Fót nevének eredete körül évszázadok óta keringenek izgalmas történetek. A helyi hagyomány három jól ismert legendát is őriz, amelyek a mogyoródi csatához (1074) és a magyar középkor dicső pillanataihoz kötik a település születését. Ám ha a romantikus felszínt megkapargatjuk, és a levéltári források, illetve a nyelvtudomány felől közelítünk, egy egészen más – bár nem kevésbé érdekes – kép rajzolódik ki.
A népi etimológia meséi: A “Folt-elmélet”
A köztudatban élő történetek közös vonása, hogy utólagos magyarázatot keresnek a “Fót” szó hangzására, és azt a “folt” köznévvel azonosítják. Ezek a történetek tipikus példái a népi etimológiának: amikor a közösség egy már nem értett névnek új, logikusnak tűnő, de mesés értelmet ad.
A három legismertebb variáció mindegyike az Árpád-házhoz kötődik:
- A hadvezér látomása: Géza herceg a győztes csata után a tájban egy “foltot” pillant meg.
- A megvarrt nadrág: Egy helyi lakos megfoltozza a herceg harcban sérült ruháját.
- Szent László kiáltása: Maga a lovagkirály kiált fel ízesen: “Fót kell, fót!”
Ezek a történetek kulturális kincsek, a helyi identitás részei, ám történeti hitelességük a nullához közelít. A nyelvészet és a történettudomány ma már egészen más magyarázatot ad a név eredetére.
A tudományos valóság: Névadás az Árpád-korban
A valóság prózaibb, de történelmileg megalapozottabb. Az Árpád-korban a magyar településnevek túlnyomó többsége – mintegy 95%-a – a puszta személynévből való névadással keletkezett. Ez azt jelenti, hogy a falut egyszerűen az első birtokosáról, a terület uráról vagy a nemzetség fejéről nevezték el, mindenféle “-falva” vagy “-háza” utótag nélkül.
Gondoljunk csak a szomszédos településekre: Vác (Vác nevű személy), Pécel (Pécel nevű személy), Aszód (Aszód nevű személy).
Ki volt Fót?
A nyelvtudomány álláspontja szerint Fót neve is egy Fót (vagy Folt) nevű személyre vezethető vissza. A szó maga valószínűleg a “folt” köznévből származó személynév volt (hasonlóan a “Vörös”, “Kis”, vagy “Nagy” nevekhez, ez is egy tulajdonságra utalhatott), de a település nem egy ruhadarabról, hanem a birtokosáról kapta a nevét.
A legendákban szereplő 1074-es dátum (mogyoródi csata) és a névadás összekapcsolása tehát csupán a későbbi korok regényes belemagyarázása.
Amit az oklevelek bizonyítanak
A legendák cáfolatát a fennmaradt írásos emlékek is megerősítik. A név felbukkanása a dokumentumokban nem egy csatakiáltáshoz, hanem jogi ügyletekhez és birtokviszonyokhoz kötődik:
- 1152-ben egy pannonhalmi adománylevélben bukkan fel először, ekkor még személynévként. Ez alátámasztja az elméletet: a Fót név létezett mint keresztnév/személynév.
- 1219-ben már helynévként hivatkoznak rá.
- 1353-ban, Nagy Lajos király idején a “Folth” írásmód jelenik meg. Bár ez vizuálisan hasonlít a “folt” szóra, a középkori helyesírás ingadozása miatt ez nem bizonyítja a nadrág-legendát, csupán a szó akkori ejtésmódját rögzíti.
Fót nevének eredete tehát kettős. Van a szívünknek kedves olvasat: a Géza és László hercegekkel tarkított hősi múlt, ahol a királyi nadrágot a fótiek foltozzák. És van a történelmi valóság: egy korai, Árpád-kori magyar személynév, amely évszázadokon át öröklődött a birtokosról a földre.