokig mindenféle dolog eljut hozzánk.

Az elején sokan összekeverték az adományozást a lomtalanítással. Hosszú időbe telt, hogy az embereket megtanítsuk arra, hogy azokat a jó állapotban lévő tárgyakat hozzák el adományként, amelyeket ők is szívesen elfogadnának, amelyekért ők is pénzt adnának. Ha már rossz a cipzár, törött a cipő talpa, ha már nem divatos a ruha, akkor senki sem hordja szívesen. Azok a rászorulók, akik hozzánk jönnek vásárolni, nem az ócskáért jönnek, hanem ők is ugyanolyan szépen, divatosan szeretnék öltöztetni a gyereküket, mint az átlagember. Azért jönnek hozzánk, hogy olcsón jussanak jó minőségű holmikhoz, de ezen kívül van, aki kedvtelésből, kikapcsolódásból néz be hozzánk. Olyan vásárlónk is van, aki éjszakai műszak után, reggel 8 órakor tér be a boltba, hogy kicsit nálunk engedje ki a stresszt a nézelődéssel, válogatással. Most decemberben el szeretnénk adni az áruk nagy részét, ezért fillérekért árultunk mindent, hogy januárban friss dolgokkal töltsük fel a boltot.

Napi szinten változik a készlet, egymásnak adják a kilincset az adományozók. Maximalizáltuk a beadható mennyiséget, két szatyornyi árut tudunk alkalmanként elfogadni. Kicsi bolt vagyunk, nincs sok helyünk a raktározásra, és nem is ez a cél. A környékről mindenhonnan érkeznek a vásárlóink. Kerepesről, Gödöllőről, a Dunakanyarból is jönnek hozzánk kincskeresők. Nemcsak a rászorulók néznek be a boltba, hanem a különlegességeket kedvelők is. Fontos, hogy nem kacatokat árulunk. Én a boltot igyekszem cukivá varázsolni, hogy jó legyen ide bejönni. Rendszeresen visszatérő vásárlóink is vannak.

Kik a támogatottak köre? 

Fóton és Fót környékén élő rászoruló családokat, egyedülálló, beteg, idős embereket támogatunk tartós élelmiszerrel. Télen többen megkeresnek minket azzal, hogy tűzifára lenne szükségük, ezt nehezebben tudjuk teljesíteni, de szoktunk gyógyszerrecepteket kiváltani annak, aki olyan nehéz helyzetbe kerül, hogy ez gondot okoz neki.

Milyen tárgyakat hoznak az adományozók? 

Nemcsak ruhaneműt kapok, hanem mindenféle holmit. Háztartási eszközöket, játékokat, lakástextileket, könyveket. Minden előfordul nálunk: citromfacsaró, ananászhámozó is. A Facebookot használom az új tárgyak megmutatására. Ez jó visszajelzés az adományozónak is, hiszen látják, hogy kikerült a polcra az adományuk.

Az, hogy egyszerre csak két szatyorra szorítottuk a beadható mennyiséget, azért előnyös, mert mindig új holmikkal tudjuk feltölteni a polcokat. Jönnek a rászorulók is vásárolni, hiszen pénztárcabarát árakon adjuk a tárgyainkat. Mellettük a kincskeresők is megjelennek. Most karácsonykor idős nénik is hozták a régi karácsonyfadíszeiket, s vannak, akik kimondottan ezeket keresték. Úgy érzem, hogy szeretik a boltunkat, mert folyamatosan visszajönnek a vásárlóink. Sokan nem hittek a boltban az elején, de nagy örömet szereztünk az embereknek. Ezt mutatják a visszajelzések. Most már nem az az attitűdje az adományozóknak, hogy végre megszabadultak a holmijaiktól. Sokszor látom, hogy nagy szeretettel vannak összecsomagolva az adományok. Öröm ezzel foglalkozni. Itt tonnás mennyiségű árut forgatunk meg, amitől megóvjuk a Földet is, nem a szemétbe kerül. Komoly környezetvédelem is folyik ezzel együtt, hiszen újrahasznosítjuk a tárgyakat. Egy körforgás alapján működik ez a rendszer, vannak az adományozók, a vásárlók, és mi, a bolt, amely közvetít.

Egyedül végzi ezt a munkát? 

Én vagyok a bolt vezetője és egyben az alkalmazottja is. Hétfőnként rendszeresen jönnek hozzánk önkéntesek is, akik segítenek az árufeltöltésben.

Ilyenkor karácsony előtt nagyobb a forgalom, mint máskor?

Nem feltűnően, mert nálunk tényleg mindig nagy a jövés-menés. Talán más jellegű dolgokat keresnek ilyenkor. Rengeteg játékot vesznek a vásárlók karácsony előtt. Azt hiszem, úgy működünk, mint egy kincsesdoboz. Soha nem lehet tudni, hogy mit találnak nálunk a vevők. Általában nem határozott céllal érkeznek hozzánk, de valamit mindig magukkal visznek.

Hogyan történik a rászorulók adományozása?

A bevételünkből, miután levonjuk a működési költségeinket, havonta tartós élelmiszereket vásárolunk a megmaradt profitból. Mindig más rászorulókat hívunk be a katolikus templomnál található karitász helyiségünkbe, 20-25 olyan családot és egyedülállót, akiket kiválasztottunk az adott hónapban. Ebben a körforgásban mindenki örül, a vásárló, az adományozó, s mi is, a tevékenységünk végett. Ez nagy boldogságot jelent nekem.

Mivel foglalkozik ezen kívül?

Nekem ez a főállásom. Húsz évig dolgoztam egy multinál, mint értékesítő. Húsz év után elért engem is az életközepi válság, amikor úgy éreztem, hogy elég volt a multi létből, teljesen mással szeretnék foglalkozni, leginkább az embereknek segíteni. A jóisten ezt nekem nagyon szépen elrendezte. Hamar kapcsolatba kerültem a helyi katolikus templomnál Sándor atyával, aki a Karitászhoz irányított, ahol Szécsi Csillával, a karitászcsoport vezetőjével kezdtem el aktívan dolgozni. Ketten találtuk ki ennek a keretét, s jött létre a bolt a Kossuth Lajos u. 40. szám alatt. Nagyon hálásak vagyunk az adományozóknak, az önkénteseknek, a vásárlóinknak, akik minket abban támogatnak, hogy a társadalmi célunkat, a helyi rászorulók segítését meg tudjuk valósítani.

Tartós élelmiszert is szoktak gyűjteni?

Igen, húsvét és karácsony előtt szoktunk egy nagyobb gyűjtést szervezni tartós élelmiszerekből a katolikus templomnál. A jelenlegi időszak mindenkinek nehezebb a járvány miatt, de most is sikerült a gyűjtés. Boldogság látni, hogy mennyire adományozók az emberek. Karácsonyra egymillió forintért tudtunk tartós élelmiszert vásárolni, és száz darab nagy élelmiszercsomagot tudtunk kiosztani a helyi rászorulók között. Ha mindenki csak annak a szomszédjának segítene, ahol erre szükség van, már akkor is sokkal boldogabb lenne a világ. Arra buzdítom az embereket, hogy jelezzék nekünk, hogy ki van bajban. Gyakran a rászorulók szégyellik a helyzetüket, s nem szólnak.

A boltunkba, ha bejön egy négygyerekes anyuka, s látom, hogy bajban van, nem fogadok el tőle pénzt. A turi részlegen ötven forintos darabáron vannak a ruhák, de akinek ez is sok, az bátran elviheti ingyen. A hozzánk betérő hajléktalanok hetente visznek egy-egy öltözetnyi holmit, vagy éppen amire szükségük van. Őket készételkonzervekkel, édességgel szoktuk feltankolni. Akciókat is gyakran hirdetünk, amikor ingyen is el lehet vinni a ruhákat. A ruhaneműkkel Dunát lehet rekeszteni! A lényeg, hogy aki rászorult, annak segítsünk!

ÉRDEKES LEHET:

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. RENDBEN Tovább