A római katolikus plébániatemplom igencsak párját ritkítja Fóton, a város egyik nevezetessége. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása, műemlék. A város büszkeségét közelebbről is szeretnénk megismertetni olvasóinkkal, ezért felkértük a templom kántorát, hogy tartson nekünk idegenvezetést. Gedai György részletekbe menően mesélt a templom építészeti, művészeti értékeiről. A terjedelem miatt úgy véltük, hogy úgy leszünk a leghatékonyabbak, ha ezt a nagy mennyiségű információt több részletben közöljük. Elsőként a templomhoz kötődő legfontosabb tudnivalókat írjuk le, illetve a templom külső megjelenésének karakteresebb jellemzőit mutatjuk be.
A Károlyi család a XIX. század elején, 1808-ban Károlyi Istvánnak vásárolta a fóti birtokot. A Károlyi uradalomnak Fót volt a központja, de kiterjedt egészen Csomádig, Dunakesziig. Pest két kerülete, Palota és Újpest is a Károlyi uradalom része volt, sőt Újpest önállósodása is Károlyi István nevéhez kötődik. A Károlyi család az 1300-as évekig visszamenőleg tudja oklevéllel bizonyítani történelmi folytonosságát. A családi birtok központja a mai Partiumban, Nagykárolyban volt, ahova 1808-ig temetkezett a család. Ott található a régi Károlyi kastély. A fóti birtokot Károlyi József vásárolta legidősebb fiának, Istvánnak, aki 1797-től 1881-ig élt. Fóton két nevezetes épület emlékeztet a Károlyi családra – a klasszicista összhatású kastély és a római katolikus templom.
A templom mesterséges dombra épült, elődje egytornyú falusi barokk templom volt. Károlyi István lebontotta ezt a templomot, a helyére pedig megálmodott egy műemlékegyüttest, amely családi temetkezőhelyként is szolgál. A tervek elkészítésére Károlyi István 1845-ben Ybl Miklóst kérte fel, akinek a fóti templom volt az első komoly megrendelése. Az építkezés 1855-ben fejeződött be, de két évig István gróf raboskodása miatt állt a munka. Károlyi István Batthyány Lajossal együtt raboskodott a szabadságharcban betöltött szerepe miatt.
A templom a romantikus építészet mintapéldánya, az előző korok építészeti stílusának ötvözete. A vastag, zömök falak és a béléses kapu a román kort idézik, a rózsaablak a gótikából származik, a templom alaprajza, rendezése a római ókeresztény bazilikaépítészet stílusára emlékeztet. A szentélyben a sok aranyozás a bizánci ortodox vallásra jellemző.
Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A templom tornyai 45 méter magasak. A homlokzaton a Szeplőtelen Szűz 3 méter magas szobra látható – a 18 mázsás ércszobor Anton Fernkorn alkotása. Szent István és Szent László kőszobrai, illetve a kapubejárat feletti rézdombormű, amely a betlehemi születést ábrázolja, Josef Gasser alkotása. A templom arab és mór motívumokkal díszített. Leggyakrabban használt elemei a virágminta és a hatágú csillag.
A templomot két melléképület öleli körbe. A bal oldali épület a plébánia épülete, ahol mindig papok laktak. A tetején Szent Péter apostol szobra található. A jobb oldali épületben óvoda működött, előtte pedig az 50-es évektől apácák laktak benne. Az épület tetején Szent Pál apostol szobra látható. Ezt az épületet múzeumnak szeretné használni a város. A templom negyedik épülete hátul a közösségi ház, ami istállóként működött egykor. Jelenleg ez is műemléki védettséget élvez. A templom arab és mór motívumokkal díszített.
Gedai György gyakran tart idegenvezetést a templomban. Nagyon sok turistacsoport érkezik, hogy betekintés nyerjenek a Károlyi család fóti templomába. Idegenvezetői ügyelet minden hétvégén 9 órától 17 óráig szolgál információkkal a templomra kíváncsi látogatóknak.