Egy itteni szőlőben született, méghozzá nagyon is illusztris társaságban.
A kerek évfordulóról a We Love Budapest is megemlékezett, ezt írták a fóti eredetű fröccsről:
1842. október 5-én Fáy András fóti birtokára szüretelni hívta barátait, akik között olyan kiválóságok szerepeltek, mint Vörösmarty Mihály és Czuczor Gergely, aki elhívta unokatestvérét, Jedlik Ányost is. Jedlik pedig vitte magával büszkeségét, a szikvízmasinát. Fáy fóti bora jólesett a cimboráknak, olyannyira, hogy a történet egyik verziója szerint Jedlik azért spriccelt végül egy kis szikvizet az italhoz, mert Vörösmarty kezdett igen kapatos lenni. A költőnek mindenesetre nagyon ízlett a keverék, amit Jedlik “spriccerként” mutatott be.
Vörösmarty túl németesnek találta ezt az elnevezést, ezért új megoldással rukkolt elő: nevezzék fröccsnek! Költőnknek egyébként nem ez volt az egyetlen irodalmi megnyilvánulása aznap, ugyanis állítólag ekkor született a Fóti dal című verse is, aminek kezdő soraival mindannyian egyetérthetünk:
„Fölfelé megy borban a gyöngy; / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi.”
Így indult a fröccs hódító útjára, ennek köszönhető, hogy a Magyar Értéktár leírása szerint Magyarországon 22 borvidéken mintegy 1000 szikvízgyártó működik. Külön fejezetet szentelhetnénk a szódagyártás fejlődésének, a kisiparnak, amely erre az ágazatra épült, a szódás lovától egészen a nagyobb vendéglátásban használt szódagépekig. Budapesten például 60 év után, 2022-ben térdelt le a Baross utca ikonikus szódásszifonüzlete, ami azóta is nagyon hiányzik a városból.